52.rész- Csajos nap

Besétáltam a lakásba, sötétség mindenhol.
-Anya! Apu! Merre vagytok? -kérdeztem.
Nem kaptam választ, besétáltam a konyhába,ahol egy cetlit találtam a pulton.
"Kicsim! Üzleti tárgyalásra kellett utaznunk Franciaországba. 2  nap múlva jövünk. Remélem el leszel egyedül. Puszi. Anyu és Apu."
Hm... Remek. Maradhattam volna még a srácoknál,ha ezt tudom. Mondjuk holnap suli... Aj! Felmentem a szobámba lezuhanyoztam aztán elnyomott az álom. Reggel 6:30. Akkor próbáljunk meg felkelni. Felpattantam az ágyból, kivettem a szekrényemből egy világoskék csőgatyát, egy fekete I Like Cats pulcsit és egy színes karkötőt. Lementem a konyhába valami reggelit csinálni magamnak, amiből  végül tojásrántotta lett. Reggeli után felvettem a fekete csizmámat, mert esett az eső és hideg is van. December... Nem szeretem. Suliba menet találkoztam Fruzsival.
-Szia! -kiáltottam át az utca másik oldalára.
-Szia Jess! De rég láttalak. -mondta.
-Ja igen, pár  napja.-nevettem.
-Arra gondoltam,hogy mi lenne,ha átjönnél ma este és ott aludnál nálam? Anyuék elutaztak és nem szeretnék egyedül lenni... Van kedved?
-Persze,hogy van. Megbeszélem még anyuval, de szerintem bele megy.
-Akkor jó. És mi lenne ha holnap suli után elmennénk vásárolni is? -kérdeztem.
-Juhuuu! Csajos délután. Benne vagyok. -mosolygott.
Bementünk az órákra, ami volt töri,biosz, matek, angol, kémia és egy föci.
-Végre vége! Hála az égnek. -szóltunk a fiúkkal egyszerre.
Laurával elindultunk táncórára. Ami végül nem lett megtartva, mert James beteg lett. Nem is tudtunk róla. Azért jobbulást Jamesnek. Mikor hazaértem, kivettem a hűtőből a tegnapi rántott húst, amit anyu csinált,mielőtt elmentek. Megírtam a házimat, tanultam is másnapra. Wohoo! Mi történt velem? Megcsörrent a telefonom.
*Fruzsi*
-Szia! Mikor mehetek? -kérdezte.
-Akár most is.
-Jupiijájé. Akkor összeszedem a cuccaimat és indulok. -mondta.
-Várlak. -mondtam kedvesen.
Összepakoltam egy kicsit a szobámba, tudniillik nálam mindig kupi van. Nem tudok úgy összepakolni,hogy jó legyen, úgyhogy 5 perc után abba is hagytam. Előkészítettem pár dvd-t a nappaliban. Csöngettek.
-Szia Fruzsi!-ugrottam a nyakába.
-Szia! -nevetett.
-Örülök,hogy eljöttél. Csajos este készülj. Itt jövünk! -kiáltottam.
-Pontosan!
-Szóval melyik filmet nézzük meg? Ilyen a formám, Monte Carlo, esetleg egy kis High School Musical? -nevettem.
-Szerintem egyezünk meg az Ilyen a formámban.
-Jó választás! -mondtam.
Rendeltünk 2 pizzát. Egy gyrososat és egy sonkásat dupla sajttal. Hozattam üdítőt is. Kb. fél óra múlva minden megérkezett.
-Minden itt van. Akkor neki kezdhetünk a  filmnek. -mondtam.
-Aha. Jöhet.
*2 óra múlva*
-Ez a film rohadt jó! -szólt Fruzsi.
-Túl jó. Annyit nevettem rajta. -mondtam újra nevetve.
-Ahaaa.
-Hozok valami üdítőt. Kérsz? -kérdeztem.
-Most nem, köszi.
Mire visszaértem Fruzsi már aludt a kanapén. Hogy kifárasztottam szegényt. Na mindegy. Hagyom aludni...
Lefeküdtem mellé és engem is elvitt az álomvilágba az álommanó. 6:30.
-Mi ez a zaj? -ugrott fel Fruzsi.
-Ja, az ébresztőm... Bocsi. -nevettem.
-Uh basszus. Ma suli van. -ugrott fel.
-Pontosan.
-Akkor ideje felkelni... -mondtuk egyszerre.
Felkeltünk és elindultunk a fürdőbe.
-Hééé! A fenti fürdőszoba az enyém. -mondtam.
-Ajj. Hát jó. Akkor marad az enyém a lenti. -nevetett.
-Milyen okos vagy. Nem is gondoltam volna.
Gyorsan felöltöztünk, megmosakodtunk és elintéztük a reggeli teendőket. Még gofrit is sütöttem.
-Ez finom. Te tudsz ilyen csinálni? Taníts mester! -mondta Fruzsi.
-Bármikor. De most már induljunk,mert elfogunk késni. -utasítottam magunkat.
-Jól van anya... -nevetett.
*6 órával később*
Ez a suli ma nem is volt olyan vészes. Sőt. A matek ötös. Elég jól esett. Fruzsival ledobtuk a cuccunkat a házunknál és már indultunk is a plázába.
-Szóval milyen a kapcsolatotok Niallal? -kérdezte mosolygósan.
-Most jól megvagyunk. Remélem ez így is marad.
-Aha értem... -nézett lefele Fru.
-Szóóóóval... És mi van Harryvel? Emlékszem,hogy amikor volt az a "parti" nálunk,akkor együtt aludtatok. -húzogattam a szemöldököm.
-Nem történt semmi. Csak aludtunk. -mondta.
-Aha persze. Én is ezt mondanám.
-Tényleg! -nevetett.
-De nem bánnád ha történt volna,nem?
-Megmondom őszintén,hogy bejön Harry. De miért kellenék neki én? Amikor bárhonnan megkaphat bárkit.
-Mondok egy példát. Én miért kellettem volna Niallnak? És most hol tartunk?
-Jó te nyertél.
-Mindig én nyerek. Szóval, szeretnéd ha megpróbálnálak összehozni vele?
-Megtennéd? -kérdezte kiskutyaszemmel.
-Neked bármit. Meg amúgy is összeillenétek.
-Köszönöm Jess!