*3 hónap múlva*
Elmúlt a nyár,már október van. Mindannyian visszautaztunk Londonba. Igaz,ezen a nyáron nem táncolhattam, de a srácokkal voltam és országokat ismerhettem meg.A lábamról is lekerült a gipsz. De azért jó újra itthon lenni. Már a suli is elkezdődött. Idén érettségizem. Eljött ez az idő is. Wohoo! Ja és a legjobb részt kihagytam. Együtt szervezem Danielle-lel az esküvőt. Eleanor-ral együtt leszünk koszorúslányok. De ne szaladjunk ennyire előre, inkább elmesélem a szervezős napokat.
-Jess! Telefonáltál már a torta ügyben?-kérdezte idegesen Danielle.
-Nyugi. Minden rendben van. Lesz a torta tetején egy kis Danielle és egy kis Liam is.
-Oh de édes vagy köszi! Nem tudod Eleanor elintézte a virágokat?
-Hívd fel. Vagy felhívjam én?
-Megtennéd?
-Persze,hívom is.
...
-Szia! Danielle érdeklődne,hogy...-kezdtem bele.
-Igen! Megvannak a virágokat. -nevetett.
-Honnan tudtad?-kérdeztem.
-Éreztem. Most minden fontos,ezért minden elvan intézve. Már a pincéreket is "megrendeltem". A kaját Niall intézi.
-Niall? Komolyan?-kérdeztem.
-Megbízunk benne. Jó az ízlése...
-Végülis. Mindig ő eszik a legtöbbet. -nevettem.
-Jó,akkor a kaja pipa, a pincérek pipa,torta pipa.
-Remek.
-Most vagyunk ruhapróbán. Benézel?
-Aha. Indulok.
-Szia El.
-Ott tali. Szia Jessy.
*2 hét múlva*
-Danielle! Nyugi! -fogtuk meg a vállát Eleanorral.
-De úgy izgulok.
-Miért?
-Mert ááá. Ez mégis csak az esküvőm.
-De nyugi már. Szereted Liamet,nem?
-De.
-Akkor? Kimondod az igent, lesz egy jó lagzitok és ennyi.
-Igazad van. Nincs miért aggódni. Vagy mégis? Nem láttam a fátylamat.
-Itt van az asztalon. Nyugi.
-És a virágok?
-Danielle. Minden oké. Már a vendégek is itt vannak.
-Mi lenne velem nélkületek?-kérdezte.
-Talán nem lenne ilyen jó esküvőd.-nevettünk együtt.
-Az lehetséges...
-Na én még lelépek átöltözni a "koszorúslány" ruhámba. Jössz velem Eleanor?-kérdeztem.
-Aha. Mindjárt jövünk Danielle. Addig ne igyál túl sok pezsgőt,ha lehet,jó?
...
-Gyönyörű vagy! -szólt Eleanor.
-Én?! Te. Csodás ez a lila ruha. -mosolyogtam rá.
-És még Danielle milyen gyönyörű. Én is ilyen esküvőt szeretnék majd Louisval. Gondolom te is Niallel.
-Hát igen. Egy szép napon igen.-mosolyogtam és néztem a tőle kapott nyakláncomra.
-Kezdünk! Gyertek! -jött be egy ismeretlen nő,aki nem is volt olyan ismeretlen,mert rájöttem,hogy ő az énekesnő...
Megtörtént a bevonulás, az a bizonyos szó kimondása. "Igen". Annyira szépek együtt. Liam anyukája végig sírta az egészet. Mellettem állt egész végig.
-Jaj nézd Jessica! Hát nem édesek? Olyan hamar felnőnek. Az előbb szaladgált pelenkába az édes kisfiam. Most meg itt vagyok az esküvőjén.
Elmosolyodtam az anyja kijelentésén. Mikor vége volt az ünnepségnek,én kiszúrtam egy paparazzit.
-Őt ki hívta még? -néztem Eleanorra.
-Nem tudom,de jobb ha mihamarabb elküldjük. -mondta.
-Szerintem is... Jobb a békesség. Meg már amúgy is van egy fotósunk.-nevettem.
Lassan odasétáltunk a fotóshoz, megkocogtattuk a vállát.
-Talán eltévedt? -kérdeztem komolyan.
-Nem.
-Akkor mit keres itt?
-Az esküvőt fotózom.
-Ismétlem. Eltévedt?
-Mondom,hogy nem.
-Szerintem igen. Úgyhogy tűnjön innen,amíg szépen mondjuk.-mosolyogtam rá.
-Csak még egy utolsót.
-MOST! -mondta El.
-Jó megyek már. Nyugi. Rólatok is csináljak egy fotót?
-Nem kell... -fordultunk hátat.
Visszamentünk a lagzi helyszínére. Mindenki táncolt mindenkivel.
-Együnk mááááááááááár! -hallottam Niall ordítását a konyhából.
Odamentem hozzá,átöleltem hátulról,majd a fülébe súgtam:
-Mindjárt kész a kaja! Ne ordíts kérlek. Gyere, inkább üljünk le az asztalunkhoz.
-Jóóó... De siessenek. Éhen halok!
-Tudom... Tudom...
Leültettem mellém a szőke srácot. Beszélgetéssel tereltem el a figyelmét.
-Szeretlek.-mondtam.
-Tudom...
-Részeg vagy?
-Dehogy.
-Akkor mért nem mondod,hogy én is?-nevettem.
-Részeg vagyok. Meg én is szeretlek...-csókolt meg.
-Helyes.
Sikítást hallottam,majd kinyitottam a szemem.
-Elment az áram?-kérdeztem.
-Mindenki nyugodjon meg. Fogja meg kisgyerekét, és mindjárt hozok pár gyertyát. -mondta a pincér.
-Ez izgi lesz...-nevetett Niall.
Pár perc múlva már nem is kellett a gyertya,mert visszajött az áram. A zenészek újra elkezdték nótájukat, következett a menyasszony tánc. Később pedig a bolondmenyasszony boldogított mindenkit,aki persze Louis volt. Ez volt az egyik legszebb nap az életemben, és nem hiszem,hogy csak az enyémben. Danielle és Liam gyönyörű pár. Jó ötlet volt ez az esküvő. Imádtam!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Liam. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Liam. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. augusztus 7., kedd
2012. július 31., kedd
71.rész- Éhen halok
-Éhen halok! -fogta meg a hasát Niall.
-Most,hogy mondod én is.
-Én is. -szólalt meg Eleanor.
-És én is. -szólalt meg Liam.
-Szerintem mindenki éhes. Egyezünk meg abban. -nevettem.
-Mit együnk? -kérdezte Harry.
-Hááát... Szerintem kaját. -nevettem.
-Látom vicces kedvedben vagy kedves Jessica Mason.-nézett rám.
-Igen! Csakis azért vagyok itt,hogy téged idegesítselek.
-Igen?
-Nem,csak viccelek.
-Inkább rendeljünk valami kaját... Ne fárassz le. -nevetett.
-De mit?
-Ne azon gondolkodjatok,hogy mit, hanem rendeljünk mááár! Tudjátok,hogy ha éhes vagyok,akkor milyen vagyok...-mondta Niall.
-Halljátok? Tárcsázzatok és az első kaját,ami az étlapon van rendeld meg és hozzák ki gyorsan. Nem hallod?! -utasított minket Liam.
-Jól van na.
-Halo? -szólt bele a telefonba az étterem egyik pincére.
-Jó estét. Én Harry Styles vagyok és...
-Az a Harry Styles?
-Igen az.
-Úristen! Legnagyobb rajongód vagyok!-sikított a lány.
-Elnézést,de ez a rendelés élet-halálra megy. Úgyhogy ne most kérlek.
-Ó,bocsánat. Mondd.
-Mindenből 9 darab lesz,jó?
-Persze,már írom is.
-Előételnek hagymaleves, borsóleves és lehet egy kis hús leves is. Főételnek sült krumpli,ami legyen jó ropogós, rántott hús,ha lehet csirkemell,egy kis kínai mézes csirke, hozzá rizs. Desszertnek pedig hááát...legyen tiramisu,gesztenye püré,csokis muffin és somlói galuska.
-Wohoo! Fél óra múlva a szállodában van. Még egy kérdésem lehetne? -kérdezte a pincér.
-Aha
-Ha én viszem ki,kaphatok egy közös képet veletek?
-Persze! Csak hozd! -nevetett Harry.
-Juhuuu! Ott leszek. Helloo.
-Ööö Harry. Ezt hány hétre rendelted? -kérdeztem.
-Jessica! Mi van veled? Mindig is ennyi mindent rendelünk. Ebből tök sok minden csak Niallé.
*5 perc múlva*
-Hol van már az a lány? Ha nem hozza ki időbe a kajámat,nem kap közös képet! -duzzogott Niall.
-Édesem, még csak 5 perce rendeltük. Azt mondta fél óra,amíg megcsinálnak mindent.
-Ja.. Örökké tart.
*25 perc múlva*
Csöngettek.
-Majd én kinyitom! -szólt Liam.
-Menj innen,majd én! -lökte el Niall.
-Haver...
-IMÁDLAK! -ölelte át Niall a futárt.
-Hé! Még féltékeny leszek.-nevettem.
-Köszönjük,hogy kihoztad a kaját. -mondták a srácok,majd lefotózták magukat a lánnyal.
-Ez a kaja isteni!-tömte be a szájába a kaját Nialler.
-Hé! Azért hagyj nekünk is!-ült le mellé Zayn.
-Jól van már DJ Malik... -túrt bele Zayn hajába az imádott pasim.
-Mi a francot csinálsz?! A hajam. Most tiszta mézes csirkés lett. Fúj! Hagyj békén! -futott át a fürdőbe Zayn.
-Mit csináltál? -kérdeztük egyszerre.
-Éhes voltam na. Tudjátok,hogy ilyeneket teszek,ha éhes vagyok és nem hagynak enni.
-De te meg tudod,hogy milyen ha a hajáról van szó.
-Jól van na... Bocs.
-Kérj tőle bocsánatot. -szólt Danielle.
*Fél óra múlva*
-Ez a kaja isteni. Túl jókat rendeltél Harold.
-Tudom. Mindig jókat rendelek.
Zayn visszajött, a haja csodásan nézett ki.
-Bocs haver.-szólt neki Niall.
-Nincs bocsánat! Tudod,hogy a hajam a legfontosabb. És te összekented. De mivel volt egy hatalmas kád és egy hatalmas tükör, és a jó öreg hajzselém, ezért még élveztem is az új hajcsinálást.
-Akkor meg?
-Jó,akkor meg van bocsájtva. De ne legyen még egy ilyen! -nevetett.
-Értettem főnök! -állt fel az asztaltól a szőke srác és katonáskodott.
*3 perc múlva*
-Éhes vagyok.-szólt a szőke srác.
-Nemár Niall! Előbb ettünk.
-De éhes vagyok.
-Te faltad fel szinte az összes kaját.
-De akkor is.
-Maradt még egy kicsi az enyémből,ha nem vagy finnyás megeheted. -mosolyogtam rá.
-Életmentő vagy. -mondta.
-Tudom.-nevettem.
2012. július 25., szerda
70.rész- Koszorúslány leszek?
Egész éjjel nem aludtam, csak ültem a kanapén, majd hirtelen megszólalt a telefonom.
*Louis*
-Hála az égnek! Mondd,hogy mindjárt ideér John!
-Igen! 10 perc és ott van. Mielőtt ajtót nyitnál kérdezd meg,hogy ki az.
-Gondolom John-t fog mondani.
-Ööö ja. -szólt furán Lou.
-Kösz Lou. Szeretlek.
-Én is szeretlek Eleanor.
-Szerinted megoldható lenne,hogy eltűnjünk Londonból? Mármint,hogy visszamenjünk hozzátok? Jessica már amúgy is vissza akart menni,már a lába is jobban van, az orvos is megmondta amikor itt volt.
-Majd megbeszéljük reggel,jó?
-Jó. Szólhatok róla Jessnek?
-Persze.
-Akkor majd reggel hívlak. Leteszem, mindjárt jön John és addig főzök egy teát.
-Vigyázz magadra. Jó éjt.-hallottam Louis szavait.
Odatettem a teát főzni,aztán meghallottam a kopogást.
-Ki az? -szóltam ki az ajtón,ahogy Lou utasított.
-John Gibson, a testőr.
Kinyitottam az ajtót, bemutatkoztam,majd oda adtam neki a teát,amit főztem.
-Szóval ez,hogy is működik? Voltam már testőrrel,hisz Louis Tomlinson a pasim, de önnek mit kell tenni "ilyenkor"? -kérdeztem.
-Semmit. Vigyázok magukra, folyton a közelükbe leszek és én nyitom ki az ajtót.-nevetett.
-Ó már értem.
-Jó reggelt Eleanor!-gurult ki Jess a szobából.-Ő ki?
-Jó reggelt. Ő John Gibson. Éjjel volt 2 látogatónk... És felhívtam Louist,aki hívott hozzánk egy testőrt. Arra gondoltam,hogy mi lenne,ha visszamennénk a srácokhoz? Jól vagy már annyira?
-Persze. Ennyire súlyos az ügy?
-Tony miatt van minden...
-Mi van?!
-Az ő "barátai" miatt van minden. Ők voltak itt este és szép szóval megfenyegettek.
-És most el kell tűnnünk?
-Hát öö... Figyu ki is fizetheted a tartozást.
-Nem akarom,de azt se,hogy bántsák Tonyt.
-Most is őt véded.
-Nem védem őt Eleanor. Csak mégis a volt pasim és féltem.
-Ő dolga. Minek vett drogot, vagy akármit is vett,amit nem fizetett ki?
-Jó,de akkor is.
-Jess! Ugye nem akarod emiatt elveszíteni Niallt?
-Nem.
-Akkor pakoljunk!
-De..
-Jessica!
-Jól van... John segítenél?-kérdezte Jess az új "barátunkat".
-Persze! Alig értem ide,máris indulunk? Szerzek 3 jegyet Spanyolországba.
-Már Spanyolba vannak a srácok?-kérdeztem.
-Aha! Szép hely.
Pár óra alatt összepakoltunk,majd a reptér felé vettük az irányt. Megálltunk egy kis boltnál is,ahol vettünk valami reggelit. Felszálltunk a Londonból induló gépre és vártuk,hogy Spanyolországba érjünk.
*Jessica szemszöge*
Alig várom,hogy újra láthassam Niallt. Meg persze a további 4 bátyámat. Bár kicsit fáj a lábam, remélem hamar lekerül róla a gipsz. Se járni,se semmit nem tudok csinálni. És félek. Igaz,nem voltam ott a "támadásnál", de ahogy Eleanor elmesélte azt a két csávót,elég ijesztőnek tűnnek. Mi van,ha megtámadnak Tony miatt? Mit tennének velem? Már évek óta nem beszéltem Tony-val, bezzeg ha pénz kell,akkor meg tud keresni. Ja és persze,ilyenkor én kerülök a legnagyobb bajba miatta.Mindegy. Most a felépülésemre kell koncentrálnom és nem arra,hogy mi lesz ha nem adja meg Tony a pénzt. Pár óra múlva találkozom a barátaimmal,akik már nagyon hiányoznak. Ééééés kíváncsi vagyok,hogy mit akar Liam mondani. Mielőtt elindultunk, kaptam tőle egy sms-t. "Kimegyünk elétek a reptérre, van egy meglepetésem Danielle-lel.:)" Vajon mi lehet az? Sejtek valamit,de semmi biztosat nem tudok még. De nem csak én, Eleanor se. Akkor csak nem maradtam le semmiről. A sok fura gondolataim után elaludtam a gépen. Már csak a leszálláskor ébredtem fel,amikor Eleanor felébresztett. A gépünk leszállt,majd "letoltak" a gépről,egyenesen a srácokhoz,akik napszemüvegben voltak és melegítőben. Akárcsak én. Elmentünk a szállodába, majd hozzá szóltam Liamhez:
-Na mi az a fontos dolog,amit elakartál mondani Danielle-lel kapcsolatban?
-Hé srácok! Mindenki figyeljen ide. Az van,hogy öööö.-kezdte.
-Nyögd már ki Liam!-szóltam rá.
-Megkértem Danielle kezét.
-Hogy mi van?-kérdeztük egyszerre riadtan.
Aztán észbe kaptam és mosolyogva mondtam:
-Gratulálok! Ugye lehetek a koszorúslány?
-Persze!
-Komolyan? Juhuu! De még előbb meggyógyulhatok ugye? -kérdeztem nevetve.
-Hahah! -nevettek.-Még szép!
-Juhuuuu! Koszorúslány leszek.-mosolyogtam,mint egy őrült...
*Louis*
-Hála az égnek! Mondd,hogy mindjárt ideér John!
-Igen! 10 perc és ott van. Mielőtt ajtót nyitnál kérdezd meg,hogy ki az.
-Gondolom John-t fog mondani.
-Ööö ja. -szólt furán Lou.
-Kösz Lou. Szeretlek.
-Én is szeretlek Eleanor.
-Szerinted megoldható lenne,hogy eltűnjünk Londonból? Mármint,hogy visszamenjünk hozzátok? Jessica már amúgy is vissza akart menni,már a lába is jobban van, az orvos is megmondta amikor itt volt.
-Majd megbeszéljük reggel,jó?
-Jó. Szólhatok róla Jessnek?
-Persze.
-Akkor majd reggel hívlak. Leteszem, mindjárt jön John és addig főzök egy teát.
-Vigyázz magadra. Jó éjt.-hallottam Louis szavait.
Odatettem a teát főzni,aztán meghallottam a kopogást.
-Ki az? -szóltam ki az ajtón,ahogy Lou utasított.
-John Gibson, a testőr.
Kinyitottam az ajtót, bemutatkoztam,majd oda adtam neki a teát,amit főztem.
-Szóval ez,hogy is működik? Voltam már testőrrel,hisz Louis Tomlinson a pasim, de önnek mit kell tenni "ilyenkor"? -kérdeztem.
-Semmit. Vigyázok magukra, folyton a közelükbe leszek és én nyitom ki az ajtót.-nevetett.
-Ó már értem.
-Jó reggelt Eleanor!-gurult ki Jess a szobából.-Ő ki?
-Jó reggelt. Ő John Gibson. Éjjel volt 2 látogatónk... És felhívtam Louist,aki hívott hozzánk egy testőrt. Arra gondoltam,hogy mi lenne,ha visszamennénk a srácokhoz? Jól vagy már annyira?
-Persze. Ennyire súlyos az ügy?
-Tony miatt van minden...
-Mi van?!
-Az ő "barátai" miatt van minden. Ők voltak itt este és szép szóval megfenyegettek.
-És most el kell tűnnünk?
-Hát öö... Figyu ki is fizetheted a tartozást.
-Nem akarom,de azt se,hogy bántsák Tonyt.
-Most is őt véded.
-Nem védem őt Eleanor. Csak mégis a volt pasim és féltem.
-Ő dolga. Minek vett drogot, vagy akármit is vett,amit nem fizetett ki?
-Jó,de akkor is.
-Jess! Ugye nem akarod emiatt elveszíteni Niallt?
-Nem.
-Akkor pakoljunk!
-De..
-Jessica!
-Jól van... John segítenél?-kérdezte Jess az új "barátunkat".
-Persze! Alig értem ide,máris indulunk? Szerzek 3 jegyet Spanyolországba.
-Már Spanyolba vannak a srácok?-kérdeztem.
-Aha! Szép hely.
Pár óra alatt összepakoltunk,majd a reptér felé vettük az irányt. Megálltunk egy kis boltnál is,ahol vettünk valami reggelit. Felszálltunk a Londonból induló gépre és vártuk,hogy Spanyolországba érjünk.
*Jessica szemszöge*
Alig várom,hogy újra láthassam Niallt. Meg persze a további 4 bátyámat. Bár kicsit fáj a lábam, remélem hamar lekerül róla a gipsz. Se járni,se semmit nem tudok csinálni. És félek. Igaz,nem voltam ott a "támadásnál", de ahogy Eleanor elmesélte azt a két csávót,elég ijesztőnek tűnnek. Mi van,ha megtámadnak Tony miatt? Mit tennének velem? Már évek óta nem beszéltem Tony-val, bezzeg ha pénz kell,akkor meg tud keresni. Ja és persze,ilyenkor én kerülök a legnagyobb bajba miatta.Mindegy. Most a felépülésemre kell koncentrálnom és nem arra,hogy mi lesz ha nem adja meg Tony a pénzt. Pár óra múlva találkozom a barátaimmal,akik már nagyon hiányoznak. Ééééés kíváncsi vagyok,hogy mit akar Liam mondani. Mielőtt elindultunk, kaptam tőle egy sms-t. "Kimegyünk elétek a reptérre, van egy meglepetésem Danielle-lel.:)" Vajon mi lehet az? Sejtek valamit,de semmi biztosat nem tudok még. De nem csak én, Eleanor se. Akkor csak nem maradtam le semmiről. A sok fura gondolataim után elaludtam a gépen. Már csak a leszálláskor ébredtem fel,amikor Eleanor felébresztett. A gépünk leszállt,majd "letoltak" a gépről,egyenesen a srácokhoz,akik napszemüvegben voltak és melegítőben. Akárcsak én. Elmentünk a szállodába, majd hozzá szóltam Liamhez:
-Na mi az a fontos dolog,amit elakartál mondani Danielle-lel kapcsolatban?
-Hé srácok! Mindenki figyeljen ide. Az van,hogy öööö.-kezdte.
-Nyögd már ki Liam!-szóltam rá.
-Megkértem Danielle kezét.
-Hogy mi van?-kérdeztük egyszerre riadtan.
Aztán észbe kaptam és mosolyogva mondtam:
-Gratulálok! Ugye lehetek a koszorúslány?
-Persze!
-Komolyan? Juhuu! De még előbb meggyógyulhatok ugye? -kérdeztem nevetve.
-Hahah! -nevettek.-Még szép!
-Juhuuuu! Koszorúslány leszek.-mosolyogtam,mint egy őrült...
2012. július 6., péntek
64.rész- Ez a te hibád Zayn!
Hirtelen elaludtam Niall karjai között. Reggel csókja ébresztett fel.
-Jó reggelt! Hamarosan indulunk. Jössz reggelizni? -kérdezte mosolyogva.
-Reggelt. Ööö igen. Csak még rendbe szedem magam. Még egy zuhanyzás belefér? -kérdeztem.
-Persze.
-Hála az égnek. Akkor mindjárt lezuhanyzom,felöltözöm és mehetünk reggelizni.
-Megvárlak.
-Menj nyugodtan,ha nagyon éhes vagy. -mosolyogtam.
-Neeem! Megvárlak.
-Hm. Akkor tényleg fontos vagyok neked. Sietek.-kacsintottam rá.
Gyorsan lezuhanyoztam,felvettem az aznapi ruhámat,ami egy kék topból,egy rövid farmernadrágból és egy kék tornacipőből állt. Copfba tettem a hajam és már indultam is ki a fürdőszobából.
