-Ugye? Az előbb rendeltem, tudod mennyiféle csoki van azon az asztalon? Ha mindet megkóstoljuk,tuti,hogy reggelre csokiundorunk lesz.
-Jobb ha hagyunk másnapra is.-nevettem.
-De epret is együnk hozzá. Úgy még jobb! -dobott be egy epret a számba.
-Hmmm. Finom.
-Várj csak...Van valami a szád szélén.-mutatott az arcomra és közeledett felém.
15 másodperc múlva már ajkai az ajkamhoz értek. Finoman megcsókolt aztán rám nézett és csak ennyit kérdezett:
-Még most se akarod?
Félénken ránéztem és csak egy mondat jött ki a számon:
-I want but that's crazy.-mosolyogtam rá.
-Maradt még egy kis eprünk, szeretnéd ha rendelnék egy üveg pezsgőt? -terelte el a témát.
-Az jó lenne...
Felkapta a hotel telefonját és leszólt a recepciósnak,hogy hozzanak fel egy üveg pezsgőt és két poharat. 5 perc múlva már a kezünkbe tarthattuk az alkoholt. Niall felbontotta az üveget, a poharakba bele tette az epret,aztán ráöntötte a pezsgőt. Leült mellém az ágyra és odaadta a poharat.
-Tessék. Remélem ízlik. Ez az egyik legjobb fajta.
-Biztos,hogy nagyon jó.
-Sőt. Túl jó. -mondta.
-Haragszol? -kérdeztem félénken.
-Dehogyis. És ne kérdezz sose félénken,mert úgy tűnik,mintha félnél tőlem. Bántottalak valaha?
-Nem...
-Tudod,hogy sose ütnék meg egy lányt.
-Tudom.
-Akkor mitől félsz?
-Igazából nem félek,csak olyan,mintha haragudnál rám valamiért.
-Ez nem igaz. Csak egy kicsit fáradt vagyok.-mosolygott.
-Akkor jó. Ahhoz is fáradt vagy?-kérdeztem.
-Meggondoltad magad? -nézett rám a huncut mosolyával.
-Hát igen...-nevettem.
-Éreztem.-nevetett ő is.
*30 perc múlva*
*Kop-kop*
Remek. Ki lehet az pont most...Gondoltam magamba.
-Ki az?-kérdeztem.
-Liam.
-Mit akarsz?
-Bemehetek? -kérdezte.
Ránéztem Niallra,ő majdnem elnevette magát, de csak csöndben.
-Ööööö. Pillanat!
Gyorsan megkerestem a köntösömet,ami nem ment könnyen,mert nem emlékeztem melyik bőröndbe tettem.
-Baj van Jess? -kérdezte Liam.
-Nincs. Minden a legnagyobb rendben.
-Akkor bemehetnék végre? -kérdezte.
-Mindjárt. Á meg van! -felkiáltottam.-Bejöhetsz.-mondtam.
-Mi van meg?-lépett be az ajtón.
-Á semmi.
-Niall mit keres itt az ágyadban, a takaró alatt?
-Átjött,mert...-kezdtem bele.
-Azért mert patkányokat látott Jessy.-fejezte be Niall.
-Az ágyban? -nevetett Liam.
-Ööö igen...-nevetett Nialler is.
-Aha persze. Szóval megzavartam valamit? Bocs...-nevetett.
-Hát ami azt illeti igen...-szólalt meg komolyan Niall.
-Mit is akartál? -kérdeztem.
-Nem fontos. -mondta.
-Ez most komoly? Azért kerestem meg a köntösömet a nagy kupiban,hogy azt mondd,hogy nem fontos?
-Igen. Baj? Vagyis ami azt illeti,azt akartam mondani,hogy vigyázz Niallal,mert hát hogy is mondjam... Pasiból van. De már teljesen mindegy. -nevetett.-Meg vigyázni akartam rád, kicsi vagy még Niallhoz.
-Liam. 18 vagyok és nem vagy az apám.
-Tudom. De olyan mintha a húgom lennél és...
-Liam, megtennéd,hogy most már kimész? Kicsit furán érzem magam itt a takaró alatt, és nem akarom hallgatni a nagy bátyus beszédedet. Persze ha csak nem okoz nagy gondot. -szólalt meg Niall.
-Ja bocs, folytassátok csak. Mintha itt se lettem volna. -kirohant a szobából.
Egymásra néztünk Niallal és nevetni kezdtünk.
-Remek! -szólaltam meg. -Biztos megint el lesz híresztelve,hogy mit csináltunk.
-Liam nem olyan. Vagyis nagyon remélem. -nevetett.
-Éhes vagyok...-tereltem a témát.
-Én barátnőm! -húzta ki magát.-Az az igazság,hogy én is. Rendeljünk valami kaját. Szerinted pizza van a hotelben?
-Kérdezzük meg.
Letelefonáltunk megint és hozattunk fel egy gyrosos pizzát.
-Hmm. Finom. Máris jobb.-mondtam.
-Nekem is. Finom az itteni kaja. Olasz pizza.Hmm.
-Holnap nem csak a lányokkal megyünk városnézésre,ugye? Ti is jöttök,ugye? -kérdeztem.
-Persze! Nem hagylak egyedül az Olasz városban. Itt tudod mennyi jó pasi van? Nehogy lecsapjanak rád. -mosolygott.
-Kinek kellenék? -nevettem.
-Sok mindenkinek,de mivel én ott leszek,ezért majd nem tudnak rád csapni.-nevetett.
-Idióta...-csaptam fejbe egy párnával...