71.rész- Éhen halok

-Éhen halok! -fogta meg a hasát Niall.

-Most,hogy mondod én is. 

-Én is. -szólalt meg Eleanor.

-És én is. -szólalt meg Liam.

-Szerintem mindenki éhes. Egyezünk meg abban. -nevettem.

-Mit együnk? -kérdezte Harry.

-Hááát... Szerintem kaját. -nevettem.

-Látom vicces kedvedben vagy kedves Jessica Mason.-nézett rám.

-Igen! Csakis azért vagyok itt,hogy téged idegesítselek.

-Igen?

-Nem,csak viccelek.

-Inkább rendeljünk valami kaját... Ne fárassz le. -nevetett.

-De mit? 

-Ne azon gondolkodjatok,hogy mit, hanem rendeljünk mááár! Tudjátok,hogy ha éhes vagyok,akkor milyen vagyok...-mondta Niall.

-Halljátok? Tárcsázzatok és az első kaját,ami az étlapon van rendeld meg és hozzák ki gyorsan. Nem hallod?! -utasított minket Liam. 

-Jól van na.

-Halo? -szólt bele a telefonba az étterem egyik pincére.

-Jó estét. Én Harry Styles vagyok és...

-Az a Harry Styles?

-Igen az.

-Úristen! Legnagyobb rajongód vagyok!-sikított a lány.

-Elnézést,de ez a rendelés élet-halálra megy. Úgyhogy ne most kérlek.

-Ó,bocsánat. Mondd. 

-Mindenből 9 darab lesz,jó?

-Persze,már írom is.

-Előételnek hagymaleves, borsóleves és lehet egy kis hús leves is. Főételnek sült krumpli,ami legyen jó ropogós, rántott hús,ha lehet csirkemell,egy kis kínai mézes csirke, hozzá rizs. Desszertnek pedig hááát...legyen tiramisu,gesztenye püré,csokis muffin és somlói galuska.

-Wohoo! Fél óra múlva a szállodában van. Még egy kérdésem lehetne? -kérdezte a pincér.

-Aha

-Ha én viszem ki,kaphatok egy közös képet veletek? 

-Persze! Csak hozd! -nevetett Harry.

-Juhuuu! Ott leszek. Helloo.

-Ööö Harry. Ezt hány hétre rendelted? -kérdeztem.

-Jessica! Mi van veled? Mindig is ennyi mindent rendelünk. Ebből tök sok minden csak Niallé. 

*5 perc múlva*

-Hol van már az a lány? Ha nem hozza ki időbe a kajámat,nem kap közös képet! -duzzogott Niall.

-Édesem, még csak 5 perce rendeltük. Azt mondta fél óra,amíg megcsinálnak mindent.

-Ja.. Örökké tart.

*25 perc múlva*

Csöngettek.

-Majd én kinyitom! -szólt Liam.

-Menj innen,majd én! -lökte el Niall.

-Haver...

-IMÁDLAK! -ölelte át Niall a futárt. 

-Hé! Még féltékeny leszek.-nevettem.

-Köszönjük,hogy kihoztad a kaját. -mondták a srácok,majd lefotózták magukat a lánnyal.

-Ez a kaja isteni!-tömte be a szájába a kaját Nialler.

-Hé! Azért hagyj nekünk is!-ült le mellé Zayn.

-Jól van már DJ Malik... -túrt bele Zayn hajába az imádott pasim.

-Mi a francot csinálsz?! A hajam. Most tiszta mézes csirkés lett. Fúj! Hagyj békén! -futott át a fürdőbe Zayn.

-Mit csináltál? -kérdeztük egyszerre.

-Éhes voltam na. Tudjátok,hogy ilyeneket teszek,ha éhes vagyok és nem hagynak enni.

-De te meg tudod,hogy milyen ha a hajáról van szó.

-Jól van na... Bocs.

-Kérj tőle bocsánatot. -szólt Danielle.

*Fél óra múlva*

-Ez a kaja isteni. Túl jókat rendeltél Harold. 

-Tudom. Mindig jókat rendelek.

Zayn visszajött, a haja csodásan nézett ki.

-Bocs haver.-szólt neki Niall.

-Nincs bocsánat! Tudod,hogy a hajam a legfontosabb. És te összekented. De mivel volt egy hatalmas kád és egy hatalmas tükör, és a jó öreg hajzselém, ezért még élveztem is az új hajcsinálást. 

-Akkor meg? 

-Jó,akkor meg van bocsájtva. De ne legyen még egy ilyen! -nevetett.

-Értettem főnök! -állt fel az asztaltól a szőke srác és katonáskodott.

*3 perc múlva*

-Éhes vagyok.-szólt a szőke srác.

-Nemár Niall! Előbb ettünk.

-De éhes vagyok.

-Te faltad fel szinte az összes kaját. 

-De akkor is.

-Maradt még egy kicsi az enyémből,ha nem vagy finnyás megeheted. -mosolyogtam rá.

-Életmentő vagy. -mondta.

-Tudom.-nevettem.

69.rész- Zűrzavar

-Begurulok a vendégszobába és lefekszem. -mondtam.

-Ja jó! Nem sokára én is megyek. -szólt utánam Eleanor és a telefonjához nyúlt.

Nagy nehezen lefeküdtem és elővettem a laptopomat. Felléptem twitterre,mert már napok óta nem jártam ott. Visszakövettem pár embert, majd írtam: "Borzalmas napon vagyok túl." Kaptam pár választ rá,alig fél másodperc alatt. Az egyik kedves lánynak válaszoltam is,akit kiszúrtam a "tömegből". "Mi a baj? Hiányzik Niall?" -írta. Erre kedvesen válaszoltam neki egy "Igen"-t. Kikapcsoltam a laptopot,majd lehunytam szememet és elaludtam. 

*Eleanor szemszöge*

Miután Jessica bement a szobába, én rögtön felhívtam Niallt. 

-Halo?-szólt bele.

-Ne haragudj Jessyre kérlek. Fáradt, felidegesítette őt Tony. Bár ezt megérthetnéd...-mondtam.

-Jó oké. Igazad van. De mért nem tudta megadni a számát, és mért a srácot védi? 

-Nem védi őt Niall! Csak nem akar balhét. Se magának,se neked. Hisz bármit csinálsz, másnap már a neten és az újságokban vagy. 

-Ez igaz.

-Akkor?! 

-Jó, felhívom Jesst.

-Ne! Már alszik. Majd holnap kérj tőle bocsánatot. 

