64.rész- Ez a te hibád Zayn!

Hirtelen elaludtam Niall karjai között. Reggel csókja ébresztett fel.
-Jó reggelt! Hamarosan indulunk. Jössz reggelizni? -kérdezte mosolyogva.
-Reggelt. Ööö igen. Csak még rendbe szedem magam. Még egy zuhanyzás belefér? -kérdeztem.
-Persze.
-Hála az égnek. Akkor mindjárt lezuhanyzom,felöltözöm és mehetünk reggelizni.
-Megvárlak.
-Menj nyugodtan,ha nagyon éhes vagy. -mosolyogtam.
-Neeem! Megvárlak.
-Hm. Akkor tényleg fontos vagyok neked. Sietek.-kacsintottam rá.
Gyorsan lezuhanyoztam,felvettem az aznapi ruhámat,ami egy kék topból,egy rövid farmernadrágból és egy kék tornacipőből állt. Copfba tettem a hajam és már indultam is ki a fürdőszobából.
-Hűha. Ezt most vetted? -kérdezte az ágyon lévő srác.
-Ez már régi...
-Ja bocs. Indulhatunk le? -kérdezte.
-Igeeen! Éhen halok.
-Na akkor gooo.
Lementünk a lifttel a földszintre,ahol volt egy ebédlő. Már mindenki ott volt,csak ránk vártak.
-Bocs a késésért,csak nehezen keltem fel.-mondtam.
-Hosszú volt az este,mi ? -nevetett Liam.
-Héé!
Elvettünk pár szendvicset,benyomtuk reggelire,egy pohár narancslével,aztán elindultunk és megnéztük a várost. Voltunk egy kikötőnél,már nem emlékszem a nevére,mert azt hamar ott kellett hagynunk a rajongók miatt. Nem tudom,hogyan,de valahogy felismerték a fiúkat. Biztos Harry nagy fürtjei.
-Haarry! Nem meg mondtam,hogy csinálj valamit a hajaddal? Sapka,vagy valami?
-Ööö. Sapkát nem mindig szabad felvennem. Ha sapka van rajtam a rajongók azt hiszik,hogy előző este egy nővel voltam együtt.
Nevetni kezdtem.
-Ez komoly?-kérdeztem.
-Aha.
-Hát akkor megértelek.-nevettem megint.
A kikötő után beültünk egy kávéházba, ahol a hátsó asztalhoz ültünk, majd ittam egy tejes kávét fagyival. Imádom! A többiek is ilyen kávét fogyasztottak. Ott is csak fél órát tölthettünk,mert megint megrohamoztak a rajongók. Aztán észrevettem,hogy Zayn twitterezik.
"Most megyünk a Garda tóhoz. Ott tali?"
-Te normális vagy? -ütöttem meg a vállát.
-Mert?!
-Te komoly kiírod,hogy hova megyünk most? Minden rajongó miattad volt? -kérdeztem.
-Dehoogy....
-Aha. Szóval miattad. Te ezt élvezed mi?
-Jó,bevallom egy kicsit.
-De most komoly miattad követnek a rajongók?
-Ha legalább itt vagyunk,akkor élvezzük egy kicsit. Meg ők is biztos örülnek ennek.
-De Zayn...
-Nyugi Jessy. Nem lesz baj.
Lassan odaértünk a Garda tóhoz. Gyönyörű! Itt leültünk egy padra Niallal.
-Ez olyan szép.-mondtam.
-Ugye? Kicsit meg is éheztem emiatt.
-Mindig csak a gyomrodon jár az eszed.
-Ez nem igaz. Mondjuk most például rád gondolok.
-Biztos ez? Bizonyítsd be. -mondtam.
Ekkor hirtelen megcsókolt.
-Ez elég bizonyíték? -kérdezte.
-Igen. -nevettem.
Ekkor sikítást hallottam a fa mögül. Remek. De most többen voltak. Sokkal többen,ezért futni kezdtünk Paul utasítására.
-Zayn! Ez mind miattad van!
-Miattam mért?! -kérdezte.
-Szerinted? -kiáltottam.
-Nyugi Jess. Minden oké.
-Azt mondod minden oké? Liamről most tépték le a fél zokniját,Niallnak elszakították a pólóját, Louisról most szedték le a cipőt, és Harryből meg kitéptek egy darabot. Mármint a hajából.
-Aucs! Ez fájt! -szólalt meg a mellettem lévő göndör srác.
-És most én következem. Awh! -mondtam.-Vagy mégse? -kérdeztem hangosan,majd beugrottunk a turné buszba,ami visszavitt minket a hotelbe.
-Ez elég borzalmas volt. -mondtam lihegve.
-De látod? Megmondtam,hogy minden rendben lesz. -húzta ki magát Zayn.
-Idióta. -vágtam hozzá az egyik cipőm.
-Te most komoly levetted az egyik cipőd,hogy hozzám vágd?
-Igen,mert megérdemled.
-Én is szeretlek.
-Tudod,hogy én is bátyus. -nevettem.

