69.rész- Zűrzavar

-Begurulok a vendégszobába és lefekszem. -mondtam.

-Ja jó! Nem sokára én is megyek. -szólt utánam Eleanor és a telefonjához nyúlt.

Nagy nehezen lefeküdtem és elővettem a laptopomat. Felléptem twitterre,mert már napok óta nem jártam ott. Visszakövettem pár embert, majd írtam: "Borzalmas napon vagyok túl." Kaptam pár választ rá,alig fél másodperc alatt. Az egyik kedves lánynak válaszoltam is,akit kiszúrtam a "tömegből". "Mi a baj? Hiányzik Niall?" -írta. Erre kedvesen válaszoltam neki egy "Igen"-t. Kikapcsoltam a laptopot,majd lehunytam szememet és elaludtam. 

*Eleanor szemszöge*

Miután Jessica bement a szobába, én rögtön felhívtam Niallt. 

-Halo?-szólt bele.

-Ne haragudj Jessyre kérlek. Fáradt, felidegesítette őt Tony. Bár ezt megérthetnéd...-mondtam.

-Jó oké. Igazad van. De mért nem tudta megadni a számát, és mért a srácot védi? 

-Nem védi őt Niall! Csak nem akar balhét. Se magának,se neked. Hisz bármit csinálsz, másnap már a neten és az újságokban vagy. 

-Ez igaz.

-Akkor?! 

-Jó, felhívom Jesst.

-Ne! Már alszik. Majd holnap kérj tőle bocsánatot. 

-Két dologért is kell bocsánatot kérnem...

-Kettőért? Mit csináltál?

-Öööh... Megvannak a kapcsolataim, és megkerestem Tony telefonszámát. 

-Felhívtad? -kérdeztem ijedten.

-Igen. 

-És? Mondd már mi volt. Ne kelljen minden mondatot úgy kihúzni belőled.

-Ezt igazából el se kellett volna mondanom neked Eleanor. Alig ismerlek.

-Alig ismersz Niall? Ne szórakozz velem. Mondd tovább.

-Na jó... 

-Szóval?

-Csak felhívtam,hogy én vagyok Niall Horan, Jessica barátja.És Jess elmesélte,hogy mit akar tőle, és,hogy igazából csak ennyi volt. 

-Te is tudsz magyarázni...

-De komoly csak ennyi volt. Meg kicsit leordítottam a fejét...-hallottam halkuló hangját.

-Mit mondtál neki?

-Csak,hogy szálljon le Jessről, és nem kap pénzt, de elmondta,hogy mire kell neki.

-És mire kell?

-Belekeveredett valami zűrös ügybe.

-Nem tudja megoldani? Mért kereste fel pont most Jessicát? Ha belekeveredett valamibe,akkor az tuti,hogy nem most kezdődött. 

-Azt nem tudom. 

-Hé várj egy kicsit. Majd visszahívlak. Valaki csöngetett.

-Este 9kor? 

-Hát látod.

-Jó.

Odasétáltam az ajtóhoz,majd kinyitottam.

-Ó helo szivi. -jött be az ajtón egy óriási ember,tetkókkal és piercinggel. 

-Ki maga? És hogy képzeli azt,hogy maga csak úgy besétál ide?

-Jaj ne haragudj édes! Be se mutatkoztam,milyen bunkó vagyok.-nevetett.- Jason Mcford vagyok. 

-Mért jött? 

-Láttam,hogy a kis Tony barátod...-szakítottam félbe.

-Nem a barátom. Nem is ismerem.

-Az mindegy. Szóval a kis Tony barátod vagy akárki is neked, ide telefonált ma. Lenyomoztam a címet és mit ne mondjak nagyon szép ház. Lehet,hogy még visszanézek ha nem lesztek itthon. 

-Menjen innen! -kiáltottam rá! 

-Eleanor valami baj van? -hallottam Jess hangját a vendégszobából.

-Semmi Jess! Maradj a szobában!-utasítottam.

-Á! Szóval van itt más is. Akkor békén hagylak és már itt se vagyok. De azért megmondhatnád a kis barátnődnek,vagy ha neki nem is,akkor Tonynak,hogy kerestem és már csak pár napja maradt. Ja meg azt is  add át neki,hogy ha nem adja meg a pénzt, a volt barátnőjének is baja eshet. Tudom,hogy szereti...-nevetett.

-Gyere már Jason! -jött be az ajtón még egy férfi.

-Megyek már!

-Ó be se mutatkoztam baby. Én Lesly Griffin vagyok. Egy szóval Jason bűntársa. Azt említette már Jason,hogy ha szólsz erről valakinek a "barátaidon" kívül, mondjuk a rendőrségnek,hogy itt jártunk,akkor nagy baj lesz?
-Nem...
-Na akkor most én mondom. Csáó! -mosolyogtak rám.
Ahogy kitették a lábukat a küszöbön én rögtön bezárkóztam, remegtem,majd tárcsázni kezdtem Louist.
-Szia Eleanor! Mizu?
-Lou! Segíts! Küldj ide valakit,aki megtud védeni minket. Most! -utasítottam és sírtam.
-Mi a baj? Mi történt?
-Niall nem mesélte a Tony nevű srácot,aki pénzt kért Jesstől,mert bajban van?
-Nem.
-Na annak a nem túl jó barátai látogattak meg az előbb.
-Tettek veled valamit?
-Nem,de nagyon félek. Azt mondták,hogy ha  Tony nem adja meg a pénzt,akkor mi is megsérülünk.
-Honnan tudta,hogy ti kik vagytok?
-Lenyomozták Tony telefonját,hogy kivel beszélt utoljára. Így találtak ránk.
-Remek! Mindjárt küldök valami testőrt, vagy nem tudom.
-Siess Lou! Nagyon félek.
-Jessica?
-Jess alszik. Semmit nem tud erről.
-Akkor most feküdj le te is.
-De mi van ha visszajönnek?
-Nem fognak. Nyugodj meg.
-Mi van ha mégis?
-El! Nyugi! Pár óra múlva megérkezik a testőr, jó? John-nak hívják, magas, öltönyben lesz. Csak,nehogy azt hidd,hogy valaki más. De most feküdj le aludni. Ha leszállt a gépe,akkor hívlak,jó?
-Nem fogok tudni aludni. Itt megvárom.
-Ahogy akarod. Beszéljünk egész éjjel? Szeretnéd?
-Dehogy. Nyugodtan menj a dolgodra. Megleszek. Csak nem dilizek be Lou...
-Hát én megkérdeztem.
Leültem a kanapéra és remegve vártam a "testőrt".