-Két dologért is kell bocsánatot kérnem...

-Kettőért? Mit csináltál?

-Öööh... Megvannak a kapcsolataim, és megkerestem Tony telefonszámát. 

-Felhívtad? -kérdeztem ijedten.

-Igen. 

-És? Mondd már mi volt. Ne kelljen minden mondatot úgy kihúzni belőled.

-Ezt igazából el se kellett volna mondanom neked Eleanor. Alig ismerlek.

-Alig ismersz Niall? Ne szórakozz velem. Mondd tovább.

-Na jó... 

-Szóval?

-Csak felhívtam,hogy én vagyok Niall Horan, Jessica barátja.És Jess elmesélte,hogy mit akar tőle, és,hogy igazából csak ennyi volt. 

-Te is tudsz magyarázni...

-De komoly csak ennyi volt. Meg kicsit leordítottam a fejét...-hallottam halkuló hangját.

-Mit mondtál neki?

-Csak,hogy szálljon le Jessről, és nem kap pénzt, de elmondta,hogy mire kell neki.

-És mire kell?

-Belekeveredett valami zűrös ügybe.

-Nem tudja megoldani? Mért kereste fel pont most Jessicát? Ha belekeveredett valamibe,akkor az tuti,hogy nem most kezdődött. 

-Azt nem tudom. 

-Hé várj egy kicsit. Majd visszahívlak. Valaki csöngetett.

-Este 9kor? 

-Hát látod.

-Jó.

Odasétáltam az ajtóhoz,majd kinyitottam.

-Ó helo szivi. -jött be az ajtón egy óriási ember,tetkókkal és piercinggel. 

-Ki maga? És hogy képzeli azt,hogy maga csak úgy besétál ide?

-Jaj ne haragudj édes! Be se mutatkoztam,milyen bunkó vagyok.-nevetett.- Jason Mcford vagyok. 

-Mért jött? 

-Láttam,hogy a kis Tony barátod...-szakítottam félbe.

-Nem a barátom. Nem is ismerem.

-Az mindegy. Szóval a kis Tony barátod vagy akárki is neked, ide telefonált ma. Lenyomoztam a címet és mit ne mondjak nagyon szép ház. Lehet,hogy még visszanézek ha nem lesztek itthon. 

-Menjen innen! -kiáltottam rá! 

-Eleanor valami baj van? -hallottam Jess hangját a vendégszobából.

-Semmi Jess! Maradj a szobában!-utasítottam.

-Á! Szóval van itt más is. Akkor békén hagylak és már itt se vagyok. De azért megmondhatnád a kis barátnődnek,vagy ha neki nem is,akkor Tonynak,hogy kerestem és már csak pár napja maradt. Ja meg azt is  add át neki,hogy ha nem adja meg a pénzt, a volt barátnőjének is baja eshet. Tudom,hogy szereti...-nevetett.

-Gyere már Jason! -jött be az ajtón még egy férfi.

-Megyek már!

-Ó be se mutatkoztam baby. Én Lesly Griffin vagyok. Egy szóval Jason bűntársa. Azt említette már Jason,hogy ha szólsz erről valakinek a "barátaidon" kívül, mondjuk a rendőrségnek,hogy itt jártunk,akkor nagy baj lesz?
-Nem...
-Na akkor most én mondom. Csáó! -mosolyogtak rám.
Ahogy kitették a lábukat a küszöbön én rögtön bezárkóztam, remegtem,majd tárcsázni kezdtem Louist.
-Szia Eleanor! Mizu?
-Lou! Segíts! Küldj ide valakit,aki megtud védeni minket. Most! -utasítottam és sírtam.
-Mi a baj? Mi történt?
-Niall nem mesélte a Tony nevű srácot,aki pénzt kért Jesstől,mert bajban van?
-Nem.
-Na annak a nem túl jó barátai látogattak meg az előbb.
-Tettek veled valamit?
-Nem,de nagyon félek. Azt mondták,hogy ha  Tony nem adja meg a pénzt,akkor mi is megsérülünk.
-Honnan tudta,hogy ti kik vagytok?
-Lenyomozták Tony telefonját,hogy kivel beszélt utoljára. Így találtak ránk.
-Remek! Mindjárt küldök valami testőrt, vagy nem tudom.
-Siess Lou! Nagyon félek.
-Jessica?
-Jess alszik. Semmit nem tud erről.
-Akkor most feküdj le te is.
-De mi van ha visszajönnek?
-Nem fognak. Nyugodj meg.
-Mi van ha mégis?
-El! Nyugi! Pár óra múlva megérkezik a testőr, jó? John-nak hívják, magas, öltönyben lesz. Csak,nehogy azt hidd,hogy valaki más. De most feküdj le aludni. Ha leszállt a gépe,akkor hívlak,jó?
-Nem fogok tudni aludni. Itt megvárom.
-Ahogy akarod. Beszéljünk egész éjjel? Szeretnéd?
-Dehogy. Nyugodtan menj a dolgodra. Megleszek. Csak nem dilizek be Lou...
-Hát én megkérdeztem.
Leültem a kanapéra és remegve vártam a "testőrt". 

66.rész- Újra otthon

Nem volt még kipakolva sok mindenem,úgyhogy csak beledobáltunk mindent a bőröndbe, Eleanor segített átöltözni,hogy ne orvos illatú ruhában üljek a repülőn. Mivel nadrágot nem tudtam felvenni,ezért egy kék-fekete ruha mellett döntöttem,mivel már úgyis ki volt festve a körmöm kékre. Megfogtam a fekete kis táskámat,amibe belepakoltam a sminkjeimet,a telefonomat,egy üdítőt és még felvettem egy karkötőt,amit Nialltól kaptam. Eleanor betolt a liftbe,indulásra készen álltunk. Még egyszer elbúcsúztam mindenkitől,majd a reptérre igyekeztünk. Elég fura taxit kellett hívnunk,mert tolókocsival nehéz az élet,de sikerült olyan kocsit küldeniük. Hamar odaértünk az olasz reptérre,bár kicsit nehézkesen jutottunk be az épületbe a fotósok miatt. Nem is értem miért engem/minket kell fotózni,amikor én nem vagyok híres,csak az egyik bandatag barátnője. És nem törhet el csak úgy bárki lába? Takartam az arcom,majd felszálltunk a repülőre,ami egyenesen Londonba repített minket. A hazafelé vezető úton felhívtam anyut,hogy perceken belül otthon vagyok,mert történt egy kis baleset,de ne izguljon,mert jól vagyok. Amire mi ketten hazaértünk Eleanorral, már anyu is otthon ült,hogy ápoljon. Alig volt otthon fél órát,mert vissza kellett neki mennie dolgozni. Ilyen az élet Londonban.
-Hé Jess! Nem vagy éhes?-hallottam Eleanor hangját a konyhából.
-Most,hogy mondod,de.
-Mi lenne ha rendelnénk valami kaját? Kínait szereted?
-Aha. Mézes csirke rajongó vagyok.
-Nemár. Én is. Akkor meg is rendelem,aztán a délután többi részére is van ötletem.
-Igen? Mi az?
-Legyen meglepetés.
Felhívta az éttermet,megrendelte az ebédünket, ami fél óra múlva már meg is érkezett hozzánk.
-Hmm. Finom.-szóltam.
-Ez mindig finom.-nevetett.
-Szóval mi a terved ebéd után?
-Legyen csajos délután, kifestjük egymás körmét,kisminkeljük egymást,aztán elmegyünk sétálni.
-Benne vagyok,de a séta most nekem nem fog menni.-mutattam a lábamra.
-Majd tollak.-nevetett.
-Akkor jó.-nevettem én is vele