-Hűha. Ezt most vetted? -kérdezte az ágyon lévő srác.
-Ez már régi...
-Ja bocs. Indulhatunk le? -kérdezte.
-Igeeen! Éhen halok.
-Na akkor gooo.
Lementünk a lifttel a földszintre,ahol volt egy ebédlő. Már mindenki ott volt,csak ránk vártak.
-Bocs a késésért,csak nehezen keltem fel.-mondtam.
-Hosszú volt az este,mi ? -nevetett Liam.
-Héé!
Elvettünk pár szendvicset,benyomtuk reggelire,egy pohár narancslével,aztán elindultunk és megnéztük a várost. Voltunk egy kikötőnél,már nem emlékszem a nevére,mert azt hamar ott kellett hagynunk a rajongók miatt. Nem tudom,hogyan,de valahogy felismerték a fiúkat. Biztos Harry nagy fürtjei.
-Haarry! Nem meg mondtam,hogy csinálj valamit a hajaddal? Sapka,vagy valami?
-Ööö. Sapkát nem mindig szabad felvennem. Ha sapka van rajtam a rajongók azt hiszik,hogy előző este egy nővel voltam együtt.
Nevetni kezdtem.
-Ez komoly?-kérdeztem.
-Aha.
-Hát akkor megértelek.-nevettem megint.
A kikötő után beültünk egy kávéházba, ahol a hátsó asztalhoz ültünk, majd ittam egy tejes kávét fagyival. Imádom! A többiek is ilyen kávét fogyasztottak. Ott is csak fél órát tölthettünk,mert megint megrohamoztak a rajongók. Aztán észrevettem,hogy Zayn twitterezik.
"Most megyünk a Garda tóhoz. Ott tali?"
-Te normális vagy? -ütöttem meg a vállát.
-Mert?!
-Te komoly kiírod,hogy hova megyünk most? Minden rajongó miattad volt? -kérdeztem.
-Dehoogy....
-Aha. Szóval miattad. Te ezt élvezed mi?
-Jó,bevallom egy kicsit.
-De most komoly miattad követnek a rajongók?
-Ha legalább itt vagyunk,akkor élvezzük egy kicsit. Meg ők is biztos örülnek ennek.
-De Zayn...
-Nyugi Jessy. Nem lesz baj.
Lassan odaértünk a Garda tóhoz. Gyönyörű! Itt leültünk egy padra Niallal.
-Ez olyan szép.-mondtam.
-Ugye? Kicsit meg is éheztem emiatt.
-Mindig csak a gyomrodon jár az eszed.
-Ez nem igaz. Mondjuk most például rád gondolok.
-Biztos ez? Bizonyítsd be. -mondtam.
Ekkor hirtelen megcsókolt.
-Ez elég bizonyíték? -kérdezte.
-Igen. -nevettem.
Ekkor sikítást hallottam a fa mögül. Remek. De most többen voltak. Sokkal többen,ezért futni kezdtünk Paul utasítására.
-Zayn! Ez mind miattad van!
-Miattam mért?! -kérdezte.
-Szerinted? -kiáltottam.
-Nyugi Jess. Minden oké.
-Azt mondod minden oké? Liamről most tépték le a fél zokniját,Niallnak elszakították a pólóját, Louisról most szedték le a cipőt, és Harryből meg kitéptek egy darabot. Mármint a hajából.
-Aucs! Ez fájt! -szólalt meg a mellettem lévő göndör srác.
-És most én következem. Awh! -mondtam.-Vagy mégse? -kérdeztem hangosan,majd beugrottunk a turné buszba,ami visszavitt minket a hotelbe.
-Ez elég borzalmas volt. -mondtam lihegve.
-De látod? Megmondtam,hogy minden rendben lesz. -húzta ki magát Zayn.
-Idióta. -vágtam hozzá az egyik cipőm.
-Te most komoly levetted az egyik cipőd,hogy hozzám vágd?
-Igen,mert megérdemled.
-Én is szeretlek.
-Tudod,hogy én is bátyus. -nevettem.
-Jó reggelt! Hamarosan indulunk. Jössz reggelizni? -kérdezte mosolyogva.
-Reggelt. Ööö igen. Csak még rendbe szedem magam. Még egy zuhanyzás belefér? -kérdeztem.
-Persze.
-Hála az égnek. Akkor mindjárt lezuhanyzom,felöltözöm és mehetünk reggelizni.
-Megvárlak.
-Menj nyugodtan,ha nagyon éhes vagy. -mosolyogtam.
-Neeem! Megvárlak.
-Hm. Akkor tényleg fontos vagyok neked. Sietek.-kacsintottam rá.
Gyorsan lezuhanyoztam,felvettem az aznapi ruhámat,ami egy kék topból,egy rövid farmernadrágból és egy kék tornacipőből állt. Copfba tettem a hajam és már indultam is ki a fürdőszobából.
-Hűha. Ezt most vetted? -kérdezte az ágyon lévő srác.
-Ez már régi...
-Ja bocs. Indulhatunk le? -kérdezte.
-Igeeen! Éhen halok.
-Na akkor gooo.
Lementünk a lifttel a földszintre,ahol volt egy ebédlő. Már mindenki ott volt,csak ránk vártak.
-Bocs a késésért,csak nehezen keltem fel.-mondtam.
-Hosszú volt az este,mi ? -nevetett Liam.
-Héé!
Elvettünk pár szendvicset,benyomtuk reggelire,egy pohár narancslével,aztán elindultunk és megnéztük a várost. Voltunk egy kikötőnél,már nem emlékszem a nevére,mert azt hamar ott kellett hagynunk a rajongók miatt. Nem tudom,hogyan,de valahogy felismerték a fiúkat. Biztos Harry nagy fürtjei.
-Haarry! Nem meg mondtam,hogy csinálj valamit a hajaddal? Sapka,vagy valami?
-Ööö. Sapkát nem mindig szabad felvennem. Ha sapka van rajtam a rajongók azt hiszik,hogy előző este egy nővel voltam együtt.
Nevetni kezdtem.
-Ez komoly?-kérdeztem.
-Aha.
-Hát akkor megértelek.-nevettem megint.
A kikötő után beültünk egy kávéházba, ahol a hátsó asztalhoz ültünk, majd ittam egy tejes kávét fagyival. Imádom! A többiek is ilyen kávét fogyasztottak. Ott is csak fél órát tölthettünk,mert megint megrohamoztak a rajongók. Aztán észrevettem,hogy Zayn twitterezik.
"Most megyünk a Garda tóhoz. Ott tali?"
-Te normális vagy? -ütöttem meg a vállát.
-Mert?!
-Te komoly kiírod,hogy hova megyünk most? Minden rajongó miattad volt? -kérdeztem.
-Dehoogy....
-Aha. Szóval miattad. Te ezt élvezed mi?
-Jó,bevallom egy kicsit.
-De most komoly miattad követnek a rajongók?
-Ha legalább itt vagyunk,akkor élvezzük egy kicsit. Meg ők is biztos örülnek ennek.
-De Zayn...
-Nyugi Jessy. Nem lesz baj.
Lassan odaértünk a Garda tóhoz. Gyönyörű! Itt leültünk egy padra Niallal.
-Ez olyan szép.-mondtam.
-Ugye? Kicsit meg is éheztem emiatt.
-Mindig csak a gyomrodon jár az eszed.
-Ez nem igaz. Mondjuk most például rád gondolok.
-Biztos ez? Bizonyítsd be. -mondtam.
Ekkor hirtelen megcsókolt.
-Ez elég bizonyíték? -kérdezte.
-Igen. -nevettem.
Ekkor sikítást hallottam a fa mögül. Remek. De most többen voltak. Sokkal többen,ezért futni kezdtünk Paul utasítására.
-Zayn! Ez mind miattad van!
-Miattam mért?! -kérdezte.
-Szerinted? -kiáltottam.
-Nyugi Jess. Minden oké.
-Azt mondod minden oké? Liamről most tépték le a fél zokniját,Niallnak elszakították a pólóját, Louisról most szedték le a cipőt, és Harryből meg kitéptek egy darabot. Mármint a hajából.
-Aucs! Ez fájt! -szólalt meg a mellettem lévő göndör srác.
-És most én következem. Awh! -mondtam.-Vagy mégse? -kérdeztem hangosan,majd beugrottunk a turné buszba,ami visszavitt minket a hotelbe.
-Ez elég borzalmas volt. -mondtam lihegve.
-De látod? Megmondtam,hogy minden rendben lesz. -húzta ki magát Zayn.
-Idióta. -vágtam hozzá az egyik cipőm.
-Te most komoly levetted az egyik cipőd,hogy hozzám vágd?
-Igen,mert megérdemled.
-Én is szeretlek.
-Tudod,hogy én is bátyus. -nevettem.
2012. június 30., szombat
63.rész-Esti romantika
-Egész jó ez a csoki...
-Ugye? Az előbb rendeltem, tudod mennyiféle csoki van azon az asztalon? Ha mindet megkóstoljuk,tuti,hogy reggelre csokiundorunk lesz.
-Jobb ha hagyunk másnapra is.-nevettem.
-De epret is együnk hozzá. Úgy még jobb! -dobott be egy epret a számba.
-Hmmm. Finom.
-Várj csak...Van valami a szád szélén.-mutatott az arcomra és közeledett felém.
15 másodperc múlva már ajkai az ajkamhoz értek. Finoman megcsókolt aztán rám nézett és csak ennyit kérdezett:
-Még most se akarod?
Félénken ránéztem és csak egy mondat jött ki a számon:
-I want but that's crazy.-mosolyogtam rá.
-Maradt még egy kis eprünk, szeretnéd ha rendelnék egy üveg pezsgőt? -terelte el a témát.
-Az jó lenne...
Felkapta a hotel telefonját és leszólt a recepciósnak,hogy hozzanak fel egy üveg pezsgőt és két poharat. 5 perc múlva már a kezünkbe tarthattuk az alkoholt. Niall felbontotta az üveget, a poharakba bele tette az epret,aztán ráöntötte a pezsgőt. Leült mellém az ágyra és odaadta a poharat.
-Tessék. Remélem ízlik. Ez az egyik legjobb fajta.
-Biztos,hogy nagyon jó.
-Sőt. Túl jó. -mondta.
-Haragszol? -kérdeztem félénken.
-Dehogyis. És ne kérdezz sose félénken,mert úgy tűnik,mintha félnél tőlem. Bántottalak valaha?
-Nem...
-Tudod,hogy sose ütnék meg egy lányt.
-Tudom.
-Akkor mitől félsz?
-Igazából nem félek,csak olyan,mintha haragudnál rám valamiért.
-Ez nem igaz. Csak egy kicsit fáradt vagyok.-mosolygott.
-Akkor jó. Ahhoz is fáradt vagy?-kérdeztem.
-Meggondoltad magad? -nézett rám a huncut mosolyával.
-Hát igen...-nevettem.
-Éreztem.-nevetett ő is.
*30 perc múlva*
*Kop-kop*
Remek. Ki lehet az pont most...Gondoltam magamba.
-Ki az?-kérdeztem.
-Liam.
-Mit akarsz?
-Bemehetek? -kérdezte.
Ránéztem Niallra,ő majdnem elnevette magát, de csak csöndben.
-Ööööö. Pillanat!
Gyorsan megkerestem a köntösömet,ami nem ment könnyen,mert nem emlékeztem melyik bőröndbe tettem.
-Baj van Jess? -kérdezte Liam.
-Nincs. Minden a legnagyobb rendben.
-Akkor bemehetnék végre? -kérdezte.
-Mindjárt. Á meg van! -felkiáltottam.-Bejöhetsz.-mondtam.
-Mi van meg?-lépett be az ajtón.
-Á semmi.
-Niall mit keres itt az ágyadban, a takaró alatt?
-Átjött,mert...-kezdtem bele.
-Azért mert patkányokat látott Jessy.-fejezte be Niall.
-Az ágyban? -nevetett Liam.
-Ööö igen...-nevetett Nialler is.
-Aha persze. Szóval megzavartam valamit? Bocs...-nevetett.
-Hát ami azt illeti igen...-szólalt meg komolyan Niall.
-Mit is akartál? -kérdeztem.
-Nem fontos. -mondta.
-Ez most komoly? Azért kerestem meg a köntösömet a nagy kupiban,hogy azt mondd,hogy nem fontos?
-Igen. Baj? Vagyis ami azt illeti,azt akartam mondani,hogy vigyázz Niallal,mert hát hogy is mondjam... Pasiból van. De már teljesen mindegy. -nevetett.-Meg vigyázni akartam rád, kicsi vagy még Niallhoz.
-Liam. 18 vagyok és nem vagy az apám.
-Tudom. De olyan mintha a húgom lennél és...
-Liam, megtennéd,hogy most már kimész? Kicsit furán érzem magam itt a takaró alatt, és nem akarom hallgatni a nagy bátyus beszédedet. Persze ha csak nem okoz nagy gondot. -szólalt meg Niall.
-Ja bocs, folytassátok csak. Mintha itt se lettem volna. -kirohant a szobából.
Egymásra néztünk Niallal és nevetni kezdtünk.
-Remek! -szólaltam meg. -Biztos megint el lesz híresztelve,hogy mit csináltunk.
-Liam nem olyan. Vagyis nagyon remélem. -nevetett.
-Éhes vagyok...-tereltem a témát.
-Én barátnőm! -húzta ki magát.-Az az igazság,hogy én is. Rendeljünk valami kaját. Szerinted pizza van a hotelben?
-Kérdezzük meg.
Letelefonáltunk megint és hozattunk fel egy gyrosos pizzát.
-Hmm. Finom. Máris jobb.-mondtam.
-Nekem is. Finom az itteni kaja. Olasz pizza.Hmm.
-Holnap nem csak a lányokkal megyünk városnézésre,ugye? Ti is jöttök,ugye? -kérdeztem.
-Persze! Nem hagylak egyedül az Olasz városban. Itt tudod mennyi jó pasi van? Nehogy lecsapjanak rád. -mosolygott.
-Kinek kellenék? -nevettem.
-Sok mindenkinek,de mivel én ott leszek,ezért majd nem tudnak rád csapni.-nevetett.
-Idióta...-csaptam fejbe egy párnával...
Címkék:
Jessica,
Liam,
Niall,
Olaszország,
pezsgő
2012. június 29., péntek
62.rész- Az utazás
Mivel Niall nem aludhatott nálunk, elköszöntem tőle és besétáltam a konyhába.
-Hmmm. Alig ettem ma valamit. Mi a kaja? -kérdeztem.
-Főztem borsófőzeléket, megfelel? -kérdezte anyu.
-Persze! Köszi.
Elővettem egy tányért és szedtem bele kaját. Anyu borsófőzeléke visz mindent. Isteni. Lassan elfalatoztam,aztán felmentem a szobámba, aztán egyenesen a fürdőszobába és lezuhanyoztam és megmostam a hajam is. Holnap délután indulunk. Annyira várom, de félek is. Megszárítottam a hajamat és még felhívtam a csapatot,hogy biztos,hogy jönnek-e. Hatalmas igennel válaszoltak,holnap mindennek simán kell mennie. A telefonbeszélgetések után rögtön elnyomott az álom. Délelőtt 10 órakor ébredtem fel a telefonom csörgésére. Felkaptam a rózsaszín köntösömet és lesétáltam a konyhába,ahol anyu már a reggelivel várt, apu pedig az aznapi újságot olvasta.
-Jó reggelt! -köszöntem.
-Szia! Izgulsz már? -kérdezték.
-Igen nagyon! Félek a repüléstől... Meg ettől az egésztől.
-Nem kell félni. Minden jól fog alakulni.
-Meg 2 hónap múlva jövök csak vissza. Hiányozni fogtok. -mondtam.
-Te is nekünk! De úgyis visszajössz egyszer! -nevettek.
-Jól van hagyjuk ezt a nagyon érzelgős részét a búcsúnak. -nevettem én is.-Amúgy finom a reggeli. Köszi.
-Bármikor. -szólt anyu.
-Most visszamegyek a szobámba, még átnézem,hogy mindent beraktam-e. Aztán nem sokára jönnek a srácok és elvisszük a cuccaim is.-mosolyogtam.
-Oké! -válaszoltak.
Felballagtam a lépcsőn és megnéztem a ruháimat,hogy mi hiányozhat. Úgy láttam,hogy semmit se hagyok otthon, mindent betettem. Tárcsázni kezdtem Niallt a telefonomon.
-Szia! -szóltam bele a kagylóba.
-Szia édes! Ugye nem akarod lemondani az egészet? -ijedt meg.
-Nem,dehogy! Csak azért hívlak,hogy mikor jöttök?
-Már kész is vagy? -kérdezte.
-Öö nagyjából. Még fel kell öltöznöm.
-Húh. Gyors vagy. Akkor 1 óra múlva nálad,úgy jó?
-Aha.Várlak.-tettem le a telefont.
Felvettem a kikészített ruhámat, ami egy rövid farmernadrágból állt és egy pink ananászos topból. Felvettem a hozzá illő szandálomat, aztán megcsináltam a hajamat egy copfba. Olyan hamar eltelt az idő,hogy már csöngettek is. Ott állt az 5 srác az ajtómba.
-Hellooooo! -szóltak.
-Heeey! -ugrottam a nyakukba.
-Levihetjük a bőröndjeidet?
-Megköszönném.-mosolyogtam Liamre.
-Akkor gyerünk! Zayn te viszed azt a kéket, Harry tiéd a lila, Liam vidd a zöldet, Louis te pedig vidd a rózsaszínt.-utasított mindenkit Niall
-És te mit fogsz levinni Niall?! -kérdezte Louis.
-Én? Őt! -mutatott rám és felkapott.
-Héééé! Tegyél le! -mondtam.
-Nem teszlek.Le kell,hogy vigyelek a lépcsőn.
-De nem bírsz el. Lefogunk esni.
-Nem fogunk. Elbírlak, nem vagy nehéz. -mosolygott.
-Na nézzétek a szerelmes párt... Mi itt cipekedünk,ők meg itt falják egymást. -nevetett Harry.
-Hallottam! -ordítottam fel az előszobából.
-Vedd úgy,hogy nem mondtam semmit! -kiáltott le Harry.
Én elbúcsúztam a szüleimtől és aztán indultunk a srácok lakására, ahonnan indulni fog a kocsi a reptérre.
-Akkor az első cél Olaszország? -kérdeztem.
-Igen. -mosolyogtak.
Eközben megérkezett még Barbi és a tánccsapat is. Nem sokkal később betoppant Danielle és Eleanor is. Mindenkit üdvözöltem, aztán segítettem bepakolni a bőröndöket a nagy autóba. Mindenki beült a három autóba,ami elvitt minket a reptérre, elővettük a jegyünket, leadtuk a csomagokat. Vettem egy nagy levegőt, átöleltem Niallt és csak arra tudtam gondolni,hogy minden jól fog sikerülni és ez lesz életem egyik legjobb nyara. Felszálltunk a magángépre, ami egyenesen Olaszországba repített minket. Leültem Niall és Harry közé .
-Ugye most nem fogsz meztelenül utazni,ahogy szoktál? -kérdeztem komolyan Harryt.
-Nem. De csak miattad.-nevetett.
-Hála az égnek! Köszönöm.-nevettem vele.
A gép felszállt, nem is értem,hogy miért féltem ennyire,hiszen már repültem,amikor Londonba költöztünk. Biztos nagyon unalmas volt az út,mert elaludtam. Arra keltem,hogy nagyon nevetnek a többiek. Kinyitottam a szememet,de a repülőn nagy csönd volt,mindenki aludt,vagy olvasott, vagy épp zenét hallgatott. Tuti,hogy álmodtam ezt az egész nevetgélős dolgot. Előkaptam a laptopom és felnéztem twitterre.
-Niall! -ütöttem meg a gépen lévő párnával.
-Mi az?
-Látod ezt? -mutattam a képernyőre.
-Jaa! Ööö izé... Zayn akarta!-mutatott a srácra.
-Mi van?! Haver ne fogd rám, mindenki tudja,hogy Louis akarta.-nevetett.
-Ez nem vicces.
-De olyan aranyosan aludtál... És gondoltam miért ne örökíthetnénk meg? -nézett rám Louis.
-De Louis! Miért kellett felrakni a netre?
-Mert aranyos kép?
-De...
-Nincs de, szerintem jobb,ha nem is veszekszel velük emiatt. Velem már ezerszer történt ilyen. Meg kell szoknod,hogy ez az 5 srác ilyen. -mosolygott Eleanor.
-Hát muszáj leszek...-nevettem.
Kb. fél óra múlva leszállt a gépünk.
-Hú már ilyen sok idő óta utaztunk? Fel se tűnt. -szólalt meg Liam.
-Pedig de. -válaszoltuk.
Leszálltunk a gépről, ahol rajongók vettek körül minket.
-Remek! Már az első nap ilyen. Milyen lesz a többi? -kérdeztem.
Danielle megfogta a kezemet, és a fülembe mondta:
-Muszáj lesz megszoknod. Addig örülj, amíg nem keltik a halálhíred.-nevetett.
-Húú...
A 3 kocsi mindannyiunkat, mármint az 5 srácot, Daniellet, Eleanort, Barbit, a táncosokat és engem a szállodába furikázott.
-Külön emeletet kaptunk? -kérdezte Barbi.
-Aha. Ugye milyen jó? -ölelte át Zayn.
Elfoglaltuk a szobáinkat, és gondoltuk,hogy lefekszünk aludni is,mert későre járt és még fáradtak is vagyunk. Holnap pedig városnézés. Lezuhanyoztam a saját lakosztályomban, aztán befeküdtem az ágyamba. Hihetetlenül puha volt. Pár perc múlva az ajtónak a nyikorgását és egy fényt láttam.
-Alszol? -kérdezte a hang.
-Igen.Szerinted? -kérdeztem.
-Csak arra gondoltam,hogy mi lenne ha...-láttam Niall huncut mosolyát.
-Nem. Ma nem. -mosolyogtam.
-Jó...-szomorodott el.-Attól még itt maradhatok?-kérdezte.
-Hááááát...-húztam a számat.
-Hoztam epret és csokit is.
-Maradhatsz! -ugrottam fel.
-Tudtam én,hogy mivel kell elcsábítani téged.
-Héé! Tudod a gyenge pontjaimat. -nevettem.
-Hmmm. Alig ettem ma valamit. Mi a kaja? -kérdeztem.
-Főztem borsófőzeléket, megfelel? -kérdezte anyu.
-Persze! Köszi.
Elővettem egy tányért és szedtem bele kaját. Anyu borsófőzeléke visz mindent. Isteni. Lassan elfalatoztam,aztán felmentem a szobámba, aztán egyenesen a fürdőszobába és lezuhanyoztam és megmostam a hajam is. Holnap délután indulunk. Annyira várom, de félek is. Megszárítottam a hajamat és még felhívtam a csapatot,hogy biztos,hogy jönnek-e. Hatalmas igennel válaszoltak,holnap mindennek simán kell mennie. A telefonbeszélgetések után rögtön elnyomott az álom. Délelőtt 10 órakor ébredtem fel a telefonom csörgésére. Felkaptam a rózsaszín köntösömet és lesétáltam a konyhába,ahol anyu már a reggelivel várt, apu pedig az aznapi újságot olvasta.