63.rész-Esti romantika

-Egész jó ez a csoki...

-Ugye? Az előbb rendeltem, tudod mennyiféle csoki van azon az asztalon? Ha mindet megkóstoljuk,tuti,hogy  reggelre csokiundorunk lesz.

-Jobb ha hagyunk másnapra is.-nevettem.

-De epret is együnk hozzá. Úgy még jobb! -dobott be egy epret a számba.

-Hmmm. Finom.

-Várj csak...Van valami a szád szélén.-mutatott az arcomra és közeledett felém.

 15 másodperc múlva már ajkai az ajkamhoz értek. Finoman megcsókolt aztán rám nézett és csak ennyit kérdezett:

-Még most se akarod?

Félénken ránéztem és csak egy mondat jött ki a számon:

-I want but that's crazy.-mosolyogtam rá.

-Maradt még egy kis eprünk, szeretnéd ha rendelnék egy üveg pezsgőt? -terelte el a témát.

-Az jó lenne...

Felkapta a hotel telefonját és leszólt a recepciósnak,hogy hozzanak fel  egy üveg pezsgőt és két poharat. 5 perc múlva már a kezünkbe tarthattuk az alkoholt. Niall felbontotta az üveget, a poharakba bele tette az epret,aztán ráöntötte a pezsgőt. Leült mellém az ágyra és odaadta a poharat. 

-Tessék. Remélem ízlik. Ez az egyik legjobb fajta. 

-Biztos,hogy nagyon jó. 

-Sőt. Túl jó. -mondta.

-Haragszol? -kérdeztem félénken.

-Dehogyis. És ne kérdezz sose félénken,mert úgy tűnik,mintha félnél tőlem. Bántottalak valaha? 

-Nem...

-Tudod,hogy sose ütnék meg egy lányt.

-Tudom.

-Akkor mitől félsz?

-Igazából nem félek,csak olyan,mintha haragudnál rám valamiért.

-Ez nem igaz. Csak egy kicsit fáradt vagyok.-mosolygott.

-Akkor jó. Ahhoz is fáradt vagy?-kérdeztem.

-Meggondoltad magad? -nézett rám a huncut mosolyával. 

-Hát igen...-nevettem.

-Éreztem.-nevetett ő is.

*30 perc múlva* 

*Kop-kop*

Remek. Ki lehet az pont most...Gondoltam magamba.

-Ki az?-kérdeztem.

-Liam.

-Mit akarsz? 

-Bemehetek? -kérdezte.

Ránéztem Niallra,ő majdnem elnevette magát, de csak csöndben. 

-Ööööö. Pillanat! 

Gyorsan megkerestem a köntösömet,ami nem ment könnyen,mert nem emlékeztem melyik bőröndbe tettem. 

-Baj van Jess? -kérdezte Liam.

-Nincs. Minden a legnagyobb rendben.

-Akkor bemehetnék végre? -kérdezte.

-Mindjárt. Á meg van! -felkiáltottam.-Bejöhetsz.-mondtam.

-Mi van meg?-lépett be az ajtón.

-Á semmi.

-Niall mit keres itt az ágyadban, a takaró alatt? 

-Átjött,mert...-kezdtem bele.

-Azért mert patkányokat látott Jessy.-fejezte be Niall.

-Az ágyban? -nevetett Liam.

-Ööö igen...-nevetett Nialler is.

-Aha persze. Szóval megzavartam valamit? Bocs...-nevetett.

-Hát ami azt illeti igen...-szólalt meg komolyan Niall.

-Mit is akartál? -kérdeztem.

-Nem fontos. -mondta.

-Ez most komoly? Azért kerestem meg a köntösömet a nagy kupiban,hogy azt mondd,hogy nem fontos? 

-Igen. Baj? Vagyis ami azt illeti,azt akartam mondani,hogy vigyázz Niallal,mert hát hogy is mondjam... Pasiból van. De már teljesen mindegy. -nevetett.-Meg vigyázni akartam rád, kicsi vagy még Niallhoz. 

-Liam. 18 vagyok és nem vagy az apám. 

-Tudom. De olyan mintha a húgom lennél és...

-Liam, megtennéd,hogy most már kimész? Kicsit furán érzem magam itt a takaró alatt, és nem akarom hallgatni a nagy bátyus beszédedet. Persze ha csak nem okoz nagy gondot. -szólalt meg Niall.

-Ja bocs, folytassátok csak. Mintha itt se lettem volna. -kirohant a szobából. 