Megettük a kínai mézes csirkét,majd el is kezdtük ezt a csajos délutánt. Ő kifestette a körmöm narancssárgára, én az övét kékre, majd kisminkeltük egymást. Közben nevettünk,új zenéket hallgattunk. Ha tudtam volna,rögtön felkelek és elkezdek a Simple Plan-Summer Paradise című számra táncolni,hát ez nem nagyon jött össze. Felvettem egy narancssárgás szoknyát egy fekete toppal. Eleanor pedig egy kék szoknyát fehér toppal. Elindultunk a londoni sétánkra.
-Milyen jó,hogy kivételesen nem esik az eső.-mondtam.
-Aha,Londonban a nap nem megszokott. Most szép idő van.-mosolygott.
-Eleanor..-szólítottam meg.
-Igen?
-Én nem akarok itthon maradni. Vissza akarok menni a srácokhoz. Hiányoznak, hiányzik a nyüzsgés, a rajongók,még ha mindig is sikítanak,ha meglátnak valakit... Minden hiányzik, én megfogok itthon bolondulni. Kérlek,menjünk vissza.-mondtam szomorúan.
-Jaj Jess ha az olyan egyszerű lenne.
-Én nem bírok itt maradni.
-Tudom,hogy nehéz,de muszáj lesz. De figyelj,nem adjuk fel. Valahogy megoldjuk,hogy vissza tudjunk utazni,jó? -kérdezte.
-Köszönöm! -mosolyogtam rá.
Hazaindultunk a sétából,kezdtünk kicsit éhesek lenni így este 8 óra fele.
-Szia anyu! -köszöntem,mikor beértünk a házba.
-Sziasztok! Mindjárt kész a vacsora,ne menjetek sehova.
-Ó nyugodj meg anyu. Nem mozdulok innen, még a szobámba se tudok felmenni,emiatt a tolókocsi miatt.
Eleanor nevetni kezdett.
-Hééé! -mondtam.
-Bocsi,csak ezt olyan viccesen mondtad.
-Gyertek enni! -szólt anyu.
-Apu hol van? -kérdeztem.
-Ma nem tud hazajönni,megbeszélése van, ezért inkább bent alszik.
-Hm... Rendben.
-Ez nagyon finom Mrs. Mason. -szólalt meg Eleanor.
-Köszönöm. Szedjél még.-mosolygott anyu.
-Köszönöm elég volt. -nevetett El.
-Akkor megágyazok nektek a vendégszobában lányok,mert csak az a van a földszinten.
-Jó,köszi...-mondtam.
Azon az estén én hamar elaludtam. Eleanor még lezuhanyzott,de később jött be a szobába,ahogy hallottam. Sőt telefonált valakivel, de mire megtudtam volna,hogy kivel már elnyomott az álom.

*Eleanor szemszöge*
-Louis? -szóltam bele a telefonba.
-Szia El. Na mizu Londonban? És mért beszélsz ilyen halkan?-kérdezte.
-Azért mert már Jess alszik, és ma voltunk sétálni,és mondta,hogy akárhogyan,de vissza akar menni hozzátok. Azt mondta,hogy ő itt befog dilizni. Amit meg is értek, négy fal között nem élet az élet.
-Akkor most hozzuk vissza?
-Lehet,hogy azt kéne. Nem akarom,hogy rosszul érezze magát. Oké,hogy én itt vagyok neki, de látom rajta,hogy hiányoztok neki.
-Van egy ötletem. Mindent elintézek,holnap reggel lesz egy gép,megveszem nektek a jegyet,a reptéren mondjátok,hogy Louis Tomlinson névre van eltéve 2 jegy Olaszba, még holnap itt leszünk. Várunk titeket az olasz reptéren délután,jó? Jessnek egy szót se, bár ha a reptérre mentek úgyis észre veszi,hogy mi van.
-Oké, vágom. Kösz Lou. -majd letettem a telefont.
Bementem a vendégszobába,ahol már Jessica mélyen aludt. Csak mosolyogni tudtam,ha arra gondoltam,hogy holnap valóra válik az újabb álma,hogy nem kell Londonban maradnia a turnén. Igaz,hogy nem táncolhat, de legalább ott lehet velük/velünk. Holnap új nap, új élet. Új élet? Milyen hülyeségeket beszélek én. Semmilyen új élet nem lesz. Inkább alszom egyet, úgy látszik ez a fáradtság hatása nálam...

64.rész- Ez a te hibád Zayn!