-Jó reggelt! -köszöntem.
-Szia! Izgulsz már? -kérdezték.
-Igen nagyon! Félek a repüléstől... Meg ettől az egésztől.
-Nem kell félni. Minden jól fog alakulni.
-Meg 2 hónap múlva jövök csak vissza. Hiányozni fogtok. -mondtam.
-Te is nekünk! De úgyis visszajössz egyszer! -nevettek.
-Jól van hagyjuk ezt a nagyon érzelgős részét a búcsúnak. -nevettem én is.-Amúgy finom a reggeli. Köszi.
-Bármikor. -szólt anyu.
-Most visszamegyek a szobámba, még átnézem,hogy mindent beraktam-e. Aztán nem sokára jönnek a srácok és elvisszük a cuccaim is.-mosolyogtam.
-Oké! -válaszoltak.
Felballagtam a lépcsőn és megnéztem a ruháimat,hogy mi hiányozhat. Úgy láttam,hogy semmit se hagyok otthon, mindent betettem. Tárcsázni kezdtem Niallt a telefonomon.
-Szia! -szóltam bele a kagylóba.
-Szia édes! Ugye nem akarod lemondani az egészet? -ijedt meg.
-Nem,dehogy! Csak azért hívlak,hogy mikor jöttök?
-Már kész is vagy? -kérdezte.
-Öö nagyjából. Még fel kell öltöznöm.
-Húh. Gyors vagy. Akkor 1 óra múlva nálad,úgy jó?
-Aha.Várlak.-tettem le a telefont.
Felvettem a kikészített ruhámat, ami egy rövid farmernadrágból állt és egy pink ananászos topból. Felvettem a hozzá illő szandálomat, aztán megcsináltam a hajamat egy copfba. Olyan hamar eltelt az idő,hogy már csöngettek is. Ott állt az 5 srác az ajtómba.
-Hellooooo! -szóltak.
-Heeey! -ugrottam a nyakukba.
-Levihetjük a bőröndjeidet?
-Megköszönném.-mosolyogtam Liamre.
-Akkor gyerünk! Zayn te viszed azt a kéket, Harry tiéd a lila, Liam vidd a zöldet, Louis te pedig vidd a rózsaszínt.-utasított mindenkit Niall
-És te mit fogsz levinni Niall?! -kérdezte Louis.
-Én? Őt! -mutatott rám és felkapott.
-Héééé! Tegyél le! -mondtam.
-Nem teszlek.Le kell,hogy vigyelek a lépcsőn.
-De nem bírsz el. Lefogunk esni.
-Nem fogunk. Elbírlak, nem vagy nehéz. -mosolygott.
-Na nézzétek a szerelmes párt... Mi itt cipekedünk,ők meg itt falják egymást. -nevetett Harry.
-Hallottam! -ordítottam fel az előszobából.
-Vedd úgy,hogy nem mondtam semmit! -kiáltott le Harry.
Én elbúcsúztam a szüleimtől és aztán indultunk a srácok lakására, ahonnan indulni fog a kocsi a reptérre.
-Akkor az első cél Olaszország? -kérdeztem.
-Igen. -mosolyogtak.
Eközben megérkezett még Barbi és a tánccsapat is. Nem sokkal később betoppant Danielle és Eleanor is. Mindenkit üdvözöltem, aztán segítettem bepakolni a bőröndöket a nagy autóba. Mindenki beült a három autóba,ami elvitt minket a reptérre, elővettük a jegyünket, leadtuk a csomagokat. Vettem egy nagy levegőt, átöleltem Niallt és csak arra tudtam gondolni,hogy minden jól fog sikerülni és ez lesz életem egyik legjobb nyara. Felszálltunk a magángépre, ami egyenesen Olaszországba repített minket. Leültem Niall és Harry közé .
-Ugye most nem fogsz meztelenül utazni,ahogy szoktál? -kérdeztem komolyan Harryt.
-Nem. De csak miattad.-nevetett.
-Hála az égnek! Köszönöm.-nevettem vele.
A gép felszállt, nem is értem,hogy miért féltem ennyire,hiszen már repültem,amikor Londonba költöztünk. Biztos nagyon unalmas volt az út,mert elaludtam. Arra keltem,hogy nagyon nevetnek a többiek. Kinyitottam a szememet,de a repülőn nagy csönd volt,mindenki aludt,vagy olvasott, vagy épp zenét hallgatott. Tuti,hogy álmodtam ezt az egész nevetgélős dolgot. Előkaptam a laptopom és felnéztem twitterre.
-Niall! -ütöttem meg a gépen lévő párnával.
-Mi az?
-Látod ezt? -mutattam a képernyőre.
-Jaa! Ööö izé... Zayn akarta!-mutatott a srácra.
-Mi van?! Haver ne fogd rám, mindenki tudja,hogy Louis akarta.-nevetett.
-Ez nem vicces.
-De olyan aranyosan aludtál... És gondoltam miért ne örökíthetnénk meg? -nézett rám Louis.
-De Louis! Miért kellett felrakni a netre?
-Mert aranyos kép?
-De...
-Nincs de, szerintem jobb,ha nem is veszekszel velük emiatt. Velem már ezerszer történt ilyen. Meg kell szoknod,hogy ez az 5 srác ilyen. -mosolygott Eleanor.
-Hát muszáj leszek...-nevettem.
Kb. fél óra múlva leszállt a gépünk.
-Hú már ilyen sok idő óta utaztunk? Fel se tűnt. -szólalt meg Liam.
-Pedig de. -válaszoltuk.
Leszálltunk a gépről, ahol rajongók vettek körül minket.
-Remek! Már az első nap ilyen. Milyen lesz a többi? -kérdeztem.
Danielle megfogta a kezemet, és a fülembe mondta:
-Muszáj lesz megszoknod. Addig örülj, amíg nem keltik a halálhíred.-nevetett.
-Húú...
A 3 kocsi mindannyiunkat, mármint az 5 srácot, Daniellet, Eleanort, Barbit, a táncosokat és engem a szállodába furikázott.
-Külön emeletet kaptunk? -kérdezte Barbi.
-Aha. Ugye milyen jó? -ölelte át Zayn.
Elfoglaltuk a szobáinkat, és gondoltuk,hogy lefekszünk aludni is,mert későre járt és még fáradtak is vagyunk. Holnap pedig városnézés. Lezuhanyoztam a saját lakosztályomban, aztán befeküdtem az ágyamba. Hihetetlenül puha volt. Pár perc múlva az ajtónak a nyikorgását és egy fényt láttam.
-Alszol? -kérdezte a hang.
-Igen.Szerinted? -kérdeztem.
-Csak arra gondoltam,hogy mi lenne ha...-láttam Niall huncut mosolyát.
-Nem. Ma nem. -mosolyogtam.
-Jó...-szomorodott el.-Attól még itt maradhatok?-kérdezte.
-Hááááát...-húztam a számat.
-Hoztam epret és csokit is.
-Maradhatsz! -ugrottam fel.
-Tudtam én,hogy mivel kell elcsábítani téged.
-Héé! Tudod a gyenge pontjaimat. -nevettem.
2012. június 19., kedd
60.rész- Bőrönd
Beültünk a Friday's-be mint egy nagy család. Az 5 srác, a szüleim és én. Niall rendelt mindenkinek. Ő benne mindenki megbízik kaja ügyben. Most már a szüleim is. Megjött a pincér.
-Jó napot. Szeretnénk kérni 8 főre hagymalevest, aztán 8 Chicken Fingerst, desszertként ezt a Mascarpones finomságot és üdítőnek pedig Cola jó mindenkinek? -mondta.
Bólintottunk és a pincér elment. Kb. negyed óra múlva megérkezett a hagymalevesünk.
-Hmm. Ez rohadt jó! -szólalt meg Zayn.
-Ugye? Kaja ügyben sose tévesztek. -húzta ki magát Niall.
-Ez tényleg jó.-mondták a szüleim is.
Nem sokkal később meghozták a csirkét is. Az is jó volt. Niall tényleg túl jó ezen a téren. Nyithatna egy éttermet is. Hangosan gondolkodtam,mert Nialler válaszolt.
-Köszönöm! Ez az álmom. -nevetett.
A csirke isteni volt. Ebéd közben sokat nevettünk,aztán felmerült egy kérdés aputól.
-Ugye nem csak ő lesz lány veletek?
-Nem! Jön a barátnőm és Louis barátnője is. -szólalt meg Liam.
-És az enyém is! -mondta Zayn.
-Jön Barbi is? Én erről mért nem tudtam?!-szóltam.
-Ja... Basszus. Meglepetés lett volna. Most már mindegy. Szóval jön Ő is. -nevetett.
-Jó tudni. Látod apu? Nem leszek egyedül a srácokkal. Ne aggódj! -mondtam.
-Már én is rájöttem. Nyugodt vagyok. -lélegzett nagyokat.
-Mi a baj?
-Ja semmi, csak nyugodtnak kell maradnom.-nevetett.
-Ez elég érdekes apu. -nevettem.
Még megettük a desszertünket is aztán hazaindultunk.
-És mikor lenne ez a turné? Vagyis mikor indulnátok? -kérdezte anyu.
-3 nap múlva. -válaszolt kedvesen Liam.
-Húha! Jó korán. És mi az első cél?
-Olaszország.
-Az gyönyörű! -mondták a szüleim.
-Olaszország?! Wohoooo! Imádom! -szólaltam meg.
-Ja,hogy te nem tudtad. De béna vagy. -nevetett Zayn.
-Honnan tudhattam volna te idióta,amikor ma kértetek fel,hogy menjek veletek?!
-Relax Jessy. Csak hülyülök.-nevetett.
-Akkor miért csinálod mindig velem ezt?
-Csak tesztellek,hogy meddig mehetek el. -nevetett újra.
-Hé! Hagyd békén a csajom! -szólt Niall.
-Nyugiii.-nevettem.
-Indulhatunk haza? Ha 3 nap múlva indultok,akkor ideje összepakolnod Jessica! 2 hónap az sok idő. -utasított anyu.
-Tudom...Akkor induljunk.
-Engedjék meg,hogy hazavigyem önöket. -udvariaskodott Niall.
-Ha már ilyen szépen kéred. -nevettem.
Niall hazafurikázott minket kb 10 perc alatt.
-Akkor még majd beszélünk. -adott egy csókot.-Viszlát Mr. és Mrs. Mason! -köszönt el.
-Hát akkor irány pakolni. Hol találom a bőröndöket anyu? -kérdeztem.
-Fent a szobánkban a szekrény mellett.
Felsétáltam a szobájukba és megkerestem a bőröndöket,amibe majd tudok pakolni. Ki gondolta volna,nem? Átcipeltem őket a szobámba és kipakoltam a ruháimat az ágyra.
-Mit vigyek? Vigyek mindent? Meleg ruhát, rövid ujjút, vagy mégis mit szokás ilyenkor? -kérdeztem magamtól.
Ekkor megcsörrent a telefonom.
*Niall*
-Szóval amit hozz, feltétlenül legyen nálad rövidnadrág,toppok,szandál,papucs,cipő, farmer,pulcsi,pólók, fehérneműk.- És még sorolta volna,ha nem állítom meg.
-Niall! Niall! Niall! -szóltam.
-Mi az?-kérdezte.
-Honnan tudtad,hogy most pakolok be, és tanácstalan vagyok?
-Ööööö...
-Ugye nem vagy a házunk előtti fán, ami pont a szobámra nyit kilátást?
-Neeem...-húzta el az "e"-t.
-Szóval de. Miért nem jössz inkább be? -kérdeztem nevetve.
-Ez egy igazán jó ötlet. Nyiss ajtót. -és lemászott a fáról.
3 perc múlva már nyithattam is ki az ajtót.
-Megjöttem! Örülök,hogy hívtál. -nevetett.
-Én is. -öleltem át. -Szóval segítenél? Te már egy kicsit többet tudsz az ilyen bepakolásokról. Vagy hogy is mondjam.
-Persze! Menjünk és átnézem a szekrényed.
Felmentünk a lépcsőn,egyenesen be a szobámba.
-Hmm. Nincs kupi.-nevetett.
-Jól van na! Most minden ruhám szanaszét van a turné miatt! Most foghatom rád. Amúgy meg nem...
-Na akkor kezdjünk neki. -mondta.
-Mit vegyek elő?
-Hagyd! Majd én megcsinálom.-pár pillanat múlva pedig ezeket a mondatokat hallottam a szájából:-Ez fölösleges, ezt hanyagoljuk, ez mi? Jessica! Ugye ezt nem hordod? -nevetett.
-Naa! Azt a nagymamám kötötte! És az egy sál.
-Ja akkor meg van bocsájtva. Na összekészítettem pár cuccot, pólók,nadrágok, minden hülye cucc. Na érted. Meg kell jegyeznem,hogy cukik a fehérneműid. -nevetett.
-Hééé! -vágtam hozzá egy párnát.
-Mi az? Komolyan mondtam.-nevetett újra.
-Köszönöm,hogy segítettél, most már boldogulok én is. -löktem ki az ajtón.
-Azért még itt maradok egy kicsit, megnézem az ír meccset apukáddal, ha nem haragszol. Meg tudom,hogy még szükséged lesz rám a bőrönd bezárásánál. Lent leszek a nappaliban. Szia édes. -integetett.
Még hogy szükségem lesz a segítségére... Megoldom egyedül is.
*45 perc múlva* *Kop-kop*
-Ki az? -kérdeztem.
-Niall.
-Mit akarsz?
-Öö.. Hangokat hallottam az emeletről. Olyan hangokat, mintha valaki nem tudná bezárni a bőröndjét. Segítsek?
-Nem kell. -mondtam határozottan.
Bejött az ajtón és leült mellém.
-Ülj rá, én meg megpróbálom behúzni.
-Jó...-válaszoltam.
*3 perc múlva*
-Ugye,hogy kellett a segítségem?
-Miért van mindig igazad? -kérdeztem.
-Sosincs igazam, csak most. -nevetett.
-Akkor jó. Már kezdtem megszokni...
-Tudok még valamiben segíteni kisasszony? -kérdezte.
-Nem. Köszönöm. -öleltem át.
-Akkor lejössz velem meccset nézni? -nézett rám kiskutya szemekkel.
-Le... De csakis miattad. -nevettem.
-Jeee!-ugrált mint egy kisgyerek.
Lesétáltunk a lépcsőn, és nézni kezdtük a második félidőt, kb.20 perc múlva meg is untam,úgyhogy ott hagytam apumat és őt a nappaliban, én pedig felmásztam a lépcsőn, be a szobámba, lezuhanyoztam és elnyomott az álom...
-Jó napot. Szeretnénk kérni 8 főre hagymalevest, aztán 8 Chicken Fingerst, desszertként ezt a Mascarpones finomságot és üdítőnek pedig Cola jó mindenkinek? -mondta.
Bólintottunk és a pincér elment. Kb. negyed óra múlva megérkezett a hagymalevesünk.
-Hmm. Ez rohadt jó! -szólalt meg Zayn.
-Ugye? Kaja ügyben sose tévesztek. -húzta ki magát Niall.
-Ez tényleg jó.-mondták a szüleim is.
Nem sokkal később meghozták a csirkét is. Az is jó volt. Niall tényleg túl jó ezen a téren. Nyithatna egy éttermet is. Hangosan gondolkodtam,mert Nialler válaszolt.
-Köszönöm! Ez az álmom. -nevetett.
A csirke isteni volt. Ebéd közben sokat nevettünk,aztán felmerült egy kérdés aputól.
-Ugye nem csak ő lesz lány veletek?
-Nem! Jön a barátnőm és Louis barátnője is. -szólalt meg Liam.
-És az enyém is! -mondta Zayn.
-Jön Barbi is? Én erről mért nem tudtam?!-szóltam.
-Ja... Basszus. Meglepetés lett volna. Most már mindegy. Szóval jön Ő is. -nevetett.
-Jó tudni. Látod apu? Nem leszek egyedül a srácokkal. Ne aggódj! -mondtam.
-Már én is rájöttem. Nyugodt vagyok. -lélegzett nagyokat.
-Mi a baj?
-Ja semmi, csak nyugodtnak kell maradnom.-nevetett.
-Ez elég érdekes apu. -nevettem.
Még megettük a desszertünket is aztán hazaindultunk.
-És mikor lenne ez a turné? Vagyis mikor indulnátok? -kérdezte anyu.
-3 nap múlva. -válaszolt kedvesen Liam.
-Húha! Jó korán. És mi az első cél?
-Olaszország.
-Az gyönyörű! -mondták a szüleim.
-Olaszország?! Wohoooo! Imádom! -szólaltam meg.
-Ja,hogy te nem tudtad. De béna vagy. -nevetett Zayn.
-Honnan tudhattam volna te idióta,amikor ma kértetek fel,hogy menjek veletek?!
-Relax Jessy. Csak hülyülök.-nevetett.
-Akkor miért csinálod mindig velem ezt?
-Csak tesztellek,hogy meddig mehetek el. -nevetett újra.
-Hé! Hagyd békén a csajom! -szólt Niall.
-Nyugiii.-nevettem.
-Indulhatunk haza? Ha 3 nap múlva indultok,akkor ideje összepakolnod Jessica! 2 hónap az sok idő. -utasított anyu.
-Tudom...Akkor induljunk.
-Engedjék meg,hogy hazavigyem önöket. -udvariaskodott Niall.
-Ha már ilyen szépen kéred. -nevettem.
Niall hazafurikázott minket kb 10 perc alatt.
-Akkor még majd beszélünk. -adott egy csókot.-Viszlát Mr. és Mrs. Mason! -köszönt el.
-Hát akkor irány pakolni. Hol találom a bőröndöket anyu? -kérdeztem.
-Fent a szobánkban a szekrény mellett.
Felsétáltam a szobájukba és megkerestem a bőröndöket,amibe majd tudok pakolni. Ki gondolta volna,nem? Átcipeltem őket a szobámba és kipakoltam a ruháimat az ágyra.
-Mit vigyek? Vigyek mindent? Meleg ruhát, rövid ujjút, vagy mégis mit szokás ilyenkor? -kérdeztem magamtól.
Ekkor megcsörrent a telefonom.
*Niall*
-Szóval amit hozz, feltétlenül legyen nálad rövidnadrág,toppok,szandál,papucs,cipő, farmer,pulcsi,pólók, fehérneműk.- És még sorolta volna,ha nem állítom meg.
-Niall! Niall! Niall! -szóltam.
-Mi az?-kérdezte.
-Honnan tudtad,hogy most pakolok be, és tanácstalan vagyok?
-Ööööö...
-Ugye nem vagy a házunk előtti fán, ami pont a szobámra nyit kilátást?
-Neeem...-húzta el az "e"-t.
-Szóval de. Miért nem jössz inkább be? -kérdeztem nevetve.
-Ez egy igazán jó ötlet. Nyiss ajtót. -és lemászott a fáról.
3 perc múlva már nyithattam is ki az ajtót.
-Megjöttem! Örülök,hogy hívtál. -nevetett.
-Én is. -öleltem át. -Szóval segítenél? Te már egy kicsit többet tudsz az ilyen bepakolásokról. Vagy hogy is mondjam.
-Persze! Menjünk és átnézem a szekrényed.
Felmentünk a lépcsőn,egyenesen be a szobámba.
-Hmm. Nincs kupi.-nevetett.
-Jól van na! Most minden ruhám szanaszét van a turné miatt! Most foghatom rád. Amúgy meg nem...
-Na akkor kezdjünk neki. -mondta.
-Mit vegyek elő?
-Hagyd! Majd én megcsinálom.-pár pillanat múlva pedig ezeket a mondatokat hallottam a szájából:-Ez fölösleges, ezt hanyagoljuk, ez mi? Jessica! Ugye ezt nem hordod? -nevetett.
-Naa! Azt a nagymamám kötötte! És az egy sál.
-Ja akkor meg van bocsájtva. Na összekészítettem pár cuccot, pólók,nadrágok, minden hülye cucc. Na érted. Meg kell jegyeznem,hogy cukik a fehérneműid. -nevetett.
-Hééé! -vágtam hozzá egy párnát.
-Mi az? Komolyan mondtam.-nevetett újra.
-Köszönöm,hogy segítettél, most már boldogulok én is. -löktem ki az ajtón.
-Azért még itt maradok egy kicsit, megnézem az ír meccset apukáddal, ha nem haragszol. Meg tudom,hogy még szükséged lesz rám a bőrönd bezárásánál. Lent leszek a nappaliban. Szia édes. -integetett.
Még hogy szükségem lesz a segítségére... Megoldom egyedül is.
*45 perc múlva* *Kop-kop*
-Ki az? -kérdeztem.
-Niall.
-Mit akarsz?
-Öö.. Hangokat hallottam az emeletről. Olyan hangokat, mintha valaki nem tudná bezárni a bőröndjét. Segítsek?
-Nem kell. -mondtam határozottan.
Bejött az ajtón és leült mellém.
-Ülj rá, én meg megpróbálom behúzni.
-Jó...-válaszoltam.
*3 perc múlva*
-Ugye,hogy kellett a segítségem?
-Miért van mindig igazad? -kérdeztem.
-Sosincs igazam, csak most. -nevetett.
-Akkor jó. Már kezdtem megszokni...
-Tudok még valamiben segíteni kisasszony? -kérdezte.
-Nem. Köszönöm. -öleltem át.
-Akkor lejössz velem meccset nézni? -nézett rám kiskutya szemekkel.
-Le... De csakis miattad. -nevettem.
-Jeee!-ugrált mint egy kisgyerek.
Lesétáltunk a lépcsőn, és nézni kezdtük a második félidőt, kb.20 perc múlva meg is untam,úgyhogy ott hagytam apumat és őt a nappaliban, én pedig felmásztam a lépcsőn, be a szobámba, lezuhanyoztam és elnyomott az álom...
2012. június 12., kedd
59.rész -A próbatételek
Hazaindultunk.
-Juhuu! Alig várom ezt a nyarat. Már csak anyuéknak el kell engednie.
-Remélem sikerül és nagyon jó nyarunk lesz együtt. -ölelt át Niall.
Kb. 20 perc alatt a házam előtt voltunk.
-Öööö. Nem jönnétek be velem? -kérdeztem félénken.
-Félsz?
-Hát egy kicsit. Anyuék nem olyanok,hogy rögtön belemennek az ilyenekbe.
-Majd meglátjuk.
-Hát jó... Akkor bejöttök? Kérlek.
-Persze. -mosolyogtak.
Bementünk a lakásba, anyut és aput a nappaliban találtuk.
-Sziasztok!-köszöntem.
-Jó napot Mr. és Mrs. Mason! -köszöntek egyszerre a fiúk.