Egymásra néztünk Niallal és nevetni kezdtünk. 

-Remek! -szólaltam meg. -Biztos megint el lesz híresztelve,hogy mit csináltunk.

-Liam nem olyan. Vagyis nagyon remélem. -nevetett.

-Éhes vagyok...-tereltem a témát.

-Én barátnőm! -húzta ki magát.-Az az igazság,hogy én is. Rendeljünk valami kaját. Szerinted pizza van a hotelben?

-Kérdezzük meg. 

Letelefonáltunk megint és hozattunk fel egy gyrosos pizzát. 

-Hmm. Finom. Máris jobb.-mondtam.

-Nekem is. Finom az itteni kaja. Olasz pizza.Hmm.

-Holnap nem csak a lányokkal megyünk városnézésre,ugye? Ti is jöttök,ugye? -kérdeztem.

-Persze! Nem hagylak egyedül az Olasz városban. Itt tudod mennyi jó pasi van? Nehogy lecsapjanak rád. -mosolygott.

-Kinek kellenék? -nevettem.

-Sok mindenkinek,de mivel én ott leszek,ezért majd nem tudnak rád csapni.-nevetett.

-Idióta...-csaptam fejbe egy párnával...

62.rész- Az utazás

Mivel Niall nem aludhatott nálunk, elköszöntem tőle és besétáltam a konyhába.
-Hmmm. Alig ettem ma valamit. Mi a kaja? -kérdeztem.
-Főztem borsófőzeléket, megfelel? -kérdezte anyu.
-Persze! Köszi.
Elővettem egy tányért és szedtem bele kaját. Anyu borsófőzeléke visz mindent. Isteni. Lassan elfalatoztam,aztán felmentem a szobámba, aztán egyenesen a fürdőszobába és lezuhanyoztam és megmostam a hajam is. Holnap délután indulunk. Annyira várom, de félek is. Megszárítottam a hajamat és még felhívtam a csapatot,hogy biztos,hogy jönnek-e. Hatalmas igennel válaszoltak,holnap mindennek simán kell mennie. A telefonbeszélgetések után rögtön elnyomott az álom. Délelőtt 10 órakor ébredtem fel a telefonom csörgésére. Felkaptam a rózsaszín köntösömet és lesétáltam a konyhába,ahol anyu már a reggelivel várt, apu pedig az aznapi újságot olvasta.
-Jó reggelt! -köszöntem.
-Szia! Izgulsz már? -kérdezték.
-Igen nagyon! Félek a repüléstől... Meg ettől az egésztől.
-Nem kell félni. Minden jól fog alakulni.
-Meg 2 hónap múlva jövök csak vissza. Hiányozni fogtok. -mondtam.
-Te is nekünk! De úgyis visszajössz egyszer! -nevettek.
-Jól van hagyjuk ezt a nagyon érzelgős részét a búcsúnak. -nevettem én is.-Amúgy finom a reggeli. Köszi.
-Bármikor. -szólt anyu.
-Most visszamegyek a szobámba, még átnézem,hogy mindent beraktam-e. Aztán nem sokára jönnek a srácok és elvisszük a cuccaim is.-mosolyogtam.
-Oké! -válaszoltak.
Felballagtam a lépcsőn és megnéztem a ruháimat,hogy mi hiányozhat. Úgy láttam,hogy semmit se hagyok otthon, mindent betettem. Tárcsázni kezdtem Niallt a telefonomon.
-Szia! -szóltam bele a kagylóba.
-Szia édes! Ugye nem akarod lemondani az egészet? -ijedt meg.
-Nem,dehogy! Csak azért hívlak,hogy mikor jöttök?
-Már kész is vagy? -kérdezte.
-Öö nagyjából. Még fel kell öltöznöm.
-Húh. Gyors vagy. Akkor 1 óra múlva nálad,úgy jó?
-Aha.Várlak.-tettem le a telefont.
Felvettem a kikészített ruhámat, ami egy rövid farmernadrágból állt és egy pink ananászos topból. Felvettem a hozzá illő szandálomat, aztán megcsináltam a hajamat egy copfba. Olyan hamar eltelt az idő,hogy már csöngettek is. Ott állt az 5 srác az ajtómba.
-Hellooooo! -szóltak.
-Heeey! -ugrottam a nyakukba.
-Levihetjük a bőröndjeidet?
-Megköszönném.-mosolyogtam Liamre.
-Akkor gyerünk! Zayn te viszed azt a kéket, Harry tiéd a lila, Liam vidd a zöldet, Louis te pedig vidd a rózsaszínt.-utasított mindenkit Niall
-És te mit fogsz levinni Niall?! -kérdezte Louis.
-Én? Őt! -mutatott rám és felkapott.
-Héééé! Tegyél le! -mondtam.