Hirtelen elaludtam Niall karjai között. Reggel csókja ébresztett fel.
-Jó reggelt! Hamarosan indulunk. Jössz reggelizni? -kérdezte mosolyogva.
-Reggelt. Ööö igen. Csak még rendbe szedem magam. Még egy zuhanyzás belefér? -kérdeztem.
-Persze.
-Hála az égnek. Akkor mindjárt lezuhanyzom,felöltözöm és mehetünk reggelizni.
-Megvárlak.
-Menj nyugodtan,ha nagyon éhes vagy. -mosolyogtam.
-Neeem! Megvárlak.
-Hm. Akkor tényleg fontos vagyok neked. Sietek.-kacsintottam rá.
Gyorsan lezuhanyoztam,felvettem az aznapi ruhámat,ami egy kék topból,egy rövid farmernadrágból és egy kék tornacipőből állt. Copfba tettem a hajam és már indultam is ki a fürdőszobából.
-Hűha. Ezt most vetted? -kérdezte az ágyon lévő srác.
-Ez már régi...
-Ja bocs. Indulhatunk le? -kérdezte.
-Igeeen! Éhen halok.
-Na akkor gooo.
Lementünk a lifttel a földszintre,ahol volt egy ebédlő. Már mindenki ott volt,csak ránk vártak.
-Bocs a késésért,csak nehezen keltem fel.-mondtam.
-Hosszú volt az este,mi ? -nevetett Liam.
-Héé!
Elvettünk pár szendvicset,benyomtuk reggelire,egy pohár narancslével,aztán elindultunk és megnéztük a várost. Voltunk egy kikötőnél,már nem emlékszem a nevére,mert azt hamar ott kellett hagynunk a rajongók miatt. Nem tudom,hogyan,de valahogy felismerték a fiúkat. Biztos Harry nagy fürtjei.
-Haarry! Nem meg mondtam,hogy csinálj valamit a hajaddal? Sapka,vagy valami?
-Ööö. Sapkát nem mindig szabad felvennem. Ha sapka van rajtam a rajongók azt hiszik,hogy előző este egy nővel voltam együtt.
Nevetni kezdtem.
-Ez komoly?-kérdeztem.
-Aha.
-Hát akkor megértelek.-nevettem megint.
A kikötő után beültünk egy kávéházba, ahol a hátsó asztalhoz ültünk, majd ittam egy tejes kávét fagyival. Imádom! A többiek is ilyen kávét fogyasztottak. Ott is csak fél órát tölthettünk,mert megint megrohamoztak a rajongók. Aztán észrevettem,hogy Zayn twitterezik.
"Most megyünk a Garda tóhoz. Ott tali?"
-Te normális vagy? -ütöttem meg a vállát.
-Mert?!
-Te komoly kiírod,hogy hova megyünk most? Minden rajongó miattad volt? -kérdeztem.
-Dehoogy....
-Aha. Szóval miattad. Te ezt élvezed mi?
-Jó,bevallom egy kicsit.
-De most komoly miattad követnek a rajongók?
-Ha legalább itt vagyunk,akkor élvezzük egy kicsit. Meg ők is biztos örülnek ennek.
-De Zayn...
-Nyugi Jessy. Nem lesz baj.
Lassan odaértünk a Garda tóhoz. Gyönyörű! Itt leültünk egy padra Niallal.
-Ez olyan szép.-mondtam.
-Ugye? Kicsit meg is éheztem emiatt.
-Mindig csak a gyomrodon jár az eszed.
-Ez nem igaz. Mondjuk most például rád gondolok.
-Biztos ez? Bizonyítsd be. -mondtam.
Ekkor hirtelen megcsókolt.
-Ez elég bizonyíték? -kérdezte.
-Igen. -nevettem.
Ekkor sikítást hallottam a fa mögül. Remek. De most többen voltak. Sokkal többen,ezért futni kezdtünk Paul utasítására.
-Zayn! Ez mind miattad van!
-Miattam mért?! -kérdezte.
-Szerinted? -kiáltottam.
-Nyugi Jess. Minden oké.
-Azt mondod minden oké? Liamről most tépték le a fél zokniját,Niallnak elszakították a pólóját, Louisról most szedték le a cipőt, és Harryből meg kitéptek egy darabot. Mármint a hajából.
-Aucs! Ez fájt! -szólalt meg a mellettem lévő göndör srác.
-És most én következem. Awh! -mondtam.-Vagy mégse? -kérdeztem hangosan,majd beugrottunk a turné buszba,ami visszavitt minket a hotelbe.
-Ez elég borzalmas volt. -mondtam lihegve.
-De látod? Megmondtam,hogy minden rendben lesz. -húzta ki magát Zayn.
-Idióta. -vágtam hozzá az egyik cipőm.
-Te most komoly levetted az egyik cipőd,hogy hozzám vágd?
-Igen,mert megérdemled.
-Én is szeretlek.
-Tudod,hogy én is bátyus. -nevettem.