-Mi kéne?-kérdezték egyszerre a szüleim.
-Hééé! Miért kellene bármi? Nem jöhetünk haza 6-an? -kérdeztem teljesen ártatlanul.
-Hát szóval izé...-kezdtek bele a fiúk.
-Na jó. Tényleg lenne valami. -kezdtem.
-És mi?
-A fiúk láttak ma táncolni, és megkértek,hogy a turnéjukon lépjünk fel mi a csapattal.
-Tessék?! -kérdezték.
-Jól hallották.
-De hát-hát-hát az több mint 2 hónap. Ezt nyárra tervezitek? -kérdezte apu.
-Igen.
-Az most nem jöhet össze Jessy.
-Miért?
-Azért mert nem engedlek el 5 sráccal külföldre. Még nem ismerem őket annyira.
-Akkor ismerjen meg minket. -mondta Zayn.
-Mi rendes srácok vagyunk. -szólt Liam is.
-Aha, minden srác ezt mondja.
-De mi komolyan is gondoljuk.
-Ezt honnan tudjam meg?
-Hé mi lenne ha tartanánk egy ismerkedős napot a srácokkal? -kérdezte anyu.- És akkor megismerhetnénk őket, és meggondolhatnánk,hogy elmehessen velük Jess.
-Köszi anyu.-mondtam.
-Hát jó. Mit szóltok mondjuk a holnaphoz? -kérdezte apu.
-Benne vagyok. -mondta Harry.
-Akkor mi most el is megyünk, holnap reggel jövünk.-kacsintottak.
Én felmentem a szobámba és összepakoltam egy kicsit. Tudniillik nagyon rendetlen vagyok. Sőt. Sose tudok rendesen összepakolni.
-Jessica!! Gyere le, kész a vacsora. -hallottam anya hangját.
-Vacsora? Így elment az idő? -kiabáltam le.
-Már több mint 5 órája bent vagy a szobádban.-válaszolta.
-Komolyan? Indulok!
Leballagtam a lépcsőn, egyenesen a konyha felé.
-Pizzaaaa? Wohooo! -ültem le az asztalhoz.
-Az egyik kedvenced. -mosolygott anyu.
-Kösziii.
Csendesen megettük a vacsorát, és közben beszélgettünk a holnapi napról.
-Szóval, mit fogtok tenni a fiúkkal,hogy elijesszétek őket? -kérdeztem komolyan.
-Jaaaj! Ne félj, nem fogjuk őket elijeszteni, csak téged féltünk.
-Anyu! 18 éves vagyok. Tudok magamra vigyázni.
-De ha mégse?
-Nem bízol bennem?
-De bízom. Csak tudod,hogy milyen érzés ez nekünk...
-Tudom. De nem kell félteni.
-Jó, de akkor is.-mondta apu.
-Most már elmondanátok,hogy mit fogtok velük csinálni?
-Ne féltsd őket. Nem lesz bajuk. -nevettek.
-De... De...
-Ne félj már Jessy. Semmi bajuk nem lesz. Komolyan.
-Akkor jó. -nevettem én is.-Köszönöm a vacsit anyu.
-Szívesen. Finom volt?
-Még szép. A pizza mikor nem finom?
-Igazad van.
Felmentem a szobámba a holnapra várva. Még felnéztem egy kicsit twitterre,hogy zajlik az élet. De megmondom őszintén,hogy mindenki bealudt, vagy lehet,hogy kevés embert követtem? Ki tudja. Megmostam a fogamat, összekötöttem a hajamat,lezuhanyoztam és elaludtam. Reggel a fiúk hangjára ébredtem.
-Ébresztő álomszuszék! -ugrott rám Zayn.
-Nektek is jó reggelt. Hány óra?
-Reggel 7.
-Mi? És ti fent vagytok reggel 7kor? Betegek vagytok? -kérdeztem.
-Nem. Apud mondta,hogy reggel 7re legyünk itt. -mondta Liam.
-És mivel mi jó fiúk vagyunk,ezért szót fogadunk neki.-húzta ki magát Harry.
-Juhuuu! Gyere már Jessy. Reggelizzünk valamit. Az első feladat a reggeli készítés, úgyhogy hajrá. -ugrált Niall.
-Nem is vártunk volna mást tőled Niall... Mindig csak a kaja jár az eszedben. -lökte meg Louis.
-Ez nem igaz! -ellenkezett.
-Na de menjünk,mert elkésünk a konyhából.
-Gyere már Jessica! Ne kelljen kihúzni az ágyból. -szólt rám Zayn.
-Megyek már! -válaszoltam.
-De még ma. Ha lehet. Nem akarok bunkó lenni,de még ki se nyitottad a szemed... -nevetett Harry.
-Harold Edward Styles! Szerintem ne nekem szólj be. -mosolyogtam rá és végre kinyitottam a szememet is.
-Igenis főnök! -ugrott fel.
Én felkeltem az ágyamból, amíg a srácok kimentek. Odaballagtam a szekrényemhez és kivettem belőle egy rövidnadrágot egy kék pólóval. Felöltöztem és leballagtam a lépcsőn.
-Hmm. Mik ezek a jó illatok? Csak nem palacsinta és gofri? -kérdeztem kíváncsian.
-Jól érzed. -ölelt át Niall.
-Ezek a kedvenceim reggelire.
-Tudom. Azért csináljuk.
-Hmm. Mikor lesz kész? -kérdeztem.
-Kb. 10 perc múlva. -szólt a konyhából Harry.
-Harry tud sütni úgy,hogy nem égeti el a palacsintát? -úgy tudtam,hogy nem hallja, de biztos meghallotta mert válaszolt rá.
-Én is szeretlek! -ordította.
-Tudom! -nevettem.
Anyuék is kijöttek a szobájukból.
-Hmm. Micsoda illatok.
-Kérem foglaljanak helyet Mr. és Mrs. Mason. -húzta ki a székeket Liam.
-Micsoda úri ember. -mosolygott anyu.
-Mondtam,hogy rendes srácok.
-Nekem ez még mindig fura.-mondta apu.
-Az,hogy kedveskednek?
-Igen...
10 perc múlva már az asztalon volt a palacsinta és a gofri is.
-Már több mint 5 órája bent vagy a szobádban.-válaszolta.
-Komolyan? Indulok!
Leballagtam a lépcsőn, egyenesen a konyha felé.
-Pizzaaaa? Wohooo! -ültem le az asztalhoz.
-Az egyik kedvenced. -mosolygott anyu.
-Kösziii.
Csendesen megettük a vacsorát, és közben beszélgettünk a holnapi napról.
-Szóval, mit fogtok tenni a fiúkkal,hogy elijesszétek őket? -kérdeztem komolyan.
-Jaaaj! Ne félj, nem fogjuk őket elijeszteni, csak téged féltünk.
-Anyu! 18 éves vagyok. Tudok magamra vigyázni.
-De ha mégse?
-Nem bízol bennem?
-De bízom. Csak tudod,hogy milyen érzés ez nekünk...
-Tudom. De nem kell félteni.
-Jó, de akkor is.-mondta apu.
-Most már elmondanátok,hogy mit fogtok velük csinálni?
-Ne féltsd őket. Nem lesz bajuk. -nevettek.
-De... De...
-Ne félj már Jessy. Semmi bajuk nem lesz. Komolyan.
-Akkor jó. -nevettem én is.-Köszönöm a vacsit anyu.
-Szívesen. Finom volt?
-Még szép. A pizza mikor nem finom?
-Igazad van.
Felmentem a szobámba a holnapra várva. Még felnéztem egy kicsit twitterre,hogy zajlik az élet. De megmondom őszintén,hogy mindenki bealudt, vagy lehet,hogy kevés embert követtem? Ki tudja. Megmostam a fogamat, összekötöttem a hajamat,lezuhanyoztam és elaludtam. Reggel a fiúk hangjára ébredtem.
-Ébresztő álomszuszék! -ugrott rám Zayn.
-Nektek is jó reggelt. Hány óra?
-Reggel 7.
-Mi? És ti fent vagytok reggel 7kor? Betegek vagytok? -kérdeztem.
-Nem. Apud mondta,hogy reggel 7re legyünk itt. -mondta Liam.
-És mivel mi jó fiúk vagyunk,ezért szót fogadunk neki.-húzta ki magát Harry.
-Juhuuu! Gyere már Jessy. Reggelizzünk valamit. Az első feladat a reggeli készítés, úgyhogy hajrá. -ugrált Niall.
-Nem is vártunk volna mást tőled Niall... Mindig csak a kaja jár az eszedben. -lökte meg Louis.
-Ez nem igaz! -ellenkezett.
-Na de menjünk,mert elkésünk a konyhából.
-Gyere már Jessica! Ne kelljen kihúzni az ágyból. -szólt rám Zayn.
-Megyek már! -válaszoltam.
-De még ma. Ha lehet. Nem akarok bunkó lenni,de még ki se nyitottad a szemed... -nevetett Harry.
-Harold Edward Styles! Szerintem ne nekem szólj be. -mosolyogtam rá és végre kinyitottam a szememet is.
-Igenis főnök! -ugrott fel.
Én felkeltem az ágyamból, amíg a srácok kimentek. Odaballagtam a szekrényemhez és kivettem belőle egy rövidnadrágot egy kék pólóval. Felöltöztem és leballagtam a lépcsőn.
-Hmm. Mik ezek a jó illatok? Csak nem palacsinta és gofri? -kérdeztem kíváncsian.
-Jól érzed. -ölelt át Niall.
-Ezek a kedvenceim reggelire.
-Tudom. Azért csináljuk.
-Hmm. Mikor lesz kész? -kérdeztem.
-Kb. 10 perc múlva. -szólt a konyhából Harry.
-Harry tud sütni úgy,hogy nem égeti el a palacsintát? -úgy tudtam,hogy nem hallja, de biztos meghallotta mert válaszolt rá.
-Én is szeretlek! -ordította.
-Tudom! -nevettem.
Anyuék is kijöttek a szobájukból.
-Hmm. Micsoda illatok.
-Kérem foglaljanak helyet Mr. és Mrs. Mason. -húzta ki a székeket Liam.
-Micsoda úri ember. -mosolygott anyu.
-Mondtam,hogy rendes srácok.
-Nekem ez még mindig fura.-mondta apu.
-Az,hogy kedveskednek?
-Igen...
10 perc múlva már az asztalon volt a palacsinta és a gofri is.
-Ez isteni.-szólaltam meg.
-Tényleg az. -mondták.
-Az első próbát kiálltátok. -szólalt meg apu.
-Juhuu! Köszönjük!
-Ne nekem köszönjétek. Magatok csináltátok a reggelit.
-A következő próba pedig...-kezdte el anyu.
-Igen? Mi lesz? -kérdezték egyszerre.
-Először legyen egy kérdés.-mondta apu.
-Mégpedig az,hogy hogyan védenétek meg a lányunkat,ha esetleg valami baj lenne a turné közben? Mondjuk a rajongók szétszednék,vagy mit tudom én. -nevetett anyu.
-Ez egyszerű. -szólalt meg Louis.
-Igen? -kérdezett vissza apu.
-Igen,mert én vagyok Superman!
Apu itt nevetni kezdett.
-Superman? Persze! Én meg a Mikulás.
-Nem hisz nekem Mr. Mason? Akkor majd megmutatom.
-Na mutasd. Hogy állítod le a tömeget,ha valami baj történik körülöttetek?
-Csak magamat adom, kérek egy mikrofont, szépen megkérem a rajongóinkat, hogy álljanak le, mert így baleset lesz, és senki se akarja azt,hogy elmaradjon a koncert. Ha igazán szeretnek minket szót fogadnak.-mosolygott Louis.
-Helyes! Más ötlet?
-Ez a legjobb. Mást nem nagyon tudunk. -szólt Niall is.
-Helyes. -nevetett apu. -Akkor következzen a harmadik próba.
-Mi lesz az?
-Vigyétek el vásárolni a lányomat, készítsetek neki ki pár ruhát, amit gondoltok,hogy jól fog állni neki, hozzá illő cipővel.
-De apuuuu! -szóltam rá.
-Mi az? Ez egy egész jó próba lesz. Ha ezt megcsinálják szívesen engedlek el velük.
-De ennek mi köze van a turnéhoz?
-Semmi. Biztos jó móka lesz. -nevetett.
-De ez milyen már.
-Juhuuu! Megyünk vásárolni! -ugrándozott Zayn.
-Látod? Még tetszik is nekik. -nevetett újra.
-Hát jó... Ha ezt akarod.
-Na akkor indulás! Be a kocsiba. Mindannyian megyünk.
20 perc múlva odaértünk a plázához.
-Melyik üzlet legyen legelőször?-kérdezte Harry.
-New Yorker?
-Benne vagyok. -szóltunk mind a 6-an.
Berohantunk az üzletbe, én vártam a szüleimmel,amíg meg nem érkezett az első kollekció.
-Hm. Ez egész jól néz ki. -mondtam Zaynnek.
-Tudom. Hiszen én választottam. Jó,hogy jól néz ki.-kacsintott.
Bementem a próbafülkébe és felpróbáltam Zayn választását. Egész jól állt. Megmutattam anyuéknak is.
-Ez tényleg jó. Szép munka! -veregette meg Zayn vállát apu.
Közben megérkezett Louis választása is. Csupa csíkos ruhadarab. Ez nagyon tetszett. Apunak már kevésbé,de anyunak is bejött,akárcsak nekem. Mire levettem, máris megjött Niall kollekciója is. Tele volt rózsaszín és lila ruhadarabokkal. Tudja az ízlésem. Ezért szeretem. Ez már mindenkinek tetszett. Aztán megérkezett Liam és Harry is. Azon veszekedtek,hogy melyiket próbáljam fel előbb. Mintha nem lenne mindegy. Liamét választottam,hogy Harry kicsit szomorkodjon. Ne értsétek félre, őt is nagyon imádom! Ez egy kockás inges kollekció volt. Imádtam! Utoljára pedig felpróbáltam Harryét. Ez is nagyon ütős volt!
-Na,hogy tetszettek a ruhák Mr. és Mrs. Mason?
-Egész jók voltak...
-Csak egész jók? -kérdezték.
-Nem. Nagyon tetszettek. Csalódtam... Jó értelemben. -nevetett.
-Akkor jó! Átmentünk a próbán? -kérdezte udvariasan Liam.
-Persze,hogy át! Most már érzem,hogy biztonságban el tudom engedni a lányomat veletek. De vigyázzatok rá! -utasította őket.
-Akkor most már mehetünk enni? Ebéd? -kérdezte Niall.
-Nem csalódtam benned Niall! -öleltem át.
-Tényleg az. -mondták.
-Az első próbát kiálltátok. -szólalt meg apu.
-Juhuu! Köszönjük!
-Ne nekem köszönjétek. Magatok csináltátok a reggelit.
-A következő próba pedig...-kezdte el anyu.
-Igen? Mi lesz? -kérdezték egyszerre.
-Először legyen egy kérdés.-mondta apu.
-Mégpedig az,hogy hogyan védenétek meg a lányunkat,ha esetleg valami baj lenne a turné közben? Mondjuk a rajongók szétszednék,vagy mit tudom én. -nevetett anyu.
-Ez egyszerű. -szólalt meg Louis.
-Igen? -kérdezett vissza apu.
-Igen,mert én vagyok Superman!
Apu itt nevetni kezdett.
-Superman? Persze! Én meg a Mikulás.
-Nem hisz nekem Mr. Mason? Akkor majd megmutatom.
-Na mutasd. Hogy állítod le a tömeget,ha valami baj történik körülöttetek?
-Csak magamat adom, kérek egy mikrofont, szépen megkérem a rajongóinkat, hogy álljanak le, mert így baleset lesz, és senki se akarja azt,hogy elmaradjon a koncert. Ha igazán szeretnek minket szót fogadnak.-mosolygott Louis.
-Helyes! Más ötlet?
-Ez a legjobb. Mást nem nagyon tudunk. -szólt Niall is.
-Helyes. -nevetett apu. -Akkor következzen a harmadik próba.
-Mi lesz az?
-Vigyétek el vásárolni a lányomat, készítsetek neki ki pár ruhát, amit gondoltok,hogy jól fog állni neki, hozzá illő cipővel.
-De apuuuu! -szóltam rá.
-Mi az? Ez egy egész jó próba lesz. Ha ezt megcsinálják szívesen engedlek el velük.
-De ennek mi köze van a turnéhoz?
-Semmi. Biztos jó móka lesz. -nevetett.
-De ez milyen már.
-Juhuuu! Megyünk vásárolni! -ugrándozott Zayn.
-Látod? Még tetszik is nekik. -nevetett újra.
-Hát jó... Ha ezt akarod.
-Na akkor indulás! Be a kocsiba. Mindannyian megyünk.
20 perc múlva odaértünk a plázához.
-Melyik üzlet legyen legelőször?-kérdezte Harry.
-New Yorker?
-Benne vagyok. -szóltunk mind a 6-an.
Berohantunk az üzletbe, én vártam a szüleimmel,amíg meg nem érkezett az első kollekció.
-Hm. Ez egész jól néz ki. -mondtam Zaynnek.
-Tudom. Hiszen én választottam. Jó,hogy jól néz ki.-kacsintott.
Bementem a próbafülkébe és felpróbáltam Zayn választását. Egész jól állt. Megmutattam anyuéknak is.
-Ez tényleg jó. Szép munka! -veregette meg Zayn vállát apu.
Közben megérkezett Louis választása is. Csupa csíkos ruhadarab. Ez nagyon tetszett. Apunak már kevésbé,de anyunak is bejött,akárcsak nekem. Mire levettem, máris megjött Niall kollekciója is. Tele volt rózsaszín és lila ruhadarabokkal. Tudja az ízlésem. Ezért szeretem. Ez már mindenkinek tetszett. Aztán megérkezett Liam és Harry is. Azon veszekedtek,hogy melyiket próbáljam fel előbb. Mintha nem lenne mindegy. Liamét választottam,hogy Harry kicsit szomorkodjon. Ne értsétek félre, őt is nagyon imádom! Ez egy kockás inges kollekció volt. Imádtam! Utoljára pedig felpróbáltam Harryét. Ez is nagyon ütős volt!
-Na,hogy tetszettek a ruhák Mr. és Mrs. Mason?
-Egész jók voltak...
-Csak egész jók? -kérdezték.
-Nem. Nagyon tetszettek. Csalódtam... Jó értelemben. -nevetett.
-Akkor jó! Átmentünk a próbán? -kérdezte udvariasan Liam.
-Persze,hogy át! Most már érzem,hogy biztonságban el tudom engedni a lányomat veletek. De vigyázzatok rá! -utasította őket.
-Akkor most már mehetünk enni? Ebéd? -kérdezte Niall.
-Nem csalódtam benned Niall! -öleltem át.
Címkék:
anya,
apa,
csíkos,
gofri,
Harry,
Jessica,
kockás,
Liam,
Louis,
new yorker,
Niall,
palacsinta,
próbafülke,
próbatétel,
ruha,
ruhadarab,
Zayn
2012. június 8., péntek
58.rész-Gyereknap
-Szerintem én hazamegyek. -szólaltam meg.
-Neee! -mondták egyszerre.
-De! Már nem bírom itt tovább.
-Miattam?-szólalt meg Louis.
-Mit csináltál vele haver?! -kérdezte Niall.
-Semmit nem csinált. Hagyjad. -mondtam.
-De akkor mi a baj?-kérdezte.
-Egyszerűen csak fáradt vagyok.
-Akkor hazaviszlek.
-Köszi.-mosolyogtam Niallra.
Összeszedtem a cuccaimat és elindultunk a kocsihoz.
-Most komolyan nincs semmi bajod?
-Nincs. -mosolyogtam rá.
-Tényleg, valamit akartál mondani ma, de azt mondtad,hogy most nem akarod elrontani a hangulatot. Az valami nagy baj? Mondd most. -nézett rám vezetés közben.
-Hááááát...Már nem fontos.
-Kérlek. Mondd el mi volt a baj. Ha már nincs.
-De ígérd meg nem akadsz ki.
-Megígérem.
Megálltunk a házunk előtt én pedig félénken belekezdtem a mondandómba.
-Én csak annyit szerettem volna mondani....-kezdtem el.
-Jessica! Téged vártalak egész este! Hol voltál? -jött ki apu a házból.
Remek. Apu is mindig jókor tud időzíteni.
-Csak Bettiéknél voltunk.
-Ja akkor nincs semmi baj. Gyere be hamar! -utasított.
Besétált a házba, mi pedig újra kettesben maradtunk.
-Szóval? -kérdezte.
-Csak annyi,hogy...
-Mondd már!
-Egy pillanatra azt hittem,hogy terhes vagyok, de ne aggódj. Már nincs baj. Már tudom,hogy ez lehetetlen.
-Hála az égnek. Bár örültem volna neki. -mondta.
-Hát én még nem. Túl fiatalok vagyunk szerintem a gyerekvállalásra, úgyhogy én nagyon örülök neki,hogy nem vagyok terhes. -könnyeztem és nevettem egyszerre.
-Jaaaj! Ne sírj. Ez jó hír, nem rossz. Úgyhogy nyugi. -ölelt át.-Akkor ezért voltál feszült az elmúlt pár napban?
-Hát igen, emiatt.
*2 hónap múlva*
-Utolsó nap a suliban. Végre eljött ez a nap is! -sóhajtottunk egy nagyot a többiekkel.
-Figyelem gyerekek! -szólalt meg az igazgató.-A mai napot még bírjátok ki,amit gyereknapnak szervezünk meg. Ha hátra mentek a focipályához,találhattok különböző "játékokat". Érezzétek magatokat jól. 12:30-ig mindenkinek itt kell maradnia.
-Remek! Mit csinálunk mi addig? -nyögött egyet Louis.
-Majd kitalálunk valamit. -mondtam.
-Jessyyy! -futott oda hozzám Laura.
-Mi az? -kérdeztem.
-Mit szólnál ha idehívnám a tánccsoportot és előadnánk a Give your heart a break-es koreográfiát?
-Hmmm. Nem is rossz ötlet. Én benne vagyok. -kacsintottam.
-Jee! Akkor intézkedem. -futott el.
-Milyen aranyos lány. -nézett utána Liam.
-Az bizony. De neked van barátnőd.-nevettem.
-De nem úgy... Miért kell mindent félreértened? -kérdezte.
-Ja semmi csak úgy na...
-Nézzétek! Egy üres pad! -futott oda Harry.
-Ó hála az égnek. -ült le Zayn.
-Héééé! -kiáltottam.
-Na mi a baj édes? -kérdezték.
-Nekem nem maradt hely!
-Akkor ülj az ölembe. -tárta szét karjait Harry.
-Van egy jobb ötletem. -kacsintottam majd rájuk feküdtem.
-Nem azért,hogy bántsalak kedves Jessica, de ez így nekem nem kényelmes.-szólalt meg félénken Liam.