-Nem teszlek.Le kell,hogy vigyelek a lépcsőn.
-De nem bírsz el. Lefogunk esni.
-Nem fogunk. Elbírlak, nem vagy nehéz. -mosolygott.
-Na nézzétek a szerelmes párt... Mi itt cipekedünk,ők meg itt falják egymást. -nevetett Harry.
-Hallottam! -ordítottam fel az előszobából.
-Vedd úgy,hogy nem mondtam semmit! -kiáltott le Harry.
Én elbúcsúztam a szüleimtől és aztán indultunk a srácok lakására, ahonnan indulni fog a kocsi a reptérre.
-Akkor az első cél Olaszország? -kérdeztem.
-Igen. -mosolyogtak.
Eközben megérkezett még Barbi és a tánccsapat is. Nem sokkal később betoppant Danielle és Eleanor is. Mindenkit üdvözöltem, aztán segítettem bepakolni a bőröndöket a nagy autóba. Mindenki beült a három autóba,ami elvitt minket a reptérre, elővettük a jegyünket, leadtuk a csomagokat. Vettem egy nagy levegőt, átöleltem Niallt és csak arra tudtam gondolni,hogy minden jól fog sikerülni és ez lesz életem egyik legjobb nyara. Felszálltunk a magángépre, ami egyenesen Olaszországba repített minket. Leültem Niall és Harry közé .
-Ugye most nem fogsz meztelenül utazni,ahogy szoktál? -kérdeztem komolyan Harryt.
-Nem. De csak miattad.-nevetett.
-Hála az égnek! Köszönöm.-nevettem vele.
A gép felszállt, nem is értem,hogy miért féltem ennyire,hiszen már repültem,amikor Londonba költöztünk. Biztos nagyon unalmas volt az út,mert elaludtam. Arra keltem,hogy nagyon nevetnek a többiek. Kinyitottam a szememet,de a repülőn nagy csönd volt,mindenki aludt,vagy olvasott, vagy épp zenét hallgatott. Tuti,hogy álmodtam ezt az egész nevetgélős dolgot. Előkaptam a laptopom és felnéztem twitterre.
-Niall! -ütöttem meg a gépen lévő párnával.
-Mi az?
-Látod ezt? -mutattam a képernyőre.
-Jaa! Ööö izé... Zayn akarta!-mutatott a srácra.
-Mi van?! Haver ne fogd rám, mindenki tudja,hogy Louis akarta.-nevetett.
-Ez nem vicces.
-De olyan aranyosan aludtál... És gondoltam miért ne örökíthetnénk meg? -nézett rám Louis.
-De Louis! Miért kellett felrakni a netre?
-Mert aranyos kép?
-De...
-Nincs de, szerintem jobb,ha nem is veszekszel velük emiatt. Velem már ezerszer történt ilyen. Meg kell szoknod,hogy ez az 5 srác ilyen. -mosolygott Eleanor.
-Hát muszáj leszek...-nevettem.
Kb. fél óra múlva leszállt a gépünk.
-Hú már ilyen sok idő óta utaztunk? Fel se tűnt. -szólalt meg Liam.
-Pedig de. -válaszoltuk.
Leszálltunk a gépről, ahol rajongók vettek körül minket.
-Remek! Már az első nap ilyen. Milyen lesz a többi? -kérdeztem.
Danielle megfogta a kezemet, és a fülembe mondta:
-Muszáj lesz megszoknod. Addig örülj, amíg nem keltik a halálhíred.-nevetett.
-Húú...
A 3 kocsi mindannyiunkat, mármint az 5 srácot, Daniellet, Eleanort, Barbit, a táncosokat és engem a szállodába furikázott.
-Külön emeletet kaptunk? -kérdezte Barbi.
-Aha. Ugye milyen jó? -ölelte át Zayn.
Elfoglaltuk a szobáinkat, és gondoltuk,hogy lefekszünk aludni is,mert későre járt és még fáradtak is vagyunk. Holnap pedig városnézés. Lezuhanyoztam a saját lakosztályomban, aztán befeküdtem az ágyamba. Hihetetlenül puha volt. Pár perc múlva az ajtónak a nyikorgását és egy fényt láttam.
-Alszol? -kérdezte a hang.
-Igen.Szerinted? -kérdeztem.
-Csak arra gondoltam,hogy mi lenne ha...-láttam Niall huncut mosolyát.
-Nem. Ma nem. -mosolyogtam.
-Jó...-szomorodott el.-Attól még itt maradhatok?-kérdezte.
-Hááááát...-húztam a számat.
-Hoztam epret és csokit is.
-Maradhatsz! -ugrottam fel.
-Tudtam én,hogy mivel kell elcsábítani téged.
-Héé! Tudod a gyenge pontjaimat. -nevettem.