62.rész- Az utazás

Mivel Niall nem aludhatott nálunk, elköszöntem tőle és besétáltam a konyhába.
-Hmmm. Alig ettem ma valamit. Mi a kaja? -kérdeztem.
-Főztem borsófőzeléket, megfelel? -kérdezte anyu.
-Persze! Köszi.
Elővettem egy tányért és szedtem bele kaját. Anyu borsófőzeléke visz mindent. Isteni. Lassan elfalatoztam,aztán felmentem a szobámba, aztán egyenesen a fürdőszobába és lezuhanyoztam és megmostam a hajam is. Holnap délután indulunk. Annyira várom, de félek is. Megszárítottam a hajamat és még felhívtam a csapatot,hogy biztos,hogy jönnek-e. Hatalmas igennel válaszoltak,holnap mindennek simán kell mennie. A telefonbeszélgetések után rögtön elnyomott az álom. Délelőtt 10 órakor ébredtem fel a telefonom csörgésére. Felkaptam a rózsaszín köntösömet és lesétáltam a konyhába,ahol anyu már a reggelivel várt, apu pedig az aznapi újságot olvasta.
-Jó reggelt! -köszöntem.
-Szia! Izgulsz már? -kérdezték.
-Igen nagyon! Félek a repüléstől... Meg ettől az egésztől.
-Nem kell félni. Minden jól fog alakulni.
-Meg 2 hónap múlva jövök csak vissza. Hiányozni fogtok. -mondtam.
-Te is nekünk! De úgyis visszajössz egyszer! -nevettek.
-Jól van hagyjuk ezt a nagyon érzelgős részét a búcsúnak. -nevettem én is.-Amúgy finom a reggeli. Köszi.
-Bármikor. -szólt anyu.
-Most visszamegyek a szobámba, még átnézem,hogy mindent beraktam-e. Aztán nem sokára jönnek a srácok és elvisszük a cuccaim is.-mosolyogtam.
-Oké! -válaszoltak.
Felballagtam a lépcsőn és megnéztem a ruháimat,hogy mi hiányozhat. Úgy láttam,hogy semmit se hagyok otthon, mindent betettem. Tárcsázni kezdtem Niallt a telefonomon.
-Szia! -szóltam bele a kagylóba.
-Szia édes! Ugye nem akarod lemondani az egészet? -ijedt meg.
-Nem,dehogy! Csak azért hívlak,hogy mikor jöttök?
-Már kész is vagy? -kérdezte.
-Öö nagyjából. Még fel kell öltöznöm.
-Húh. Gyors vagy. Akkor 1 óra múlva nálad,úgy jó?
-Aha.Várlak.-tettem le a telefont.
Felvettem a kikészített ruhámat, ami egy rövid farmernadrágból állt és egy pink ananászos topból. Felvettem a hozzá illő szandálomat, aztán megcsináltam a hajamat egy copfba. Olyan hamar eltelt az idő,hogy már csöngettek is. Ott állt az 5 srác az ajtómba.
-Hellooooo! -szóltak.
-Heeey! -ugrottam a nyakukba.
-Levihetjük a bőröndjeidet?
-Megköszönném.-mosolyogtam Liamre.
-Akkor gyerünk! Zayn te viszed azt a kéket, Harry tiéd a lila, Liam vidd a zöldet, Louis te pedig vidd a rózsaszínt.-utasított mindenkit Niall
-És te mit fogsz levinni Niall?! -kérdezte Louis.
-Én? Őt! -mutatott rám és felkapott.
-Héééé! Tegyél le! -mondtam.
-Nem teszlek.Le kell,hogy vigyelek a lépcsőn.
-De nem bírsz el. Lefogunk esni.
-Nem fogunk. Elbírlak, nem vagy nehéz. -mosolygott.
-Na nézzétek a szerelmes párt... Mi itt cipekedünk,ők meg itt falják egymást. -nevetett Harry.
-Hallottam! -ordítottam fel az előszobából.
-Vedd úgy,hogy nem mondtam semmit! -kiáltott le Harry.
Én elbúcsúztam a szüleimtől és aztán indultunk a srácok lakására, ahonnan indulni fog a kocsi a reptérre.
-Akkor az első cél Olaszország? -kérdeztem.
-Igen. -mosolyogtak.
Eközben megérkezett még Barbi és a tánccsapat is. Nem sokkal később betoppant Danielle és Eleanor is. Mindenkit üdvözöltem, aztán segítettem bepakolni a bőröndöket a nagy autóba. Mindenki beült a három autóba,ami elvitt minket a reptérre, elővettük a jegyünket, leadtuk a csomagokat. Vettem egy nagy levegőt, átöleltem Niallt és csak arra tudtam gondolni,hogy minden jól fog sikerülni és ez lesz életem egyik legjobb nyara. Felszálltunk a magángépre, ami egyenesen Olaszországba repített minket. Leültem Niall és Harry közé .
-Ugye most nem fogsz meztelenül utazni,ahogy szoktál? -kérdeztem komolyan Harryt.
-Nem. De csak miattad.-nevetett.
-Hála az égnek! Köszönöm.-nevettem vele.
A gép felszállt, nem is értem,hogy miért féltem ennyire,hiszen már repültem,amikor Londonba költöztünk. Biztos nagyon unalmas volt az út,mert elaludtam. Arra keltem,hogy nagyon nevetnek a többiek. Kinyitottam a szememet,de a repülőn nagy csönd volt,mindenki aludt,vagy olvasott, vagy épp zenét hallgatott. Tuti,hogy álmodtam ezt az egész nevetgélős dolgot. Előkaptam a laptopom és felnéztem twitterre.
-Niall! -ütöttem meg a gépen lévő párnával.
-Mi az?
-Látod ezt? -mutattam a képernyőre.
-Jaa! Ööö izé... Zayn akarta!-mutatott a srácra.
-Mi van?! Haver ne fogd rám, mindenki tudja,hogy Louis akarta.-nevetett.
-Ez nem vicces.
-De olyan aranyosan aludtál... És gondoltam miért ne örökíthetnénk meg? -nézett rám Louis.
-De Louis! Miért kellett felrakni a netre?
-Mert aranyos kép?
-De...
-Nincs de, szerintem jobb,ha nem is veszekszel velük emiatt. Velem már ezerszer történt ilyen. Meg kell szoknod,hogy ez az 5 srác ilyen. -mosolygott Eleanor.
-Hát muszáj leszek...-nevettem.
Kb. fél óra múlva leszállt a gépünk.
-Hú már ilyen sok idő óta utaztunk? Fel se tűnt. -szólalt meg Liam.
-Pedig de. -válaszoltuk.
Leszálltunk a gépről, ahol rajongók vettek körül minket.
-Remek! Már az első nap ilyen. Milyen lesz a többi? -kérdeztem.
Danielle megfogta a kezemet, és a fülembe mondta:
-Muszáj lesz megszoknod. Addig örülj, amíg nem keltik a halálhíred.-nevetett.
-Húú...
A 3 kocsi mindannyiunkat, mármint az 5 srácot, Daniellet, Eleanort, Barbit, a táncosokat és engem a szállodába furikázott.
-Külön emeletet kaptunk? -kérdezte Barbi.
-Aha. Ugye milyen jó? -ölelte át Zayn.
Elfoglaltuk a szobáinkat, és gondoltuk,hogy lefekszünk aludni is,mert későre járt és még fáradtak is vagyunk. Holnap pedig városnézés. Lezuhanyoztam a saját lakosztályomban, aztán befeküdtem az ágyamba. Hihetetlenül puha volt. Pár perc múlva az ajtónak a nyikorgását és egy fényt láttam.
-Alszol? -kérdezte a hang.
-Igen.Szerinted? -kérdeztem.
-Csak arra gondoltam,hogy mi lenne ha...-láttam Niall huncut mosolyát.
-Nem. Ma nem. -mosolyogtam.
-Jó...-szomorodott el.-Attól még itt maradhatok?-kérdezte.
-Hááááát...-húztam a számat.
-Hoztam epret és csokit is.
-Maradhatsz! -ugrottam fel.
-Tudtam én,hogy mivel kell elcsábítani téged.
-Héé! Tudod a gyenge pontjaimat. -nevettem.