-Képzeld el kedves Liam, hogy nekem se, de mivel nincs más megoldás, ezért ez van. -nevettem.
-Akkor ide engedlek, csak engedj felkelni. -mondta.
Ő felállt én pedig leültem.
-Nézzétek! Menjünk tollasozni. -ugrott fel Harry.
-Héééé! -mondtam.
-Na mi a baj? -nevettek.
-Most ültem le és máris itt hagytok?
-Nem hagyunk itt, gyere te is. -húzott fel Zayn.
-Hát jó...
-Legyünk hármasával. -osztotta ki a csapatot Liam.
-Juhuuu!-kiáltottam.
-Niall, te Jessicával és velem leszel, Harry te Zaynnel és Louisval.
-Jee! Ez így elég jó lesz.-nevettem.
*40 perccel később*
-Miért vagyok ilyen béna? -kérdeztem.
-Nem vagy béna, csak tudatlan. -nevetett Harry.
-Köszi. Én is szeretlek.
-Tudom, engem mindenki szeret. -nevetett.
-Se... -húztam a számat.
-Héééé! -futott felém és fellökött a homokba.
-Naa! Ezt most mért csináltad? -köpködtem ki a homokot a számból.
-Csak poénból. Meg azért,mert azt mondtad,hogy nem szeret mindenki.
-Ja,hogy ezért. Köszike...
-Na gyertek! Szerezzünk valami kaját. -húzott fel a földről Niall.
-Ez egy jó ötlet.-indultunk el.
Odaértünk a szendvicses asztalhoz,de megjelent mögöttem Laura, és a fülembe súgta:
-Én a helyedben abból nem ennék. Láttam amikor csinálták, és pár szendvics a földön is landolt.
-Húú. Kösz,hogy szóltál. Srácok! Eldobni!
-Miéééééért? -kérdezték.
-Mert rossz.
-Jaj nemár.
-Komolyan mondtam.
-Jessica! Gyere! Fellépünk, itt a csapat.
-Jee! -kiáltottam és ott hagytam a srácokat.
Felmentünk a színpadra, az igazgató bejelentett minket,hogy mi következünk. Elindult a zene. "The day i first met you, You told me you'd never fall in love..."
-Woohooooo! -kiáltottak a srácok,mikor végeztünk.
-Arra gondoltunk, hogy mi lenne ha a nyári turnénkra ti jönnétek táncolni? -kérdezte Niall.
-Mi? Turnéra? Ez most komoly? -sikítozott Laura.
-Ahaa! Miért ne? Elég jók vagytok,úgyhogy várunk titeket sok szeretettel. -fejezte be Zayn.
-Juhuuu! Köszönjük szépen. -mosolyogtam.
-Gyerekek! 12:00 van, de hazamehettek már most. Kit érdekel az a fél óra? -és az igazgató eldobta a menetrendet.
Nevetni kezdtünk. Ez tökéletes utolsó nap volt. A nyár elkezdődött. Ez a mi nyarunk lesz. Érzem,hogy tökéletes lesz.
-Neee! -mondták egyszerre.
-De! Már nem bírom itt tovább.
-Miattam?-szólalt meg Louis.
-Mit csináltál vele haver?! -kérdezte Niall.
-Semmit nem csinált. Hagyjad. -mondtam.
-De akkor mi a baj?-kérdezte.
-Egyszerűen csak fáradt vagyok.
-Akkor hazaviszlek.
-Köszi.-mosolyogtam Niallra.
Összeszedtem a cuccaimat és elindultunk a kocsihoz.
-Most komolyan nincs semmi bajod?
-Nincs. -mosolyogtam rá.
-Tényleg, valamit akartál mondani ma, de azt mondtad,hogy most nem akarod elrontani a hangulatot. Az valami nagy baj? Mondd most. -nézett rám vezetés közben.
-Hááááát...Már nem fontos.
-Kérlek. Mondd el mi volt a baj. Ha már nincs.
-De ígérd meg nem akadsz ki.
-Megígérem.
Megálltunk a házunk előtt én pedig félénken belekezdtem a mondandómba.
-Én csak annyit szerettem volna mondani....-kezdtem el.
-Jessica! Téged vártalak egész este! Hol voltál? -jött ki apu a házból.
Remek. Apu is mindig jókor tud időzíteni.
-Csak Bettiéknél voltunk.
-Ja akkor nincs semmi baj. Gyere be hamar! -utasított.
Besétált a házba, mi pedig újra kettesben maradtunk.
-Szóval? -kérdezte.
-Csak annyi,hogy...
-Mondd már!
-Egy pillanatra azt hittem,hogy terhes vagyok, de ne aggódj. Már nincs baj. Már tudom,hogy ez lehetetlen.
-Hála az égnek. Bár örültem volna neki. -mondta.
-Hát én még nem. Túl fiatalok vagyunk szerintem a gyerekvállalásra, úgyhogy én nagyon örülök neki,hogy nem vagyok terhes. -könnyeztem és nevettem egyszerre.
-Jaaaj! Ne sírj. Ez jó hír, nem rossz. Úgyhogy nyugi. -ölelt át.-Akkor ezért voltál feszült az elmúlt pár napban?
-Hát igen, emiatt.
*2 hónap múlva*
-Utolsó nap a suliban. Végre eljött ez a nap is! -sóhajtottunk egy nagyot a többiekkel.
-Figyelem gyerekek! -szólalt meg az igazgató.-A mai napot még bírjátok ki,amit gyereknapnak szervezünk meg. Ha hátra mentek a focipályához,találhattok különböző "játékokat". Érezzétek magatokat jól. 12:30-ig mindenkinek itt kell maradnia.
-Remek! Mit csinálunk mi addig? -nyögött egyet Louis.
-Majd kitalálunk valamit. -mondtam.
-Jessyyy! -futott oda hozzám Laura.
-Mi az? -kérdeztem.
-Mit szólnál ha idehívnám a tánccsoportot és előadnánk a Give your heart a break-es koreográfiát?
-Hmmm. Nem is rossz ötlet. Én benne vagyok. -kacsintottam.
-Jee! Akkor intézkedem. -futott el.
-Milyen aranyos lány. -nézett utána Liam.
-Az bizony. De neked van barátnőd.-nevettem.
-De nem úgy... Miért kell mindent félreértened? -kérdezte.
-Ja semmi csak úgy na...
-Nézzétek! Egy üres pad! -futott oda Harry.
-Ó hála az égnek. -ült le Zayn.
-Héééé! -kiáltottam.
-Na mi a baj édes? -kérdezték.
-Nekem nem maradt hely!
-Akkor ülj az ölembe. -tárta szét karjait Harry.
-Van egy jobb ötletem. -kacsintottam majd rájuk feküdtem.
-Nem azért,hogy bántsalak kedves Jessica, de ez így nekem nem kényelmes.-szólalt meg félénken Liam.
-Képzeld el kedves Liam, hogy nekem se, de mivel nincs más megoldás, ezért ez van. -nevettem.
-Akkor ide engedlek, csak engedj felkelni. -mondta.
Ő felállt én pedig leültem.
-Nézzétek! Menjünk tollasozni. -ugrott fel Harry.
-Héééé! -mondtam.
-Na mi a baj? -nevettek.
-Most ültem le és máris itt hagytok?
-Nem hagyunk itt, gyere te is. -húzott fel Zayn.
-Hát jó...
-Legyünk hármasával. -osztotta ki a csapatot Liam.
-Juhuuu!-kiáltottam.
-Niall, te Jessicával és velem leszel, Harry te Zaynnel és Louisval.
-Jee! Ez így elég jó lesz.-nevettem.
*40 perccel később*
-Miért vagyok ilyen béna? -kérdeztem.
-Nem vagy béna, csak tudatlan. -nevetett Harry.
-Köszi. Én is szeretlek.
-Tudom, engem mindenki szeret. -nevetett.
-Se... -húztam a számat.
-Héééé! -futott felém és fellökött a homokba.
-Naa! Ezt most mért csináltad? -köpködtem ki a homokot a számból.
-Csak poénból. Meg azért,mert azt mondtad,hogy nem szeret mindenki.
-Ja,hogy ezért. Köszike...
-Na gyertek! Szerezzünk valami kaját. -húzott fel a földről Niall.
-Ez egy jó ötlet.-indultunk el.
Odaértünk a szendvicses asztalhoz,de megjelent mögöttem Laura, és a fülembe súgta:
-Én a helyedben abból nem ennék. Láttam amikor csinálták, és pár szendvics a földön is landolt.
-Húú. Kösz,hogy szóltál. Srácok! Eldobni!
-Miéééééért? -kérdezték.
-Mert rossz.
-Jaj nemár.
-Komolyan mondtam.
-Jessica! Gyere! Fellépünk, itt a csapat.
-Jee! -kiáltottam és ott hagytam a srácokat.
Felmentünk a színpadra, az igazgató bejelentett minket,hogy mi következünk. Elindult a zene. "The day i first met you, You told me you'd never fall in love..."
-Woohooooo! -kiáltottak a srácok,mikor végeztünk.
-Arra gondoltunk, hogy mi lenne ha a nyári turnénkra ti jönnétek táncolni? -kérdezte Niall.
-Mi? Turnéra? Ez most komoly? -sikítozott Laura.
-Ahaa! Miért ne? Elég jók vagytok,úgyhogy várunk titeket sok szeretettel. -fejezte be Zayn.
-Juhuuu! Köszönjük szépen. -mosolyogtam.
-Gyerekek! 12:00 van, de hazamehettek már most. Kit érdekel az a fél óra? -és az igazgató eldobta a menetrendet.
Nevetni kezdtünk. Ez tökéletes utolsó nap volt. A nyár elkezdődött. Ez a mi nyarunk lesz. Érzem,hogy tökéletes lesz.
Címkék:
demi lovato,
Give your heart a break,
gyereknap,
Harry,
igazgató,
Jessica,
Laura,
Liam,
Louis,
Niall,
szendvics,
Zayn,
zene
2012. május 30., szerda
57.rész- Buli
A kocsiba táncoltunk, énekeltünk, csikiztük egymást. Igen,tudom,hogy kocsiba a csikizés nem ér, de nem lett baj. És Liamet, aki vezetett békén hagytuk.
-Engem még hazadobnátok? -kérdeztem.
-Miért?
-Mert tiszta víz vagyok és át kéne öltöznöm.
-Na jó. De tényleg csak egy gyors öltözés legyen és megyünk! -utasított Harry.
-Miért hova sietsz?
-Hát sehova.
-Akkor miért siettetsz?!-szóltam rá.
-Mert tudom,hogy órákig tudsz készülődni.
-De most csak felkapok valamit,hogy ne fázzak meg.
-Tudom,hogy nem így fog történni... -flegmázott.
-Harry! Mi bajod van?!
-Semmi...
-Akkor?! -kiáltottam rá.
-Semmi. Csak szórakozok.
-Szórakozz mással. Menjetek el. Én nem megyek Bettiékhez.-sírva rohantam be.
-Jessica! -rohant utánam Niall.-Mi a baj?
-Szerinted? -kérdeztem.
-Harry?
-Igen...
-Ne is figyelj rá. Csak hülyült. Változó korba van, ahogy te is. Ő hülyül mindenen, te meg mindenen felhúzod magad. -ölelt át.- De ez normális.
-Mikor lettél te pszichológus?
-Ja ezt csak úgy láttam az egyik újságba...
-Aha persze. -nevettem.
-Végre mosolyogsz! Gyere, menjünk fel,öltözz át és menjünk át arra a "partira".
-Nem megyek.
-Dehogynem!
-Nem.
-De!
-Nem megyek! Hagyjál! -löktem el magamtól.
-Jessica! Ne csináld ezt! -kiáltott utánam.
Én felrohantam a szobámba és gondolkodni kezdtem. Talán csak tényleg változó korban vagyunk és azért vagyunk mostanában ilyen "idegesek"? Pár perc múlva lépteket hallottam.
-Jessy! Bejöhetek? -kopogott Niall.
-Gyere. -válaszoltam.
Ő bejött, odalépett a szekrényemhez és kivett belőle egy kék csőgatyát, egy kék pólót és egy pulcsit. Aztán elvett az asztalomról egy karkötőt, amire az volt ráírva,hogy "Taken". Rám mosolygott és hozzám szólt.
-Öltözz fel, a karkötő meg csak azért,hogy tudják,hogy foglalt vagy. -nevetett.
-Köszönöm.-öleltem át.
-Ja és lent majd keresek neked egy cipőt is.
-Köszönöm,hogy tartod bennem a lelket. -nevettem.
-Nem fogok nélküled elmenni a buliba. Már ha az buli lesz. -mosolygott.
Gyorsan felöltöztem, megmostam az arcom, megfésülködtem és lementem Niallhoz,aki épp a kis kori fotóalbumot nézegette.
-Hééééé! -vettem el tőle.
-Naa! Ne már! Olyan cuki voltál. -mutatott az egyik képre.
-Ez nem igaz. Add ide .-vettem el újra.
-Jól van. Kész vagy? -kérdezte.
-Igen.
-Akkor mehetünk?
-Nem Niall. Azért jöttem le,mert nem mehetünk.
-Jól van na. Csak megkérdeztem.
-Ne haragudj... Most így minden összejött... És rajtad töltöm le. Ne haragudj kérlek. -csókoltam meg.
-Semmi baj. De majd elmondhatnád,hogy pontosan mi bánt.
-De nem bánt semmi...
-Jessica!
-Jó, de... De most nem akarom elrontani az estét...
-Ilyen súlyos?
-Csak egy kicsit.
-Biztos,hogy nem akarsz itthon maradni és elmondani?
-Nem. Menjünk!
Elindultunk Bettiékhez. Benyitottunk és láttuk,hogy mindannyian a földön és a kanapén fekszenek.
-Hát ti? -kérdeztem.
-Mi? Öööö csak lazulunk. Fruzsi feküdt a kanapén Bettivel. Liam Daniellel volt, Zayn Barbin feküdt és Louis pedig Eleanorral volt. A lányokat még nem is ismertem,úgyhogy jó volt velük találkozni. Aztán pár perc múlva észre vettem valamit.
-Srácok, hol van Harry?-kérdeztem.
-Ez egy igazán jó kérdés. -mondta Liam.
-Kettőt és könnyebbet kérlek. -szólalt meg Louis.
Benéztem a konyhába.Harry az asztalon feküdt vagy ült ilyen meditálós pózba.
-Harry te mit csinálsz?
-Meditálok.
-Miért is?
-Kicsit ideges voltam a "veszekedésünk" után.
-Ne haragudj.-mondtam
-Te ne haragudj. Hülye voltam.
-Mindegy. Hagyjuk. Béke? -nyújtottam a kisujjam.
-Nem vagyunk már ovisok... -nevetett.
-Jó akkor ölelés?
-Úgy már oké. -mosolygott.
Felállt és odasétált hozzám. Megöleltük egymást, aztán kimentünk a többiekhez.
-Kibékültetek?-kérdezte Zayn.
-Össze se voltunk veszve.-feleltük egyszerre.
-Akkor most már kezdődhet a buli? -kérdezte Betti.
-Igeeeen! -feleltük mind a 10-en.
Juhuuu! Danielle-t és Eleanort jobban megismertem. Mindketten kedves csajok. Szerintem jó barátságban leszünk. Zayn beindította a zenét, egész este csak ezt ordította a mikrofonba "DJ Malik All Day All Night." Már átjött a szomszéd néni,hogy hagyjuk abba vagy kihívja a rendőrséget. Jaj igen! Elfelejtettünk szólni a szomszédoknak,hogy vagy elmennek otthonról vagy átjönnek. Hát most már teljesen mindegy. Hatalmas partit csaptunk aznap. Emlékszem még egy dologra. Amit,hát hogy is mondjam.... Elmentem a mosdóba megigazítani a sminkemet,mert Barbi véletlenül leöntött üdítővel. Véletlenül arcba, hát igen. Zayn meglökte. Amikor jöttem kifele, Louis várt az ajtó elé.
-Helloo Baby! -szólalt meg.
-Összekevertél Eleanorral?
-Nem! Én rád vártam.
-Louis! Részeg vagy.
-Dehogyis...Na jó csak egy ici-picit.
-Aha persze. Nagyon is. Szerintem hagyjál.
-Dehogy hagylak. Csak,csak,csak...
-Csak? -kérdeztem.
-Szeretnék elmondani valamit.
-Jaj! Kérlek csak ne azt,hogy szeretsz. Utálom,ha részeg vagy!
-De! Eltaláltad! Szeretlek.
-Louis! Kérlek! Menj vissza Eleanorhoz. Ő a barátnőd, én a bátyámként kezellek.
-Nem érdekel!
-Eleanor!!!-kiáltottam.
-Igen? -jött a hang és hallottam lépteit.
-Ezt most miért csináltad?! -kérdezte Lou.
-Azért mert részeg vagy, és csak ő tudja,hogy hogy tudnánk leállítani.
-Eleanor! Gyere ide kérlek! -szóltam hangosabban.
-Megyek már! Jött a válasz.
-Nee! Kérlek! Én téged szeretlek.
-Louis hagyd abba! -mondtam.
-Elenor megtennéd,hogy elvinnéd a pasidat a közelemből? Kicsit részeg és nem tudja miket beszél.
-Ó! Már megint? Ne haragudj...Gyere édesem. Hazaviszlek.-hurcolta el Louist.
-De,de.
-Nincs de. Pszt!
Hála az égnek nem történt más... Nem is értem Louist. Miért iszik ennyit,ha tudja,hogy részeg lesz? Vagyis na értitek... E kis történtek után visszasétáltam a srácokhoz...
-Engem még hazadobnátok? -kérdeztem.
-Miért?
-Mert tiszta víz vagyok és át kéne öltöznöm.
-Na jó. De tényleg csak egy gyors öltözés legyen és megyünk! -utasított Harry.
-Miért hova sietsz?
-Hát sehova.
-Akkor miért siettetsz?!-szóltam rá.
-Mert tudom,hogy órákig tudsz készülődni.
-De most csak felkapok valamit,hogy ne fázzak meg.
-Tudom,hogy nem így fog történni... -flegmázott.
-Harry! Mi bajod van?!
-Semmi...
-Akkor?! -kiáltottam rá.
-Semmi. Csak szórakozok.
-Szórakozz mással. Menjetek el. Én nem megyek Bettiékhez.-sírva rohantam be.
-Jessica! -rohant utánam Niall.-Mi a baj?
-Szerinted? -kérdeztem.
-Harry?
-Igen...
-Ne is figyelj rá. Csak hülyült. Változó korba van, ahogy te is. Ő hülyül mindenen, te meg mindenen felhúzod magad. -ölelt át.- De ez normális.
-Mikor lettél te pszichológus?
-Ja ezt csak úgy láttam az egyik újságba...
-Aha persze. -nevettem.
-Végre mosolyogsz! Gyere, menjünk fel,öltözz át és menjünk át arra a "partira".
-Nem megyek.
-Dehogynem!
-Nem.
-De!
-Nem megyek! Hagyjál! -löktem el magamtól.
-Jessica! Ne csináld ezt! -kiáltott utánam.
Én felrohantam a szobámba és gondolkodni kezdtem. Talán csak tényleg változó korban vagyunk és azért vagyunk mostanában ilyen "idegesek"? Pár perc múlva lépteket hallottam.
-Jessy! Bejöhetek? -kopogott Niall.
-Gyere. -válaszoltam.
Ő bejött, odalépett a szekrényemhez és kivett belőle egy kék csőgatyát, egy kék pólót és egy pulcsit. Aztán elvett az asztalomról egy karkötőt, amire az volt ráírva,hogy "Taken". Rám mosolygott és hozzám szólt.
-Öltözz fel, a karkötő meg csak azért,hogy tudják,hogy foglalt vagy. -nevetett.
-Köszönöm.-öleltem át.
-Ja és lent majd keresek neked egy cipőt is.
-Köszönöm,hogy tartod bennem a lelket. -nevettem.
-Nem fogok nélküled elmenni a buliba. Már ha az buli lesz. -mosolygott.
Gyorsan felöltöztem, megmostam az arcom, megfésülködtem és lementem Niallhoz,aki épp a kis kori fotóalbumot nézegette.
-Hééééé! -vettem el tőle.
-Naa! Ne már! Olyan cuki voltál. -mutatott az egyik képre.
-Ez nem igaz. Add ide .-vettem el újra.
-Jól van. Kész vagy? -kérdezte.
-Igen.
-Akkor mehetünk?
-Nem Niall. Azért jöttem le,mert nem mehetünk.
-Jól van na. Csak megkérdeztem.
-Ne haragudj... Most így minden összejött... És rajtad töltöm le. Ne haragudj kérlek. -csókoltam meg.
-Semmi baj. De majd elmondhatnád,hogy pontosan mi bánt.
-De nem bánt semmi...
-Jessica!
-Jó, de... De most nem akarom elrontani az estét...
-Ilyen súlyos?
-Csak egy kicsit.
-Biztos,hogy nem akarsz itthon maradni és elmondani?
-Nem. Menjünk!
Elindultunk Bettiékhez. Benyitottunk és láttuk,hogy mindannyian a földön és a kanapén fekszenek.
-Hát ti? -kérdeztem.
-Mi? Öööö csak lazulunk. Fruzsi feküdt a kanapén Bettivel. Liam Daniellel volt, Zayn Barbin feküdt és Louis pedig Eleanorral volt. A lányokat még nem is ismertem,úgyhogy jó volt velük találkozni. Aztán pár perc múlva észre vettem valamit.
-Srácok, hol van Harry?-kérdeztem.
-Ez egy igazán jó kérdés. -mondta Liam.
-Kettőt és könnyebbet kérlek. -szólalt meg Louis.
Benéztem a konyhába.Harry az asztalon feküdt vagy ült ilyen meditálós pózba.
-Harry te mit csinálsz?
-Meditálok.
-Miért is?
-Kicsit ideges voltam a "veszekedésünk" után.
-Ne haragudj.-mondtam
-Te ne haragudj. Hülye voltam.
-Mindegy. Hagyjuk. Béke? -nyújtottam a kisujjam.
-Nem vagyunk már ovisok... -nevetett.
-Jó akkor ölelés?
-Úgy már oké. -mosolygott.
Felállt és odasétált hozzám. Megöleltük egymást, aztán kimentünk a többiekhez.
-Kibékültetek?-kérdezte Zayn.
-Össze se voltunk veszve.-feleltük egyszerre.
-Akkor most már kezdődhet a buli? -kérdezte Betti.
-Igeeeen! -feleltük mind a 10-en.
Juhuuu! Danielle-t és Eleanort jobban megismertem. Mindketten kedves csajok. Szerintem jó barátságban leszünk. Zayn beindította a zenét, egész este csak ezt ordította a mikrofonba "DJ Malik All Day All Night." Már átjött a szomszéd néni,hogy hagyjuk abba vagy kihívja a rendőrséget. Jaj igen! Elfelejtettünk szólni a szomszédoknak,hogy vagy elmennek otthonról vagy átjönnek. Hát most már teljesen mindegy. Hatalmas partit csaptunk aznap. Emlékszem még egy dologra. Amit,hát hogy is mondjam.... Elmentem a mosdóba megigazítani a sminkemet,mert Barbi véletlenül leöntött üdítővel. Véletlenül arcba, hát igen. Zayn meglökte. Amikor jöttem kifele, Louis várt az ajtó elé.
-Helloo Baby! -szólalt meg.
-Összekevertél Eleanorral?
-Nem! Én rád vártam.
-Louis! Részeg vagy.
-Dehogyis...Na jó csak egy ici-picit.
-Aha persze. Nagyon is. Szerintem hagyjál.
-Dehogy hagylak. Csak,csak,csak...
-Csak? -kérdeztem.
-Szeretnék elmondani valamit.
-Jaj! Kérlek csak ne azt,hogy szeretsz. Utálom,ha részeg vagy!
-De! Eltaláltad! Szeretlek.
-Louis! Kérlek! Menj vissza Eleanorhoz. Ő a barátnőd, én a bátyámként kezellek.
-Nem érdekel!
-Eleanor!!!-kiáltottam.
-Igen? -jött a hang és hallottam lépteit.
-Ezt most miért csináltad?! -kérdezte Lou.
-Azért mert részeg vagy, és csak ő tudja,hogy hogy tudnánk leállítani.
-Eleanor! Gyere ide kérlek! -szóltam hangosabban.
-Megyek már! Jött a válasz.
-Nee! Kérlek! Én téged szeretlek.
-Louis hagyd abba! -mondtam.
-Elenor megtennéd,hogy elvinnéd a pasidat a közelemből? Kicsit részeg és nem tudja miket beszél.
-Ó! Már megint? Ne haragudj...Gyere édesem. Hazaviszlek.-hurcolta el Louist.
-De,de.
-Nincs de. Pszt!
Hála az égnek nem történt más... Nem is értem Louist. Miért iszik ennyit,ha tudja,hogy részeg lesz? Vagyis na értitek... E kis történtek után visszasétáltam a srácokhoz...
2012. május 27., vasárnap
56.rész- Megfagyunk!
Idegesen felmentem a szobámba. Mondjuk megértem aput. De tudok magamra vigyázni. Az este többi részén neteztem egy kicsit, és egy fura híren akadt meg a szemem. "Harry Styles megkérte barátnője kezét? És ki ez a lány?" Mivaaan? Harry megkérte Fruzsi kezét? Én erről miért nem tudok? Rögtön felhívtam Harryt.
-Te idióta! -szóltam bele a telefonba.
-Nyugi Jessy! Mi az?
-Te megkérted Fruzsi kezét?
-Igen,rögtön az első randin. Megőrültél?! -szólt rám.
-Akkor csak pletyka. Hála az égnek.
-Pletyka? Elmesélnéd nekem is,hogy miről van szó?
-Háááát...
-Igen?
-Szóval... Csak láttam a neten.
-Bővebben?
-Van egy kép rólatok a randiról.
-És?
-Fruzsin van egy gyűrű. És azt hitték,hogy megkérted a kezét.
-Ez hülyeség.
-Én is ezt mondtam.
-Hát akkor meg?!
-Ne velem kiabálj kérlek... -szólaltam meg félénken.
-Ne haragudj. Nem akartam, csak felidegesített...
-Megértelek.
-Most ha nem haragszol leteszem. Beszélek Fruzsival.
-Oké. Szia Harry.
-Szia Jess! -köszönt el.
Írtam a cikkhez,egy hozzászólást. "Hazugság. Miért kell mindent túl lihegni? Igen randiztak, de nem kérte meg a kezét... Hülyeség." Kikapcsoltam a gépet, lezuhanyoztam és beugrottam az ágyba. Hamar elnyomott az álom. Reggel a telefonom csörgésére ébredtem.
-Halo? -szóltam bele.
-Szia! Láttad már a híreket?! -ordított bele egy hang.
-Kivel beszélek?
-Ne csináld már ezt Jessica! -szólt a hang.
-Ki vagy?
-Fruzsi...
-Ja,bocs. Most keltettél és nem ismertem meg a hangod.
-Szóval... Láttad?
-Igen láttam. És hülyeség. Nem is értem...
-Amúgy nem is emiatt hívlak. Hanem,hogy elmehetnénk ma így 9-en egy nyugis helyre. Mondjuk valami hegyekbe.
-Hegyekbe? -nevettem.
-Aha, miért ne?
-És ki lenne az a 9 ember?
-Te,Niall,Harry,Zayn,Louis,Liam,Barbi,Betti és én.
-Benne vagyok. Mikor?
-1 óra múlva?
-1? Nem lehetne másfél?
-Oké. De csak a te kedvedért.
-Köszi.
Felpattantam az ágyból, megmostam a hajam, megszárítottam, felvettem egy csőgatyát egy pink pólóval és egy nagyon meleg pulcsival. Komolyan télen akarnak elvinni a hegyekbe? Megfogunk fagyni. Na de mindegy. Megreggeliztem és vártam a többieket. Alig vártam negyed órát máris duda szót hallottam.
-Megyek már! -ordítottam ki a lakásból.
Felvettem a csizmámat, és még egy meleg kabátot. Beültem Niall mellé a kocsiba és elindultunk a "hegyekbe".
-Amúgy milyen hegyekbe megyünk? -kérdeztem.
-Vannak itt hegyek és átfúrjuk magunkat rajtuk Jessy. -nevettek a fiúk.
-Naa! Ne nevessetek ki! Hülyén mondtam,de ezt nem lehet másképp. -nevettem.
-És azért megyünk oda mert ott nincsenek rajongók. -szólt közbe Zayn.
-Nem mondod? -nevetett Liam.
-Csak felvilágosítottam Jessicát...-durcizott Zayn.
-Jól van na. Hagyjátok. -öleltem át Zaynt Liamen keresztül.
-Hééé! Ne ölelgesd,mert féltékeny leszek.-nevetett Niall.
-Csak megöleltem a bátyusomat. Már az is baj?
-Ja, az úgy más. -nevetett.
Kb. fél óra múlva megérkeztünk. Hideg volt és fáztunk. Mind a 9-en egymáshoz bújtunk és úgy melegítettük egymást.
-Rohadt hideg van. -vacogott Louis.
-Hova hoztatok minket?-vacogott Liam is.
-A hegyekbe.-mondtuk.
-Mondjátok,hogy hoztatok meleg teát. -mondtam.
-Hoztunk meleg teát. Se... -mondta Harry.
-Harold Edward Styles! Mondd,hogy hazudsz! -szóltam.
-Hazudok!
-Tényleg?
-Nem.
-Naaa! -toporzékoltam.
-Csak vicceltem. Hé Zayn! Ide dobnád azt a táskát? Abba vannak az italok.
Zayn odadobta Harrynek a táskát.
-O-ó.-mondta Harry.
-Mi az? -kérdezte Betti.
-Hááát...
-Hát? -kérdezett vissza Barbi.
-Hát szóval izé.
-Mond már! -ordítottam rá.
-Kiömlött a tea!
-Nemár! Komoly? -szaladt oda Louis.
-Ez most halál komoly.
-Neee! Megfogunk halni. -mondta Fruzsi.
-Jaj nemár! Csak megfogunk fagyni. Az nem ugyanaz. -mondtam.
-De! Ugyanaz.-nevettek.
-Akkor mi lenne,ha most hazamennénk, elmennénk hozzánk és ott folytatódna ez a "parti"? Ott egy kicsit melegebb van. -szólt Betti.
-Nem is rossz ötlet.
-Tudom. Nekem mindig jó ötleteim vannak. -húzta ki magát Betti.
-Ego ott van. -mondtam.
-Hol? -kérdezte komolyan.
-Na jól van. Inkább menjünk...
-Te idióta! -szóltam bele a telefonba.
-Nyugi Jessy! Mi az?
-Te megkérted Fruzsi kezét?
-Igen,rögtön az első randin. Megőrültél?! -szólt rám.
-Akkor csak pletyka. Hála az égnek.
-Pletyka? Elmesélnéd nekem is,hogy miről van szó?
-Háááát...
-Igen?
-Szóval... Csak láttam a neten.
-Bővebben?
-Van egy kép rólatok a randiról.
-És?
-Fruzsin van egy gyűrű. És azt hitték,hogy megkérted a kezét.
-Ez hülyeség.
-Én is ezt mondtam.
-Hát akkor meg?!
-Ne velem kiabálj kérlek... -szólaltam meg félénken.
-Ne haragudj. Nem akartam, csak felidegesített...
-Megértelek.
-Most ha nem haragszol leteszem. Beszélek Fruzsival.
-Oké. Szia Harry.
-Szia Jess! -köszönt el.
Írtam a cikkhez,egy hozzászólást. "Hazugság. Miért kell mindent túl lihegni? Igen randiztak, de nem kérte meg a kezét... Hülyeség." Kikapcsoltam a gépet, lezuhanyoztam és beugrottam az ágyba. Hamar elnyomott az álom. Reggel a telefonom csörgésére ébredtem.
-Halo? -szóltam bele.
-Szia! Láttad már a híreket?! -ordított bele egy hang.
-Kivel beszélek?
-Ne csináld már ezt Jessica! -szólt a hang.
-Ki vagy?
-Fruzsi...
-Ja,bocs. Most keltettél és nem ismertem meg a hangod.
-Szóval... Láttad?
-Igen láttam. És hülyeség. Nem is értem...
-Amúgy nem is emiatt hívlak. Hanem,hogy elmehetnénk ma így 9-en egy nyugis helyre. Mondjuk valami hegyekbe.
-Hegyekbe? -nevettem.
-Aha, miért ne?
-És ki lenne az a 9 ember?
-Te,Niall,Harry,Zayn,Louis,Liam,Barbi,Betti és én.
-Benne vagyok. Mikor?
-1 óra múlva?
-1? Nem lehetne másfél?
-Oké. De csak a te kedvedért.
-Köszi.
Felpattantam az ágyból, megmostam a hajam, megszárítottam, felvettem egy csőgatyát egy pink pólóval és egy nagyon meleg pulcsival. Komolyan télen akarnak elvinni a hegyekbe? Megfogunk fagyni. Na de mindegy. Megreggeliztem és vártam a többieket. Alig vártam negyed órát máris duda szót hallottam.
-Megyek már! -ordítottam ki a lakásból.
Felvettem a csizmámat, és még egy meleg kabátot. Beültem Niall mellé a kocsiba és elindultunk a "hegyekbe".
-Amúgy milyen hegyekbe megyünk? -kérdeztem.
-Vannak itt hegyek és átfúrjuk magunkat rajtuk Jessy. -nevettek a fiúk.
-Naa! Ne nevessetek ki! Hülyén mondtam,de ezt nem lehet másképp. -nevettem.
-És azért megyünk oda mert ott nincsenek rajongók. -szólt közbe Zayn.
-Nem mondod? -nevetett Liam.
-Csak felvilágosítottam Jessicát...-durcizott Zayn.
-Jól van na. Hagyjátok. -öleltem át Zaynt Liamen keresztül.
-Hééé! Ne ölelgesd,mert féltékeny leszek.-nevetett Niall.
-Csak megöleltem a bátyusomat. Már az is baj?
-Ja, az úgy más. -nevetett.
Kb. fél óra múlva megérkeztünk. Hideg volt és fáztunk. Mind a 9-en egymáshoz bújtunk és úgy melegítettük egymást.
-Rohadt hideg van. -vacogott Louis.
-Hova hoztatok minket?-vacogott Liam is.
-A hegyekbe.-mondtuk.
-Mondjátok,hogy hoztatok meleg teát. -mondtam.
-Hoztunk meleg teát. Se... -mondta Harry.
-Harold Edward Styles! Mondd,hogy hazudsz! -szóltam.
-Hazudok!
-Tényleg?
-Nem.
-Naaa! -toporzékoltam.
-Csak vicceltem. Hé Zayn! Ide dobnád azt a táskát? Abba vannak az italok.
Zayn odadobta Harrynek a táskát.
-O-ó.-mondta Harry.
-Mi az? -kérdezte Betti.
-Hááát...
-Hát? -kérdezett vissza Barbi.
-Hát szóval izé.
-Mond már! -ordítottam rá.
-Kiömlött a tea!
-Nemár! Komoly? -szaladt oda Louis.
-Ez most halál komoly.
-Neee! Megfogunk halni. -mondta Fruzsi.
-Jaj nemár! Csak megfogunk fagyni. Az nem ugyanaz. -mondtam.
-De! Ugyanaz.-nevettek.
-Akkor mi lenne,ha most hazamennénk, elmennénk hozzánk és ott folytatódna ez a "parti"? Ott egy kicsit melegebb van. -szólt Betti.
-Nem is rossz ötlet.
-Tudom. Nekem mindig jó ötleteim vannak. -húzta ki magát Betti.
-Ego ott van. -mondtam.
-Hol? -kérdezte komolyan.
-Na jól van. Inkább menjünk...
2012. május 6., vasárnap
51.rész- Twitcam
Az "érzelmes" percek után megcsörrent Niall telefonja. Liam volt az. Niall kihangosította a telefont és lerakta az ágyamra.
-Hol vagy haver? -jött a hang.
-Nálam! -szólaltam meg.
-Á! Értem. -mondta.
-Miért hívtál? -kérdezte Niall.
-Ööö csak azért,mert kb 2 órája megígértem a rajongóknak,hogy tartok egy twitcamot. De nincs kedvem egyedül csinálni. És arra gondoltam,hogy mi lenne ha...
-Ha átmennénk? -vágott a szavába Niall.
-Pontosan.
-Én is? -kérdeztem.
-Igen! -vágták rá egyszerre.
-Nem is tudom. Én minek kellenék oda?
-Mert a barátnőm vagy. -ölelt át Niall.
-De...
-Nincs de! Jössz és kész. Negyed óra alatt ide értek? -kérdezte Liam.
-Hááát nem lehetne inkább fél óra? -nyögtem ki.
-Mert?
-Még fel se öltöztem. -nevettem.
-De Jessica... Délután 5 óra van. -nevetett velem Liam.
-Azt a fél órát kibírod haver. -mondta Niall.
-Hát jó. Ne késsetek! -utasított minket.
Én kiugrottam az ágyból és a szekrényem felé vettem az irányt.
-Mit vegyek fel? -kérdeztem Niallert.
-Semmit. -nevetett.
-Naa! -hozzávágtam egy párnát.
Odajött mellém, megfogott egy narancssárga csőgatyát, egy I love You-s pulcsit és elvett egy nyakláncot az asztalomról.
-Szerintem ezt vedd fel. -adta oda.
-Hmm. Nem is rossz. Köszi. -dobtam neki egy puszit.
Felöltöztem, megfésültem a hajam,fogat mostam és aztán lesiettünk az előszobába egy cipőért. Elővettem egy narancs színű One Direction-ös tornacipőt.
-Hééé! Ilyened mióta van? -kérdezett Niall.
-Ööö. Pár napja. Fruzsitól kaptam. -nevettem.
-Aha persze.
-Tényleg!
-Egész jó. -nevetett.
-Na jó. Ne oltogasd a cipőmet, meg a bandád... Inkább induljunk.
Beültünk a kocsijába és Liam házáig furikáztunk.
-Végre itt vagytok! Már így is szétszedtek a rajongók.
-És merre vannak? -kérdeztem komolyan.
-A Twitteren? -kérdezte furán.
-Csak hülyülök te idióta. -löktem meg.
-Akkor kezdhetjük? -kérdezte.
-Aha. -válaszoltuk.
-Akkor kiírom twitterre,hogy jön egy meglepetés vendég is. -mondta.
-Jee! Ki lesz a meglepetés vendég? -kérdeztem.
-Vajon ki? -nézett újra furán rám.
-Pixie Lott? Justin Bieber? Esetleg Jessie J?
-Szerintem rád gondolt. -nevetett Niall.
-Uhh... Tudtam én! -kiáltottam fel.
Elkezdődött a twitcam.
-Na felkészültetek a meglepetésre? -nézett bele Liam a kamerába.
-Gyere be Jessica! -szólt Niall.
Én leültem a fiúk mellé és féltem.
-Ne félj már! Tök jó lesz. -öleltek át.
-De...
-Most már megy az adás, ne találj ki hülyeséget. -nevettek.
"Szia Jessica" "Szia! Örülök,hogy végre láthatlak" "Jeee! Közös twitcam Liammal, Niallal és Jessicával. Végre" -láttam a chatet.
-Látod? Nem is olyan rossz.-mondta Liam.
-Sőt! Elég jó. -mondtam.
-Rakok be valami zenét. -szólt Liam.
-Jó! Én meg hozok kaját. -mondta Niall.
"Mindig csak a kaján jár az eszed Niall" -olvastam. "Jessica! Te,hogy bírod,hogy a pasid folyamatosan eszik?" -jött a kérdés.
-Őszintén? Ő ilyen. Így szeretem. -nevettem.
"Kedvesnek tűnsz, örülök,hogy Niall ilyen barátnőt választott, nem pedig egy pláza cicát. Amúgy bocsi,hogy ezt mondom, de gyönyörű szemeid vannak"
-Olyan aranyosak.-néztem rá Liamre.
-Igen, azok! Kérdezzetek bátran, tőlem vagy Jessicától, amíg Niall nincs itt.
-Ja és köszönök mindent. -szólaltam meg félénken.
"Hogy ismerkedtetek meg?" -jött egy kérdés.
-Háááát! Ez egy érdekes történet. Én nem rég költöztem Londonba, vacsorát akartam főzni a szüleimnek, elmentem a közeli boltba, és Niall nekem jött.
-Ez érdekes. -nevetett Liam.
-Rajtam nevettek? -jött be Niall teli szájjal.
-Dehogy... Csak Jess elmesélte,hogy ismerkedett meg veled.
-Ó. Már értem.
"Hé Niall! Dobsz egy kis kaját?" -olvastam be a chatet.
-Persze! -kiáltott fel Niall.-Hova küldjem Kevinnel? -kérdezte teljesen komolyan.
"Olaszország"
-Hm. Az drága lesz. De majd lezsírozom vele. -nevetett.
"Köszi" "Hé Liam! Beatboxolsz nekünk egy kicsit? Kérlek! Spanyolország annyira akarja hallani,ahogy beatboxolsz." -jött egy kérés Stellatól.
-Oké! Benne vagyok.
*3 perc múlva*
-Ö ö ö ... -kezdtem.
-Igen? Mi baj van Jess? -kérdezte Liam.
-Hát csak annyi,hogy rohadt jó vagy. -nevettem.
"Egyetértek" -olvastam a chatről a válaszokat.
-Már fél 10? Úristen! -ugrottam fel az ágyról.
-És? Fél 10 van. És? -kérdezte Niall.
-10re muszáj otthon lennem. Anyu kifog akadni. -ijedtem meg.
-Nyugi! Úgyis elakartam már köszönni,mert éhes vagyok. -mondta Liam.
-Akkor jó.
-Köszönjük,hogy velünk tartottatok ebben a pár órában. Jól éreztük magunkat. Máskor találkozunk. Sziasztok. -köszöntünk el mindhárman.
Liam kikapcsolta a kamerát, mi pedig Niallal a kocsihoz "rohantunk".
-Elrepült az idő.-mondtam.
-Eléggé! De nagyon jó volt. A rajongók imádnak téged. Lehet,hogy híresebb leszel még nálunk is, ha kijön a kliped.
-Aj ne mond már ezt. Zavarba hozol...-mondtam.
-De hát ez az igazság.-mosolygott.
-Hát itt vagyunk... -mondtam.
-Igen. Köszi,hogy velem töltötted szinte az egész napot.
-Én köszönöm. Megnyugtattál, este pedig jól szórakoztunk. Köszönöm! -öleltem meg.
-Szia. Álmodj velem. -mondta...
-Hol vagy haver? -jött a hang.
-Nálam! -szólaltam meg.
-Á! Értem. -mondta.
-Miért hívtál? -kérdezte Niall.
-Ööö csak azért,mert kb 2 órája megígértem a rajongóknak,hogy tartok egy twitcamot. De nincs kedvem egyedül csinálni. És arra gondoltam,hogy mi lenne ha...
-Ha átmennénk? -vágott a szavába Niall.
-Pontosan.
-Én is? -kérdeztem.
-Igen! -vágták rá egyszerre.
-Nem is tudom. Én minek kellenék oda?
-Mert a barátnőm vagy. -ölelt át Niall.
-De...
-Nincs de! Jössz és kész. Negyed óra alatt ide értek? -kérdezte Liam.
-Hááát nem lehetne inkább fél óra? -nyögtem ki.
-Mert?
-Még fel se öltöztem. -nevettem.
-De Jessica... Délután 5 óra van. -nevetett velem Liam.
-Azt a fél órát kibírod haver. -mondta Niall.
-Hát jó. Ne késsetek! -utasított minket.
Én kiugrottam az ágyból és a szekrényem felé vettem az irányt.
-Mit vegyek fel? -kérdeztem Niallert.
-Semmit. -nevetett.
-Naa! -hozzávágtam egy párnát.
Odajött mellém, megfogott egy narancssárga csőgatyát, egy I love You-s pulcsit és elvett egy nyakláncot az asztalomról.
-Szerintem ezt vedd fel. -adta oda.
-Hmm. Nem is rossz. Köszi. -dobtam neki egy puszit.
Felöltöztem, megfésültem a hajam,fogat mostam és aztán lesiettünk az előszobába egy cipőért. Elővettem egy narancs színű One Direction-ös tornacipőt.
-Hééé! Ilyened mióta van? -kérdezett Niall.
-Ööö. Pár napja. Fruzsitól kaptam. -nevettem.
-Aha persze.
-Tényleg!
-Egész jó. -nevetett.
-Na jó. Ne oltogasd a cipőmet, meg a bandád... Inkább induljunk.
Beültünk a kocsijába és Liam házáig furikáztunk.
-Végre itt vagytok! Már így is szétszedtek a rajongók.
-És merre vannak? -kérdeztem komolyan.
-A Twitteren? -kérdezte furán.
-Csak hülyülök te idióta. -löktem meg.
-Akkor kezdhetjük? -kérdezte.
-Aha. -válaszoltuk.
-Akkor kiírom twitterre,hogy jön egy meglepetés vendég is. -mondta.
-Jee! Ki lesz a meglepetés vendég? -kérdeztem.
-Vajon ki? -nézett újra furán rám.
-Pixie Lott? Justin Bieber? Esetleg Jessie J?
-Szerintem rád gondolt. -nevetett Niall.
-Uhh... Tudtam én! -kiáltottam fel.
Elkezdődött a twitcam.
-Na felkészültetek a meglepetésre? -nézett bele Liam a kamerába.
-Gyere be Jessica! -szólt Niall.
Én leültem a fiúk mellé és féltem.
-Ne félj már! Tök jó lesz. -öleltek át.
-De...
-Most már megy az adás, ne találj ki hülyeséget. -nevettek.