60.rész- Bőrönd

Beültünk a Friday's-be mint egy nagy család. Az 5 srác, a szüleim és én. Niall rendelt mindenkinek. Ő benne mindenki megbízik kaja ügyben. Most már a szüleim is. Megjött a pincér.
-Jó napot. Szeretnénk kérni 8 főre hagymalevest, aztán 8 Chicken Fingerst, desszertként ezt a Mascarpones finomságot és üdítőnek pedig Cola jó mindenkinek? -mondta.
Bólintottunk és a pincér elment. Kb. negyed óra múlva megérkezett a hagymalevesünk.
-Hmm. Ez rohadt jó! -szólalt meg Zayn.
-Ugye? Kaja ügyben sose tévesztek. -húzta ki magát Niall.
-Ez tényleg jó.-mondták a szüleim is.
Nem sokkal később meghozták a csirkét is. Az is jó volt. Niall tényleg túl jó ezen a téren. Nyithatna egy éttermet is. Hangosan gondolkodtam,mert Nialler válaszolt.
-Köszönöm! Ez az álmom. -nevetett.
A csirke isteni volt. Ebéd közben sokat nevettünk,aztán felmerült egy kérdés aputól.
-Ugye nem csak ő lesz lány veletek?
-Nem! Jön a barátnőm és Louis barátnője is. -szólalt meg Liam.
-És az enyém is! -mondta Zayn.
-Jön Barbi is? Én erről mért nem tudtam?!-szóltam.
-Ja... Basszus. Meglepetés lett volna. Most már mindegy. Szóval jön Ő is. -nevetett.
-Jó tudni. Látod apu? Nem leszek egyedül a srácokkal. Ne aggódj! -mondtam.
-Már én is rájöttem. Nyugodt vagyok. -lélegzett nagyokat.
-Mi a baj?
-Ja semmi, csak nyugodtnak kell maradnom.-nevetett.
-Ez elég érdekes apu. -nevettem.
Még megettük a desszertünket is aztán hazaindultunk.
-És mikor lenne ez a turné? Vagyis mikor indulnátok? -kérdezte anyu.
-3 nap múlva. -válaszolt kedvesen Liam.
-Húha! Jó korán. És mi az első cél?
-Olaszország.
-Az gyönyörű! -mondták a szüleim.
-Olaszország?! Wohoooo! Imádom! -szólaltam meg.
-Ja,hogy te nem tudtad. De béna vagy. -nevetett Zayn.
-Honnan tudhattam volna te idióta,amikor ma kértetek fel,hogy menjek veletek?!
-Relax Jessy. Csak hülyülök.-nevetett.
-Akkor miért csinálod mindig velem ezt?
-Csak tesztellek,hogy meddig mehetek el. -nevetett újra.
-Hé! Hagyd békén a csajom! -szólt Niall.
-Nyugiii.-nevettem.
-Indulhatunk haza? Ha 3 nap múlva indultok,akkor ideje összepakolnod Jessica! 2 hónap az sok idő. -utasított anyu.
-Tudom...Akkor induljunk.
-Engedjék meg,hogy hazavigyem önöket. -udvariaskodott Niall.
-Ha már ilyen szépen kéred. -nevettem.
Niall hazafurikázott minket kb 10 perc alatt.
-Akkor még majd beszélünk. -adott egy csókot.-Viszlát Mr. és Mrs. Mason! -köszönt el.
-Hát akkor irány pakolni. Hol találom a bőröndöket anyu? -kérdeztem.
-Fent a szobánkban a szekrény mellett.
Felsétáltam a szobájukba és megkerestem a bőröndöket,amibe majd tudok pakolni. Ki gondolta volna,nem?  Átcipeltem őket a szobámba és kipakoltam a ruháimat az ágyra.
-Mit vigyek? Vigyek mindent? Meleg ruhát, rövid ujjút, vagy mégis mit szokás ilyenkor? -kérdeztem magamtól.
Ekkor megcsörrent a telefonom.
*Niall*
-Szóval amit hozz, feltétlenül legyen nálad rövidnadrág,toppok,szandál,papucs,cipő, farmer,pulcsi,pólók, fehérneműk.- És még sorolta volna,ha nem állítom meg.
-Niall! Niall! Niall! -szóltam.
-Mi az?-kérdezte.
-Honnan tudtad,hogy most pakolok be, és tanácstalan vagyok?
-Ööööö...
-Ugye nem vagy a házunk előtti fán, ami pont a szobámra nyit kilátást?
-Neeem...-húzta el az "e"-t.
-Szóval de. Miért nem jössz inkább be? -kérdeztem nevetve.
-Ez egy igazán jó ötlet. Nyiss ajtót. -és lemászott a fáról.
3 perc múlva már nyithattam is ki az ajtót.
-Megjöttem! Örülök,hogy hívtál. -nevetett.
-Én is. -öleltem át. -Szóval segítenél? Te már egy kicsit többet tudsz az ilyen bepakolásokról. Vagy hogy is mondjam.
-Persze! Menjünk és átnézem a szekrényed.
Felmentünk a lépcsőn,egyenesen be a szobámba.
-Hmm. Nincs kupi.-nevetett.
-Jól van na! Most minden ruhám szanaszét van a turné miatt! Most foghatom rád. Amúgy meg nem...
-Na akkor kezdjünk neki. -mondta.
-Mit vegyek elő?
-Hagyd! Majd én megcsinálom.-pár pillanat múlva pedig ezeket a mondatokat hallottam a szájából:-Ez fölösleges, ezt hanyagoljuk, ez mi? Jessica! Ugye ezt nem hordod? -nevetett.
-Naa! Azt a nagymamám kötötte! És az egy sál.
-Ja akkor meg van bocsájtva. Na összekészítettem pár cuccot, pólók,nadrágok, minden hülye cucc. Na érted. Meg kell jegyeznem,hogy cukik a fehérneműid. -nevetett.
-Hééé! -vágtam hozzá egy párnát.
-Mi az? Komolyan mondtam.-nevetett újra.
-Köszönöm,hogy segítettél, most már boldogulok én is. -löktem ki az ajtón.
-Azért még itt maradok egy kicsit, megnézem az ír meccset apukáddal, ha nem haragszol. Meg tudom,hogy még szükséged lesz rám a bőrönd bezárásánál. Lent leszek a nappaliban. Szia édes. -integetett.
Még hogy szükségem lesz a segítségére... Megoldom egyedül is.
*45 perc múlva* *Kop-kop*
-Ki az? -kérdeztem.
-Niall.
-Mit akarsz?
-Öö.. Hangokat hallottam az emeletről. Olyan hangokat, mintha valaki nem tudná bezárni a bőröndjét. Segítsek?
-Nem kell. -mondtam határozottan.
Bejött az ajtón és leült mellém.
-Ülj rá, én meg megpróbálom behúzni.
-Jó...-válaszoltam.
*3 perc múlva*
-Ugye,hogy kellett a segítségem?
-Miért van mindig igazad? -kérdeztem.
-Sosincs igazam, csak most. -nevetett.
-Akkor jó. Már kezdtem megszokni...
-Tudok még valamiben segíteni kisasszony? -kérdezte.
-Nem. Köszönöm. -öleltem át.
-Akkor lejössz velem meccset nézni? -nézett rám kiskutya szemekkel.
-Le... De csakis miattad. -nevettem.
-Jeee!-ugrált mint egy kisgyerek.
Lesétáltunk a lépcsőn, és nézni kezdtük a második félidőt, kb.20 perc múlva meg is untam,úgyhogy ott hagytam apumat és őt a nappaliban, én pedig felmásztam a lépcsőn, be a szobámba, lezuhanyoztam és elnyomott az álom...