"Szia Jessica" "Szia! Örülök,hogy végre láthatlak" "Jeee! Közös twitcam Liammal, Niallal és Jessicával. Végre" -láttam a chatet.
-Látod? Nem is olyan rossz.-mondta Liam.
-Sőt! Elég jó. -mondtam.
-Rakok be valami zenét. -szólt Liam.
-Jó! Én meg hozok kaját. -mondta Niall.
"Mindig csak a kaján jár az eszed Niall" -olvastam. "Jessica! Te,hogy bírod,hogy a pasid folyamatosan eszik?" -jött a kérdés.
-Őszintén? Ő ilyen. Így szeretem. -nevettem.
"Kedvesnek tűnsz, örülök,hogy Niall ilyen barátnőt választott, nem pedig egy pláza cicát. Amúgy bocsi,hogy ezt mondom, de gyönyörű szemeid vannak"
-Olyan aranyosak.-néztem rá Liamre.
-Igen, azok! Kérdezzetek bátran, tőlem vagy Jessicától, amíg Niall nincs itt.
-Ja és köszönök mindent. -szólaltam meg félénken.
"Hogy ismerkedtetek meg?" -jött egy kérdés.
-Háááát! Ez egy érdekes történet. Én nem rég költöztem Londonba, vacsorát akartam főzni a szüleimnek, elmentem a közeli boltba, és Niall nekem jött.
-Ez érdekes. -nevetett Liam.
-Rajtam nevettek? -jött be Niall teli szájjal.
-Dehogy... Csak Jess elmesélte,hogy ismerkedett meg veled.
-Ó. Már értem.
"Hé Niall! Dobsz egy kis kaját?" -olvastam be a chatet.
-Persze! -kiáltott fel Niall.-Hova küldjem Kevinnel? -kérdezte teljesen komolyan.
"Olaszország"
-Hm. Az drága lesz. De majd lezsírozom vele. -nevetett.
"Köszi" "Hé Liam! Beatboxolsz nekünk egy kicsit? Kérlek! Spanyolország annyira akarja hallani,ahogy beatboxolsz." -jött egy kérés Stellatól.
-Oké! Benne vagyok.
*3 perc múlva*
-Ö ö ö ... -kezdtem.
-Igen? Mi baj van Jess? -kérdezte Liam.
-Hát csak annyi,hogy rohadt jó vagy. -nevettem.
"Egyetértek" -olvastam a chatről a válaszokat.
-Már fél 10? Úristen! -ugrottam fel az ágyról.
-És? Fél 10 van. És? -kérdezte Niall.
-10re muszáj otthon lennem. Anyu kifog akadni. -ijedtem meg.
-Nyugi! Úgyis elakartam már köszönni,mert éhes vagyok. -mondta Liam.
-Akkor jó.
-Köszönjük,hogy velünk tartottatok ebben a pár órában. Jól éreztük magunkat. Máskor találkozunk. Sziasztok. -köszöntünk el mindhárman.
Liam kikapcsolta a kamerát, mi pedig Niallal a kocsihoz "rohantunk".
-Elrepült az idő.-mondtam.
-Eléggé! De nagyon jó volt. A rajongók imádnak téged. Lehet,hogy híresebb leszel még nálunk is, ha kijön a kliped.
-Aj ne mond már ezt. Zavarba hozol...-mondtam.
-De hát ez az igazság.-mosolygott.
-Hát itt vagyunk... -mondtam.
-Igen. Köszi,hogy velem töltötted szinte az egész napot.
-Én köszönöm. Megnyugtattál, este pedig jól szórakoztunk. Köszönöm! -öleltem meg.
2012. május 1., kedd
49.rész- Kerti parti
A szombati napom a stúdióban telt el. Annyira örülök a daloknak.
-Jövőhéten forgatjuk a videó klipet. Persze, ha csak megfelel. -ölelt át Niall.
-Persze,hogy megfelel! Mindent köszönök srácok.
-Nincs mit húgi. -öleltek át.
Kiindultunk a stúdióból. Láttam pár vakufényt.
-Most csak képzelődtem,vagy tényleg van itt pár paparazzi? -kérdeztem.
-Jól láttad. De ha énekes szeretnél lenni, akkor muszáj lesz megszoknod.
-Ácsi! Én nem szeretnék énekes lenni, csak csinálni pár számot.
-Ja, vagyis énekes szeretnél lenni. -nevetett Niall.
-Te nyertél... Veletek nem lehet veszekedni.
-Tudjuk! -nevettek.
Beültünk a kocsiba, és hazafurikáztunk. A fiúk kiraktak a házunk előtt, ők elhajtottak én pedig bementem a házunkba.
-Szia Anya! -köszöntem.
-Szia kicsim! Hol voltál?-kérdezte.
-A barátaimmal...
-És mit csináltatok?
-Stúdióztunk...
-Stúdióba voltatok? Hogyhogy? Elkísérted őket?
-Rosszabb.
-Rosszabb? Mi van? Mit csináltatok?
-Lesz egy saját számom.
-Neked?!
-Nem, a Maris néninek. Szerinted?!
-De miért?
-Anyu, miért ne?
-Most komolyan lesz egy saját számod?!
-Igen.
-A fiúk,hogy engedhették meg ezt?
-Ők akarták...
-Mi van? Komolyan?
-Igen. És velük is lesz egy duettem.
-Mondd azt,hogy hazudsz.
-Ez nem hazugság anya. -majd kiballagtam a nappaliba.
*15 perc múlva*
-Látod? Már a tv-ben is benne vagyok.
-Te?!
-Anyu ne csináld már ezt. Azt képzelted,hogy a lányodból nem lesz egyszer semmi?
-Neeem... Csak furcsálom ezt az egészet. Mit mondanak rólad? Hangosítsd fel! -utasított.
"A One Direction ma a stúdióban járt. De miért ezzel a lánnyal? Ez a lány,tudniillik Niall Horan barátnője. Csak elkísérte őket, vagy talán egy új énekest köszönhetünk az adásban? Mindent megtudhatunk a következő adásból..."
-Ez most komoly? -kérdezte.
-Hazudtam én neked valaha? -kérdeztem- Inkább ne válaszolj...-nevettem.
-Nehéz elhinni,hogy a kicsi lányom felnő és máris a tvben szerepel.
-18 vagyok anya.
-De olyan kicsi voltál még tegnap.
-Tegnap is 18 voltam.
-Az mindegy.-nevetett.
-Ez nem vicces. -mondtam.
-Jut eszembe, este kerti partizunk. Ne menj sehova, ha lehet.
-Talán megoldom.-nevettem.
Felmentem a szobámba, megírtam a leckémet, megtanultam a törit és a matekot. Aztán lementem a konyhába anyunak segíteni.
-Ki jön erre a kerti partira?
-Csak mi leszünk.
-Akkor nagy baj lenne, ha áthívnám a barátaimat? -kérdeztem.
-Hányan jönnének? -kérdezte apu.
-Hááát öö. Jönne Barbi,Fruzsi,Betti,Nicole,Liam,Louis,Zayn,Harry és Niall.
-Felőlem jöhetnek. -mondták.
-Jee! Akkor felhívom őket.
*Pár perccel később*
-Szóval akkor szólsz a srácoknak,hogy jöjjenek ők is? -kérdeztem Niallt.
-Persze!
-De ne felejtsd el!
-Nem fogom.
-Tudom,hogy elfogod...
-Jó,akkor most át is adom nekik,hogy halld,hogy átadtam. Így jó lesz?
-Igen! Köszönöm!
-Srácok! Ma parti Jessicánál. -hallottam az ordítását.
-Milyen parti? -hallottam egy hangot.
-Kerti parti. -válaszolt Niall.
-Ott leszünk! -hallottam Liam hangját.
Felhívtam Fruzsit,hogy szóljon Nicole-nak,hogy jöjjenek. Aztán felhívtam Bettit és Barbit is,hogy várok rájuk. Előkészítettük anyuval a húst és a zöldségeket. Nem sokkal később csöngettek.
-Vas Happenin'? -köszönt Zayn.
-Jaj de jó,hogy megérkeztetek. -megöleltem mindenkit, majd Niallt egy csókkal fogadtam.
-Mit eszünk? -kérdezte Niall.
-Kaját ember. Kaját! -vágta az orrához Liam.
-Tényleg?! Nem mondod?! -nevetett Niall.
Kimentünk a kertbe, mi lányok segítettünk anyunak a kajával kapcsolatban. Addig a fiúk fociztak, meg hülyültek. Amikor kész lett a kaja, leültünk egymás mellé az asztalhoz és elfalatoztuk ,közben apu régi történeteket mesélt rólam... Elég ciki volt, mit ne mondjak. De ilyenek a szülők. Vacsi után Niall előkapta a gitárját és énekelgetni kezdtünk. Énekeltünk pár nyári számot.
-Azta! Nem is lesz olyan rossz, hogy lesz saját dalod Jessica! Tényleg jó hangod van! -szólt anyu.
-Én megmondtam,hogy nem lesz mitől félned. -ölelt át Niall.
-Köszönök mindent...
-Jövőhéten forgatjuk a videó klipet. Persze, ha csak megfelel. -ölelt át Niall.
-Persze,hogy megfelel! Mindent köszönök srácok.
-Nincs mit húgi. -öleltek át.
Kiindultunk a stúdióból. Láttam pár vakufényt.
-Most csak képzelődtem,vagy tényleg van itt pár paparazzi? -kérdeztem.
-Jól láttad. De ha énekes szeretnél lenni, akkor muszáj lesz megszoknod.
-Ácsi! Én nem szeretnék énekes lenni, csak csinálni pár számot.
-Ja, vagyis énekes szeretnél lenni. -nevetett Niall.
-Te nyertél... Veletek nem lehet veszekedni.
-Tudjuk! -nevettek.
Beültünk a kocsiba, és hazafurikáztunk. A fiúk kiraktak a házunk előtt, ők elhajtottak én pedig bementem a házunkba.
-Szia Anya! -köszöntem.
-Szia kicsim! Hol voltál?-kérdezte.
-A barátaimmal...
-És mit csináltatok?
-Stúdióztunk...
-Stúdióba voltatok? Hogyhogy? Elkísérted őket?
-Rosszabb.
-Rosszabb? Mi van? Mit csináltatok?
-Lesz egy saját számom.
-Neked?!
-Nem, a Maris néninek. Szerinted?!
-De miért?
-Anyu, miért ne?
-Most komolyan lesz egy saját számod?!
-Igen.
-A fiúk,hogy engedhették meg ezt?
-Ők akarták...
-Mi van? Komolyan?
-Igen. És velük is lesz egy duettem.
-Mondd azt,hogy hazudsz.
-Ez nem hazugság anya. -majd kiballagtam a nappaliba.
*15 perc múlva*
-Látod? Már a tv-ben is benne vagyok.
-Te?!
-Anyu ne csináld már ezt. Azt képzelted,hogy a lányodból nem lesz egyszer semmi?
-Neeem... Csak furcsálom ezt az egészet. Mit mondanak rólad? Hangosítsd fel! -utasított.
"A One Direction ma a stúdióban járt. De miért ezzel a lánnyal? Ez a lány,tudniillik Niall Horan barátnője. Csak elkísérte őket, vagy talán egy új énekest köszönhetünk az adásban? Mindent megtudhatunk a következő adásból..."
-Ez most komoly? -kérdezte.
-Hazudtam én neked valaha? -kérdeztem- Inkább ne válaszolj...-nevettem.
-Nehéz elhinni,hogy a kicsi lányom felnő és máris a tvben szerepel.
-18 vagyok anya.
-De olyan kicsi voltál még tegnap.
-Tegnap is 18 voltam.
-Az mindegy.-nevetett.
-Ez nem vicces. -mondtam.
-Jut eszembe, este kerti partizunk. Ne menj sehova, ha lehet.
-Talán megoldom.-nevettem.
Felmentem a szobámba, megírtam a leckémet, megtanultam a törit és a matekot. Aztán lementem a konyhába anyunak segíteni.
-Ki jön erre a kerti partira?
-Csak mi leszünk.
-Akkor nagy baj lenne, ha áthívnám a barátaimat? -kérdeztem.
-Hányan jönnének? -kérdezte apu.
-Hááát öö. Jönne Barbi,Fruzsi,Betti,Nicole,Liam,Louis,Zayn,Harry és Niall.
-Felőlem jöhetnek. -mondták.
-Jee! Akkor felhívom őket.
*Pár perccel később*
-Szóval akkor szólsz a srácoknak,hogy jöjjenek ők is? -kérdeztem Niallt.
-Persze!
-De ne felejtsd el!
-Nem fogom.
-Tudom,hogy elfogod...
-Jó,akkor most át is adom nekik,hogy halld,hogy átadtam. Így jó lesz?
-Igen! Köszönöm!
-Srácok! Ma parti Jessicánál. -hallottam az ordítását.
-Milyen parti? -hallottam egy hangot.
-Kerti parti. -válaszolt Niall.
-Ott leszünk! -hallottam Liam hangját.
Felhívtam Fruzsit,hogy szóljon Nicole-nak,hogy jöjjenek. Aztán felhívtam Bettit és Barbit is,hogy várok rájuk. Előkészítettük anyuval a húst és a zöldségeket. Nem sokkal később csöngettek.
-Vas Happenin'? -köszönt Zayn.
-Jaj de jó,hogy megérkeztetek. -megöleltem mindenkit, majd Niallt egy csókkal fogadtam.
-Mit eszünk? -kérdezte Niall.
-Kaját ember. Kaját! -vágta az orrához Liam.
-Tényleg?! Nem mondod?! -nevetett Niall.
Kimentünk a kertbe, mi lányok segítettünk anyunak a kajával kapcsolatban. Addig a fiúk fociztak, meg hülyültek. Amikor kész lett a kaja, leültünk egymás mellé az asztalhoz és elfalatoztuk ,közben apu régi történeteket mesélt rólam... Elég ciki volt, mit ne mondjak. De ilyenek a szülők. Vacsi után Niall előkapta a gitárját és énekelgetni kezdtünk. Énekeltünk pár nyári számot.
-Azta! Nem is lesz olyan rossz, hogy lesz saját dalod Jessica! Tényleg jó hangod van! -szólt anyu.
-Én megmondtam,hogy nem lesz mitől félned. -ölelt át Niall.
-Köszönök mindent...
2012. április 30., hétfő
48.rész-Saját dal?
Az este további része hamar elment. Annyira fáradt voltam,hogy bedőltem az ágyba és már aludtam is. Még a pizsamát se vettem át. Reggel egy üvöltésre ébredtem.
-Hahóóó! Ideje felkelni! -ordította a fülembe Louis.
-Hogy kerültél ide?
-Anyukád engedett be, aranyos nő.
-Ok hagyjál aludni.
-Dehogy hagylak.
-Hajnali 11 óra van.
-Ja persze.
-Meg szombat.-mondtam.
-Nem mondod?!
-Hagyjál már Louis!-mondtam.
Itt rám ugrott mind az 5 srác.
-Ti is itt vagytok? -ugrottam fel az ágyból.
-Persze,hogy itt vagyunk. Na öltözz és menjünk!
-Várjatok. Hova megyünk? Meg először rendbe kéne raknom magam.
-És az kb mennyi idő?
-Fél óra.
-Fél óra? Mit csinálunk mi addig?
-Eszünk! -szólalt meg Niall.
-Helyes! Menjetek a konyhába kajálni ,vagy mit tudom én. Addig én lezuhanyozom, felöltözök. Jó?
-Nem maradhatnánk inkább itt? -szólalt meg édesen Harry.
-Jól kérdezted. Nem. -nevettem- Na hess.
A fiúkat leküldtem a konyhába, én befutottam a fürdőszobába lezuhanyozni. Aztán kerestem magamnak egy pink pulcsit egy farmer gatyával,mert ahogy elnéztem az időt nagyon hideg volt. Igen, jön a tél...
-Végre,hogy kész lettél...-mondta Zayn.
-Te szerintem ne szólj egy szót se, már előbb is jöhettünk volna,ha nem állsz ott a tükör előtt fél órát.-szólalt meg Harry.
-Hééé! Szerintem te is fogd be jó? Te is fél órát álltál ott előtte.-szólt vissza Zayn.
-Jó te nyertél...
-Ne veszekedjetek már. Szóval hova megyünk?
-A stúdióba.
-Miért?
-Miért ne?
-Na jó menjünk! -mondtam.
Elindultunk a stúdió felé.
-Miért is jöttünk ide?
-Már mondtuk... -szólalt meg Liam.
-Igen, ez egy stúdió. Akkor mit fogunk itt csinálni?
-Azt hittük kicsit okosabb vagy... -bökött meg Louis.
-Köszi. Én is szeretlek.
-Engem mindenki szeret. -ugrott rám.
-Aha persze.
-Hellooo Nicki. -szólt Liam.
-Sziasztok! -szólt vissza a lány.
-Jessica ő itt Nicki. Vele fogjuk felvenni az új számod.
-A számom?
-Ja igen....-kezdte Liam.
-Este írtam neked egy dalt...-mosolygott Niall.
-Ez komoly? -kérdeztem.
-Halál komoly. Na neki kezdünk? -kérdezték.
-Persze! Alig várom.
*1 óra múlva*
-Gyönyörű ez a dal. -öleltem át Niallt. -Köszönöm.
-Tudtam,hogy tetszeni fog. -ölelt vissza.
-Amúgy annyira jó hangod van! Nem is értem,miért nem hallottuk eddig... -bökött meg Liam.
-Köszönöm.
-Éééés most jön a másik meglepetés! -szólt Zayn.
-Mi az?-kérdeztem.
-Most 6-an csinálunk egy közös számot.
-Azt is én írtam. Hasonlít az Up All Night-hoz. -mondta Niall.
-Juhuuuu! Biztos az is ilyen szuper lesz. -kiáltottam el magam.
-Persze,hogy szuper lesz. -nevettek.
Elénekeltük azt a számot is.
-Ezt nem hiszem el. Ezek annyira jók .De,hogyhogy velem akartatok számot csinálni?-kérdeztem.
-Egy ilyen jó hangú csajjal mindenki akar duettet csinálni...-mondták.
-Jaaaj! Annyira édesek vagytok. Köszönöm.-öleltem meg őket.
-Hahóóó! Ideje felkelni! -ordította a fülembe Louis.
-Hogy kerültél ide?
-Anyukád engedett be, aranyos nő.
-Ok hagyjál aludni.
-Dehogy hagylak.
-Hajnali 11 óra van.
-Ja persze.
-Meg szombat.-mondtam.
-Nem mondod?!
-Hagyjál már Louis!-mondtam.
Itt rám ugrott mind az 5 srác.
-Ti is itt vagytok? -ugrottam fel az ágyból.
-Persze,hogy itt vagyunk. Na öltözz és menjünk!
-Várjatok. Hova megyünk? Meg először rendbe kéne raknom magam.
-És az kb mennyi idő?
-Fél óra.
-Fél óra? Mit csinálunk mi addig?
-Eszünk! -szólalt meg Niall.
-Helyes! Menjetek a konyhába kajálni ,vagy mit tudom én. Addig én lezuhanyozom, felöltözök. Jó?
-Nem maradhatnánk inkább itt? -szólalt meg édesen Harry.
-Jól kérdezted. Nem. -nevettem- Na hess.
A fiúkat leküldtem a konyhába, én befutottam a fürdőszobába lezuhanyozni. Aztán kerestem magamnak egy pink pulcsit egy farmer gatyával,mert ahogy elnéztem az időt nagyon hideg volt. Igen, jön a tél...
-Végre,hogy kész lettél...-mondta Zayn.
-Te szerintem ne szólj egy szót se, már előbb is jöhettünk volna,ha nem állsz ott a tükör előtt fél órát.-szólalt meg Harry.
-Hééé! Szerintem te is fogd be jó? Te is fél órát álltál ott előtte.-szólt vissza Zayn.
-Jó te nyertél...
-Ne veszekedjetek már. Szóval hova megyünk?
-A stúdióba.
-Miért?
-Miért ne?
-Na jó menjünk! -mondtam.
Elindultunk a stúdió felé.
-Miért is jöttünk ide?
-Már mondtuk... -szólalt meg Liam.
-Igen, ez egy stúdió. Akkor mit fogunk itt csinálni?
-Azt hittük kicsit okosabb vagy... -bökött meg Louis.
-Köszi. Én is szeretlek.
-Engem mindenki szeret. -ugrott rám.
-Aha persze.
-Hellooo Nicki. -szólt Liam.
-Sziasztok! -szólt vissza a lány.
-Jessica ő itt Nicki. Vele fogjuk felvenni az új számod.
-A számom?
-Ja igen....-kezdte Liam.
-Este írtam neked egy dalt...-mosolygott Niall.
-Ez komoly? -kérdeztem.
-Halál komoly. Na neki kezdünk? -kérdezték.
-Persze! Alig várom.
*1 óra múlva*
-Gyönyörű ez a dal. -öleltem át Niallt. -Köszönöm.
-Tudtam,hogy tetszeni fog. -ölelt vissza.
-Amúgy annyira jó hangod van! Nem is értem,miért nem hallottuk eddig... -bökött meg Liam.
-Köszönöm.
-Éééés most jön a másik meglepetés! -szólt Zayn.
-Mi az?-kérdeztem.
-Most 6-an csinálunk egy közös számot.
-Azt is én írtam. Hasonlít az Up All Night-hoz. -mondta Niall.
-Juhuuuu! Biztos az is ilyen szuper lesz. -kiáltottam el magam.
-Persze,hogy szuper lesz. -nevettek.
Elénekeltük azt a számot is.
-Ezt nem hiszem el. Ezek annyira jók .De,hogyhogy velem akartatok számot csinálni?-kérdeztem.
-Egy ilyen jó hangú csajjal mindenki akar duettet csinálni...-mondták.
-Jaaaj! Annyira édesek vagytok. Köszönöm.-öleltem meg őket.
2012. április 18., szerda
44.rész- Vicc volt
-Nem lehetne ezt folytatni a szobátokban? Mint az előbb? -nevetett Louis.
-Rohadj meg. -könnyeztem újra.
-Nyugi Jess! Csak hülyülök.-szólt vissza.
-Hülyülj mással.
Berohantam a szobába.
-Most ezt muszáj volt?! -hallottam,ahogy Niall ordítozik.
Nem sokkal később kopogást hallottam.
-Akárki vagy hagyjál! -mondtam.
-Jessica... -nyitott be Louis.
-Nem meg mondtam,hogy hagyjál?! -vágtam hozzá egy párnát.
-Ne csináld már Jess.
-Mit?
-Ne durcizz. Bocsánatot akarok kérni,hogy elmondtam az egész csapatnak,amit láttam.
-Nem érdekel.
Összekuporodtam az ágyon. Hallottam,hogy közeledik hozzám. Erősen átölelt.
-Ne haragudj! -suttogta a fülembe- Megígérem,hogy többet nem csinálok ilyet.
-Első szabály,kopogj...-nevettem.
-Végre mosolyogni látlak. Szóval, kopogok, most kimegyek a srácokhoz,hogy megbeszéljem velük,hogy ezt a témát többször nem hozzuk fel. Senki nem hallott semmit,jó? -mosolygott.
-Köszönöm.
-Ugyan.-ölelt meg még egyszer.
Kisétált a szobából. Én már jobban éreztem magam. Gondolkodni kezdtem. Miért is ciki ez? Nincs ebbe semmi szégyellni való. Vagy mégis? Már tudja 4 pasi,hogy mi történt az este. Fognak még cikizni? Nem érdekel. Csak mosolygok majd és bólogatok. Menni fog? Muszáj. Újra lépteket hallottam az ajtó előtt.
-Megnyugodtál? -jött be Niall.
-Fogjuk rá.
-Akkor most már mehetünk kajálni?
-Mindig a kaján jár az eszed.-nevettem.
-Az előbb még a tiéd is azon járt.
-Igazad van.
-Akkor mehetünk?
-Hova?
-Hát a Nando'sba.
-Ez most komoly? Megint Nando's?- nevettem.
-Miért? Van jobb ötleted?
-Hát nincs.
-Akkor ne kötekedj. Öltözz és indulunk.-ölelt át.
-De nincs ruhám...
-Jöhetsz az enyémbe...-kacsintott.
-Ahogy akarod. -nevettem.
Odasétáltam a szekrényéhez, kivettem egy farmer gatyát, hozzá egy övet,hogy azért ne essen le rólam, és egy kék színű pólót.
-Egész jól áll. -mondta Niall.
-Tudom. Nekem minden jól áll.-nevettem.
-A kis egos. -nevetett ő is.
Ő is kivett egy farmert és egy pólót a szekrényből.
-Összeöltöztünk.-mondtam.
-Á igen. Most látom. Nem is tudom ki szekrényéből vannak a ruhák...
-Én se tudom. Találtam. De egész jó. -mosolyodtam el.
Kisétáltunk a szobából és indultunk abba a bizonyos étterembe. A srácok a kocsiba is úgy tettek,mintha semmi se történt volna. Louis tényleg beszélt velük. Kiszálltunk az autóból és besétáltunk az egyik hátsó padhoz.
-Mit hozhatok? -jött oda hozzánk a pincér.
Niall rendelt valami fura nevű ételt mindenkinek. Olyan gyorsan mondta,hogy nem is értettem. 10 perc múlva kihozták a kajánkat.
-Wohoo! Ez finom.-mondtam.
-Tudtam,hogy ízleni fog. -mosolygott Niall és közben falta be a kaját.
-Mi, mi, mi van ebben? Mogyoró?- kérdeztem és köhögni kezdtem.
-Igen. Baj van?-kérdezték.
-Allergiás vagyok rá.
-Ne csináld! Komoly? Miért nem tudtuk? -néztek rám komolyan.
-Nem ez a lényeg. Vigyük orvoshoz! -sietett Niall.
-Nyugi! Csak teszteltelek benneteket.-nevettem.
-Nem jó vicc volt! -aztán nevettek ők is.
2012. április 15., vasárnap
41.rész-A buli

Elkocsikáztunk Barbi házáig.
-Mit keresünk itt?-kérdeztem.
-Most kicsit itt hagyunk a lányokkal. Tartsatok egy kisebb csajos délutánt. -mondta Harry.
-Szia Jessica! -ugrottak a nyakamba a lányok.
-Sziasztok! -mosolyogtam.
-Gyere be Jess! Hagy menjenek el a srácok. Majd később visszajönnek.-szólt Fruzsi.
-Hát jó. Akkor menjünk.
Mi a lányokkal bementünk a házba, a fiúk pedig elhajtottak.
-Jessica. Ma egy csajos délutánt fogunk tartani. -kezdte el Betti.
-Ami azt jelenti,hogy megcsináljuk egymás haját, kifestjük egymás körmét ja meg persze a smink.
-Wohoo! -kiáltottam el magam.
-Ez elég jó lesz,ugye? -mondta Nicole.
-Túl jó.-mondtam.
-Hogy jól kezdjük a délutánt, rakjunk be egy kis zenét. Mi legyen az? -kérdezte Barbi.
-Mi van? -kérdeztem vissza.
-Maroon5, Hot Chelle Rae, Demi Lovato esetleg egy kis Justin Bieber? -nevetett Barbi.
-Szerintem maradjunk Demi Lovato albumánál. Aztán meg ami jön. -mosolyogtam.
-Ahogy akarod. -mondták.
-Beraktuk az Unbroken lemezt. -sokáig pörgött. Imádom.
Mindannyian begöndörítettük egymás haját. Én megégettem Betti fülét. Ne nevessetek. Ilyen béna vagyok. Szerencsére nem lett nagy baja. Közben táncoltunk.
-Amúgy... -kezdtem bele.
-Igen? -kérdezték.
-Mit fogunk csinálni este? Hova megyünk? Mi a terv? Gondolom ti tudjátok...
-Titok. -mondták egyszerre.
-Jól van na. Csak megkérdeztem...-nevettem.
Folytattuk egymás "szépítését". Szinte mindannyiunknak egy kis laza smink lett feltéve. Magunkra vettük a szebbnél szebb ruhákat. Nekem egy lila ruha jutott, fehér magassarkúval. Elvettem egy hozzá illő lila karkötőt és egy nyakláncot is. A barátnőimen is remek ruhák voltak. Betti például egy zöld ruhát vett fel egy nagy fekete masnival. Barbin egy fekete ruha díszelgett. Fruzsin egy kék és Nicole-on pedig egy piros-fekete kockás ruha állt. Felvettünk a cipőinket is, és vártuk a fiúkat. A lányok tudták,hogy hova megyünk és pontosan mikorra jönnek. De nem mondták meg. Oké,hogy meglepetés. De nem szeretem a meglepetéseket. Mindig rosszul sülnek el. Még hallgattuk az utolsó számokat a Maroon5 lemezen,amikor csöngettek.
-Ezek a srácok lesznek! Nem késtek. Ilyen is ritkán van. -szólt Barbi.
Kinyitotta az ajtót. Szólt nekünk,hogy gyerünk. Előállt a kocsi,minden kész. Indulunk. Mindannyian kiballagtunk a kocsiig. Én Niall és Barbi közé kerültem. Barbi pedig Zayn vállára tette fejét. Olyan édesek együtt.
-Na akkor most már elmondjátok,hogy hova megyünk?
-Hozzám.-szólt Niall.
-Miért is?
-Szerintem sejted. De ha nem,akkor majd meglátod.-mosolygott.
Hamar megérkeztünk.
-Ti még maradjatok itt kicsit. -szólt Zayn.
-Miéééért? -húztam meg az 'é'-t.
-Mert csak. -nyújtotta ki rám a nyelvét.
-Kedves vagy...
Mi kint maradtunk Niallal.
-Mit terveztek? -kérdeztem.
Válaszolni se tudott,elindult a zene.
-Most már bejöhettek. -jött ki hozzánk Betti.
Besétáltunk. Mikor én beléptem elkezdték énekelni ezt:
"Happy Birthday to you..." Én mosolyogtam. Könnyezni is kezdtem.
-Annyira aranyosak vagytok. -öleltem meg mindenkit.
-Tudjuk. -szólt Harry.
-Ja igen,az ego még mindig ott van. -nevettem.
-DJ Malik in the house. -mondta a mikrofonba Zayn.
-Wohooo! -kiáltottam fel.
-Tanulsz. -jött oda hozzám Zayn.
Egy nagyot buliztunk. Legjobb szülinap. Legjobb 18. Nem lesz többet ilyen. Imádtam.
-Hé Jess! -ölelt át Niall.
-Igen? -néztem rá mosolyogva.
-Gyere velem. -mondta.
Felmentünk a lépcsőn, egyenesen a szobájába.
-Szóval...-kezdte-arra gondoltam,hogy mi lenne ha...-folytatta.
-Nyögd már ki.
-Megszeretnélek lepni valamivel...
-És mivel? -néztem rá.
-Birthday Sex? -nézett rám azzal az édes mosolyával.
-Nem is tudom. -nevettem rá.
-Nem muszáj, ha nem akarod...-mosolygott.
-De. Akarom...
2012. április 13., péntek
40.rész- A nagy meglepetés
Beültünk a kocsiba és vagy fél órát autózhattunk,mire odaértünk egy csodaszép helyre.
-Megérkeztünk! -kiáltott fel Liam.
-Wohoo!
-Pétrus étterem? Ez komoly? Sose jártam még itt. -mondtam boldogan.
-Itt volt az ideje,hogy elgyere ide. Gondoltuk belefér.
-Annyira aranyosak vagytok. Köszönöm.
Besétáltunk az étterembe. Leültünk egy hátsó padhoz és nézegetni kezdtük az étlapot.
-Mit kérsz szülinapos?-kérdezte Zayn.
-Hm. Nem is tudom... Itt milyen a gyros tál?
-Isteni.
-Akkor szerintem azt. Imádom. És az a legszimpatikusabb is, így névről.
-Hát jó.
-Akkor együk mi is azt.-mondta Niall.
Kikértük az ételt. Személyesen a séf hozta ki nekünk.
-Marcus! -ugrott Lou a nyakába- Hát te,hogy kerülsz ide?
-Enyém ez az étterem.-szólt a főnök.
-Tényleg? Nem is tudtam.
Lerakta elénk az ételt,aztán elment.
-Ő ki volt? -kérdeztem.
-Marcus.
-Pontosabban?
-Egyik volt osztálytársam. Tök jó fej. Jól belehúzott az üzletbe. Sose gondoltam volna,hogy lesz egy igazi nagy étterme.
-Wohoo. Ez nagyon jó. Finom a kaja is.
-Finom? Túlságosan is finom. -szólt közbe Niall.
-Tényleg jó. -mondta Liam is.
-Többször is jöjjünk ide. -szólt Zayn és Harry.
Elfalatoztuk az ebédet,amikor Niall felszólalt:
-Hééé! Most már jöhet a desszert?
-Persze! -mondtam mosolyogva.
-Ez a csaj megtanult velünk enni! Emlékeztek arra,amikor először elvittük a Nando's-ba és cézár salátát akart enni? Most meg itt falta fel velünk a nagy tál gyrost. -nevetett Zayn.
-Emlékszünk-e? Jó hogy. Azt nem lehet elfelejteni. -mosolygott Niall és ölelt át.
-Szóval milyen desszertet rendeljünk? -kérdezte Louis.
-Válasszon a szülinapos.-szólt Harry.
-Hmmm. Nem is tudom. Annyi sok minden van itt.
-Ajánlom figyelmedbe a fekete erdő tortát. -nevetett Zayn.
-Igen? Akkor legyen az.
Kikértük a sütiket. Azt is sok nevetgéléssel elfogyasztottuk.
-És akkor most jöhet az ajándék?
-Ajándék? Nem kell ajándék. -mondtam.
-Dehogyis nem.
-Hallottuk,hogy szereted a One Directiont... Ezért vettünk neked pár jegyet. -mondta Harry.
Itt elnevették magukat.
-Csak vicceltünk.-mondta Liam.
-Tuti,hogy már így is kivagy tőlünk. Egész nap veled lógunk, úgyhogy csak hülyülünk. Mi ötletünk volt ez az ebéd.-mondták 4en.
-És most jön az én meglepetésem. -állt fel Niall.
Mögém állt és elkezdte birizgálni a hajamat. Pár pillanat múlva a nyakamban találtam egy nyakláncot.
-N mint Niall? -kérdeztem tőle mosolyogva.
-Öö hát igen. -pirult el.
-Köszönöm. Nagyon tetszik.-adtam neki egy puszit.
-Na jó. Abba hagytátok ezt a szerelmes percet? Mindjárt hányok tőletek.
-Elrontod a pillanatot Louis...-durciztam be.
-Ó bocsáss meg húgi! Nem volt szándékos. -nevetett.
-Aha,persze. -nevettem én is.
-Megyünk? -kérdezte Zayn.
-Hova? -kérdeztem.
-Haza kell még ugornunk.
-Miért is?
-Öööö. Az mindegy.
-Újabb meglepi?
-Foghatjuk arra is.
-Na indulunk már? -nyávogott Harry.
-Megyünk már.
Mi kézen fogva sétáltunk ki az étteremből Niallal. A többiek meg szépen követtek minket...
2012. április 11., szerda
39.rész-A szülinap

Apu ott hagyott a szobámban én pedig felvettem a pizsim és elaludtam. Szombat van. Végre!! Még 2 nap pihenő nap,aztán újra suli. Hú de jó... Délelőtt 10 óra. Különleges nap a mai. Amit nem vártam, de így alakult. Ma 18 éves leszek. Este 18:46 perckor. Nagy nap a mai, én mégse érzem másnak a többitől. Felvettem a köntösömet és kócosan lementem a konyhába.
-Jó reggelt! Boldog szülinapot kicsim! -jött oda hozzám anyu és apu.
-Köszönöm. -mondtam mosolyogva.
-A-a! Oda nem mehetsz be!
-Miért nem?
-Anyád ott csinálja a tortádat.- de nem tőlem tudod.
-Jaj apu! Nem vagyok már óvodás. Csak tudjatok a saját szülinapi tortámról.
-Ahogy gondolod.
Bementem a konyhába.
-Jó reggelt anyu még egyszer.
-Te mit keresel itt? Megmondtam apádnak,hogy ne engedjen be.
-Tudod,hogy sose tudom azt csinálni,amit ő mond.
-Ezt előbb is mondhattad volna.
-Már mindegy. Milyen sütit csinálsz?
-A kedvencedet.
-Vagyis?
-Gesztenyetorta.
-Hmm. Finom lesz.
Visszaballagtam a szobámba felöltözni. Kiválasztottam az egyik farmerom egy pink felsővel. Csörgött a telefonom. *Rejtett szám*
-Halo?-szóltam bele.
-Halo? Ön Jessica Mason?
-Igen.
-Én a billiárd teremből telefonálok. És csak annyit szeretnék mondani,hogy boldog szülinapot.
-Ki vagy?-kérdeztem.
Itt felismertem Niall nevetését.
-Á, szóval ti vagytok. Honnan tudtátok,hogy ma van a szülinapom?
-Vannak forrásaink.
-Ó, igen? Ki?
-Az maradjon a mi titkunk. -mondta Liam.
-Szóval szülinapos lány. Mára ne tervezz programot.-kezdte el Zayn.
-Miért is?
-Az mindegy. Csak ne tervezz.
-Szóval készültök valamire.
-Mi? Dehogyis. Mi nem olyanok vagyunk.-mondta Louis.
-Louis ne hazudj kérlek. -nevettem el magam.
-Kb. 1 óra múlva elmegyünk érted. Vegyél fel valami csini rucit, rakj fel egy kis sminket. Vagy amit szoktál. 1 óra elég,nem? -kérdezte Harry.
-Simán. Akkor majd várlak titeket.
Megcsináltam a hajam, begöndörítettem. Felvettem a fehér ruhámat egy szürke masnival, kisminkeltem magam egy kicsit, kifestettem a körmöm feketére és felhúztam egy fekete magassarkút is. Lementem a nappaliba. Wohoo! Pontosan egy óra alatt készültem el. Rekord idő. Csöngettek.
-Sziasztok!- ugrottam a nyakukba.
-Indulhatunk? -kérdezte Zayn.
-Persze! -mondtam.
-Amúgy gyönyörű vagy. Ölelt át Niall.
-Hazudsz. Amúgy hova megyünk?
-Meglepetés.
-Nem szeretem a meglepetéseket.
-Majd most szeretni fogod...
2012. április 7., szombat
33.rész- A tánc suli 2
Ezt a borzalmas napot túléltem. Aztán rohantam a tánc suliba Laurával.
-Sok mindenről maradtam le? -kérdeztem.
-Á! Annyira nem sok mindenről. Múlthéten csak az új zenét választottuk ki. A koreográfia még nincs meg.
-Huh! Akkor megnyugodtam. -mondtam.
Kicsit késve, de megérkeztünk a suliba.
-Hát ti? Hol voltatok? -kérdezte James.
-Akadt egy kis gondunk. -mondta Laura.
-Igen. Kilyukadt a metró kereke...-mondtam mosolyogva.
-Ha ha ha nagyon vicces kedvedbe vagy ma Jessica. -nevette el magát James.
Elkezdtük a koreográfiát készíteni. Demi Lovato egyik számára jutott a választás. A Give your heart a break-re. Amúgy is imádom ezt a számot. Demi az egyik példaképem. Az óra végére a fél koreográfia megvolt.
-Wohooo! -kiáltottam fel.
-Ez király lesz. -mondta Laura.
-Király? Zsírkirály. -szólt közbe James.
Elnevettem magam. Annyira szeretem a csapatot. Jól összehozta ezt James. Az óra után hazaindultam Laurával.
-Imádom a táncot. Ebben a másfél órában elfelejtettem minden gondom. -mondtam mosolyogva.
-Na annak örülök. Végre mosolyogni látlak ma. -szólt hozzám Laura.
-Én is nagyon örülök ennek.
Hazaértem. Senki nem volt otthon, ezért felballagtam a szobámba,ledobtam a cuccom az ágyra. Amikor csörgött a telefonom.
-Szia Harry! Jól tudsz időzíteni. Pont most értem haza. -mondtam neki nevetve.
-Szia. Igen? Túl jó vagyok. -éreztem a büszke mosolyát.
-Ahogy mondod. A turné? Hogy megy?
-Egész jól. Kedvesek a rajongók.Csak sok a paparazzi...
-És még?
-Ha Niallra gondolsz nincs semmi vele meg a csajjal. Vagyis már egy ideje nem láttam őket együtt.
-Ne hazudj Harry. De igazából nem rá gondoltam. Hanem rád... Te hogy vagy? -kérdeztem kedvesen.
-Elég jól bírom ezt a sikítozást meg aláírósdit.
-Aláírósdit?-kérdeztem.
-Aha. Nem is rossz. Tök sok fura dolgot kapok ajándékba.
-Mint például?
-Piros tangabugyit. Mondjuk a sok közül ez az egyik...
-Hmmm. -nevettem el magam.
-Érdekes mi?
-Aha. De biztos cuki.
-Nagyon...-nevetett- és veled mizu? -kérdezte.
-Őszintén? Borzalmas napom volt. Az a csaj, tudod... Rám öntötte a kávéját, "verekedni" kezdtünk. Az igazgatóiba kötöttünk ki. Jó,hogy nem rúgtak ki... Aztán voltam táncolni. Az volt az egészben a legjobb.
-Hú! Az a csaj elég durva...
-Eléggé.
-Diliházba való.
-Hát kb. -nevettem el magam.
-Hé Harry! Indulnunk kell. Lesz egy interjúnk. -hallottam Liam hangját a háttérből- Kivel beszélsz?
-Jessicával.
-Üdözlöm. -mondta.
Harry átadta Liam üzenetét és elköszönt tőlem. Megint egyedül maradtam. A nagy unalomban elkezdtem leckét írni. Húha. Lehet kapok pár jó jegyet ezekben a rossz napjaimban...
2012. április 5., csütörtök
28.rész- A turné
-Ugye,hogy finom volt a sütid Jess?-kérdezte mosolyogva Zayn.
-Igeen. Az volt. Köszi,hogy nem beszéltél le róla.
Zayn kihúzta magát és mosolyogni kezdett.
-Kezdek fáradni... Túlságosan is... -mondtam.
-Juj Jessy! Te még beteg vagy. Akkor most gyorsan irány haza és lefekszel.
20 perc alatt hazasétáltunk. Nagyon fáradt voltam. Ez a nap csodás volt. A fiúk hazamentek én pedig felballagtam a szobámba,gyorsan lezuhanyoztam és bedőltem az ágyba. Mélyen aludtam,amikor egy ajtónyitásra lettem figyelmes. A szememet még nem tudtam kinyitni... Elkezdődött egy nyugtató zene. Gondoltam biztos álmodom. Amikor a srácok ugrálni kezdtek az ágyamon változott a véleményem. "It's time to get up" -ordították.
-Ébren vagyok! Hagyjatok! -kiáltottam egyet.
-De olyan puha az ágyad! Hagy ugráljak még egy kicsit rajta! Kérleeek! -nézett rám kék szemeivel Louis.
-Na jó. De előbb hagy keljek fel belőle.
Gyorsan felálltam az ágyról és Lou máris ugrált rajta.
-Ennyire jó? -nevettem.
-Aha!
-Amúgy hány óra van?-kérdeztem álmosan.
-Reggel fél kilenc.
-Mi? Minek keltettetek fel ilyen korán?
-Mert holnap már nem biztos,hogy mi ébreszthetünk fel...
-Mi van? -néztem nagy szemekkel.
-Kisebb turné lesz a környéken. És még kiszeretnénk használni az utolsó napunkat itt. Aztán 4 hétig nem leszünk itthon. -mondta szomorkásan Liam.
-Pontosan. -ölelt át Niall.
-De... De...
-De vissza fogunk jönni Jessy! Ne aggódj. -öleltek át mind az öten.
-Hiányozni fogtok. Nagyon is! -mondtam nekik.
-Csak 4 hétről van szó.
-Az nekem 4 év. -nevettem.
-Nyugi Jess! Szóval mi legyen a mai program?
-Filmezés? -kérdezte Harry.
-Nekem jó. De ne valami nyálas ,hanem valami vicces. Adam Sandler-es film? Azokat imádom.
-Hát jó. Akkor hozok popcornt.-mondtam.
Amíg én a popcornt készítettem addig a fiúk berakták a Nagyfiúk című filmet.
-Hé! Várjatok meg! -szóltam ki a konyhából.
-Siess Jessica!
Pont elkezdődött a film mire ráugrottam a kanapéra a 3 tál popcornnal. Sokat nevettünk. Adam Sandler és a társai nagy arcok. Imádom őket. Már sírtunk a nevetéstől a filmen, amikor Louis felszólalt:
-Amúgy izé! Miből van a popcorn? -nagy komoly arccal kérdezte.
-Haver! Ez most nem komoly ugye?-kérdezte nevetve Niall.
-De! Halál komoly.
-Nemár haver! -már mindenki szakadt a röhögéstől.
-Naaa! Miért nevettek?
-Louis! Mondd,hogy csak vicceltél és tudod,hogy miből van a popcorn.-mondtam neki nevetve.
-Vicceltem! És tudom,hogy miből van. Legalábbis azt hiszem...
Már mindenki nevetett. Ez egy életre megmaradt poén marad Louistól.
Megnéztük ezt a filmet. Mindenki jól szórakozott.
-Jessica! Most már sajnos mennünk kell. Még össze kell pakolnunk.
-Aj. -mondtam szomorkásan.
-Ne légy szomorú. Minden nap hívunk és majd beszélünk neten. -mosolyogtak rám és megöleltek.
-Hiányozni fogtok! Nagyon! -egy könnycsepp jött ki a szememen, ők pedig kiléptek az ajtón...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)