59.rész -A próbatételek

Hazaindultunk.

-Juhuu! Alig várom ezt a nyarat. Már csak anyuéknak el kell engednie.

-Remélem sikerül és nagyon jó nyarunk lesz együtt. -ölelt át Niall.

Kb. 20 perc alatt a házam előtt voltunk.

-Öööö. Nem jönnétek be velem? -kérdeztem félénken.

-Félsz?

-Hát egy kicsit. Anyuék nem olyanok,hogy rögtön belemennek az ilyenekbe. 

-Majd meglátjuk.

-Hát jó... Akkor bejöttök? Kérlek.

-Persze. -mosolyogtak.

Bementünk a lakásba, anyut és aput a nappaliban találtuk.

-Sziasztok!-köszöntem.

-Jó napot Mr. és Mrs. Mason! -köszöntek egyszerre a fiúk.

-Mi kéne?-kérdezték egyszerre a szüleim.

-Hééé! Miért kellene bármi? Nem jöhetünk haza 6-an? -kérdeztem teljesen ártatlanul.

-Hát szóval izé...-kezdtek bele a fiúk.

-Na jó. Tényleg lenne valami. -kezdtem.

-És mi?

-A fiúk láttak ma táncolni, és megkértek,hogy a turnéjukon lépjünk fel mi a csapattal.

-Tessék?! -kérdezték.

-Jól hallották. 

-De hát-hát-hát az több mint 2 hónap. Ezt nyárra tervezitek? -kérdezte apu.

-Igen.

-Az most nem jöhet össze Jessy.

-Miért?

-Azért mert nem engedlek el 5 sráccal külföldre. Még nem ismerem őket annyira.

-Akkor ismerjen meg minket. -mondta Zayn.

-Mi rendes srácok vagyunk. -szólt Liam is.

-Aha, minden srác ezt mondja.

-De mi komolyan is gondoljuk.

-Ezt honnan tudjam meg?

-Hé mi lenne ha tartanánk egy ismerkedős napot a srácokkal? -kérdezte anyu.- És akkor megismerhetnénk őket, és meggondolhatnánk,hogy elmehessen velük Jess. 

-Köszi anyu.-mondtam.

-Hát jó. Mit szóltok mondjuk a holnaphoz? -kérdezte apu.

-Benne vagyok. -mondta Harry.

-Akkor mi most el is megyünk, holnap reggel jövünk.-kacsintottak. 

Én felmentem a szobámba és összepakoltam egy kicsit. Tudniillik nagyon rendetlen vagyok. Sőt. Sose tudok rendesen összepakolni. 

-Jessica!! Gyere le, kész a vacsora. -hallottam anya hangját.

-Vacsora? Így elment az idő? -kiabáltam le.
-Már több mint 5 órája bent vagy a szobádban.-válaszolta.
-Komolyan? Indulok!
Leballagtam a lépcsőn, egyenesen a konyha felé.
-Pizzaaaa? Wohooo! -ültem le az asztalhoz.
-Az egyik kedvenced. -mosolygott anyu.
-Kösziii.
Csendesen megettük a vacsorát, és közben beszélgettünk a holnapi napról.
-Szóval, mit fogtok tenni a fiúkkal,hogy elijesszétek őket? -kérdeztem komolyan.
-Jaaaj! Ne félj, nem fogjuk őket elijeszteni, csak téged féltünk.
-Anyu! 18 éves vagyok. Tudok magamra vigyázni.
-De ha mégse?
-Nem bízol bennem?
-De bízom. Csak tudod,hogy milyen érzés ez nekünk...
-Tudom. De nem kell félteni.
-Jó, de akkor is.-mondta apu.
-Most már elmondanátok,hogy mit fogtok velük csinálni?
-Ne féltsd őket. Nem lesz bajuk. -nevettek.
-De... De...
-Ne félj már Jessy. Semmi bajuk nem lesz. Komolyan.
-Akkor jó. -nevettem én is.-Köszönöm a vacsit anyu.
-Szívesen. Finom volt?
-Még szép. A pizza mikor nem finom?
-Igazad van.
Felmentem a szobámba a holnapra várva. Még felnéztem egy kicsit twitterre,hogy zajlik az élet. De megmondom őszintén,hogy mindenki bealudt, vagy lehet,hogy kevés embert követtem? Ki tudja. Megmostam a fogamat, összekötöttem a hajamat,lezuhanyoztam és elaludtam. Reggel a fiúk hangjára ébredtem.
-Ébresztő álomszuszék! -ugrott rám Zayn.
-Nektek is jó reggelt. Hány óra?
-Reggel 7.
-Mi? És ti fent vagytok reggel 7kor? Betegek vagytok? -kérdeztem.
-Nem. Apud mondta,hogy reggel 7re legyünk itt. -mondta Liam.
-És mivel mi jó fiúk vagyunk,ezért szót fogadunk neki.-húzta ki magát Harry.
-Juhuuu! Gyere már Jessy. Reggelizzünk valamit. Az első feladat a reggeli készítés, úgyhogy hajrá. -ugrált Niall.
-Nem is vártunk volna mást tőled Niall... Mindig csak a kaja jár az eszedben. -lökte meg Louis.
-Ez nem igaz! -ellenkezett.
-Na de menjünk,mert elkésünk a konyhából.
-Gyere már Jessica! Ne kelljen kihúzni az ágyból. -szólt rám Zayn.
-Megyek már! -válaszoltam.
-De még ma. Ha lehet. Nem akarok bunkó lenni,de még ki se nyitottad a szemed... -nevetett Harry.
-Harold Edward Styles! Szerintem ne nekem szólj be. -mosolyogtam rá és végre kinyitottam a szememet is.
-Igenis főnök! -ugrott fel.
Én felkeltem az ágyamból, amíg a srácok kimentek. Odaballagtam a szekrényemhez és kivettem belőle egy rövidnadrágot egy kék pólóval. Felöltöztem és leballagtam a lépcsőn.
-Hmm. Mik ezek a jó illatok? Csak nem palacsinta és gofri? -kérdeztem kíváncsian.
-Jól érzed. -ölelt át Niall.
-Ezek a kedvenceim reggelire.
-Tudom. Azért csináljuk.
-Hmm. Mikor lesz kész? -kérdeztem.
-Kb. 10 perc múlva. -szólt a konyhából Harry.
-Harry tud sütni úgy,hogy nem égeti el a palacsintát? -úgy tudtam,hogy nem hallja, de biztos meghallotta mert válaszolt rá.
-Én is szeretlek! -ordította.
-Tudom! -nevettem.
Anyuék is kijöttek a szobájukból.
-Hmm. Micsoda illatok.
-Kérem foglaljanak helyet Mr. és Mrs. Mason. -húzta ki a székeket Liam.
-Micsoda úri ember. -mosolygott anyu.
-Mondtam,hogy rendes srácok.
-Nekem ez még mindig fura.-mondta apu.
-Az,hogy kedveskednek?
-Igen...
10 perc múlva már az asztalon volt a palacsinta és a gofri is. 

-Ez isteni.-szólaltam meg.
-Tényleg az. -mondták.
-Az első próbát kiálltátok. -szólalt meg apu.
-Juhuu! Köszönjük!
-Ne nekem köszönjétek. Magatok csináltátok a reggelit.
-A következő próba pedig...-kezdte el anyu.
-Igen? Mi lesz? -kérdezték egyszerre.
-Először legyen egy kérdés.-mondta apu.
-Mégpedig az,hogy hogyan védenétek meg a lányunkat,ha esetleg valami baj lenne a turné közben? Mondjuk a rajongók szétszednék,vagy mit tudom én. -nevetett anyu.
-Ez egyszerű. -szólalt meg Louis.
-Igen? -kérdezett vissza apu.
-Igen,mert én vagyok Superman!
Apu itt nevetni kezdett.
-Superman? Persze! Én meg a Mikulás.
-Nem hisz nekem Mr. Mason? Akkor majd megmutatom.
-Na mutasd. Hogy állítod le a tömeget,ha valami baj történik körülöttetek?
-Csak magamat adom, kérek egy mikrofont, szépen megkérem a rajongóinkat, hogy álljanak le, mert így baleset lesz, és senki se akarja azt,hogy elmaradjon a koncert. Ha igazán szeretnek minket szót fogadnak.-mosolygott Louis.
-Helyes! Más ötlet?
-Ez a legjobb. Mást nem nagyon tudunk. -szólt Niall is.
-Helyes. -nevetett apu. -Akkor következzen a harmadik próba.
-Mi lesz az?
-Vigyétek el vásárolni a lányomat, készítsetek neki ki pár ruhát, amit gondoltok,hogy jól fog állni neki, hozzá illő cipővel.
-De apuuuu! -szóltam rá.
-Mi az? Ez egy egész jó próba lesz. Ha ezt megcsinálják szívesen engedlek el velük.
-De ennek mi köze van a turnéhoz?
-Semmi. Biztos jó móka lesz. -nevetett.
-De ez milyen már.
-Juhuuu! Megyünk vásárolni! -ugrándozott Zayn.
-Látod? Még tetszik is nekik. -nevetett újra.
-Hát jó... Ha ezt akarod.
-Na akkor indulás! Be a kocsiba. Mindannyian megyünk.
20 perc múlva odaértünk a plázához.
-Melyik üzlet legyen legelőször?-kérdezte Harry.
-New Yorker?
-Benne vagyok. -szóltunk mind a 6-an.
Berohantunk az üzletbe, én vártam a szüleimmel,amíg meg nem érkezett az első kollekció.
-Hm. Ez egész jól néz ki. -mondtam Zaynnek.
-Tudom. Hiszen én választottam. Jó,hogy jól néz ki.-kacsintott.
Bementem a próbafülkébe és felpróbáltam Zayn választását. Egész jól állt. Megmutattam anyuéknak is.
-Ez tényleg jó. Szép munka! -veregette meg Zayn vállát apu.
Közben megérkezett Louis választása is. Csupa csíkos ruhadarab. Ez nagyon tetszett. Apunak már kevésbé,de anyunak is bejött,akárcsak nekem. Mire levettem, máris megjött Niall kollekciója is. Tele volt rózsaszín és lila ruhadarabokkal. Tudja az ízlésem. Ezért szeretem. Ez már mindenkinek tetszett. Aztán megérkezett Liam és Harry is. Azon veszekedtek,hogy melyiket próbáljam fel előbb. Mintha nem lenne mindegy. Liamét választottam,hogy Harry kicsit szomorkodjon. Ne értsétek félre, őt is nagyon imádom! Ez egy kockás inges kollekció volt. Imádtam! Utoljára pedig felpróbáltam Harryét. Ez is nagyon ütős volt!
-Na,hogy tetszettek a ruhák Mr. és Mrs. Mason?
-Egész jók voltak...
-Csak egész jók? -kérdezték.
-Nem. Nagyon tetszettek. Csalódtam... Jó értelemben. -nevetett.
-Akkor jó! Átmentünk a próbán? -kérdezte udvariasan Liam.
-Persze,hogy át! Most már érzem,hogy biztonságban el tudom engedni a lányomat veletek. De vigyázzatok rá! -utasította őket.
-Akkor most már mehetünk enni? Ebéd? -kérdezte Niall.
-Nem csalódtam benned Niall! -öleltem át.

58.rész-Gyereknap

-Szerintem én hazamegyek. -szólaltam meg.
-Neee! -mondták egyszerre.
-De! Már nem bírom itt tovább.
-Miattam?-szólalt meg Louis.
-Mit csináltál vele haver?! -kérdezte Niall.
-Semmit nem csinált. Hagyjad. -mondtam.
-De akkor mi a baj?-kérdezte.
-Egyszerűen csak fáradt vagyok.
-Akkor hazaviszlek.
-Köszi.-mosolyogtam Niallra.
Összeszedtem a cuccaimat és elindultunk a kocsihoz.
-Most komolyan nincs semmi bajod?
-Nincs. -mosolyogtam rá.
-Tényleg, valamit akartál mondani ma, de azt mondtad,hogy most nem akarod elrontani a hangulatot. Az valami nagy baj? Mondd most. -nézett rám vezetés közben.
-Hááááát...Már nem fontos.
-Kérlek. Mondd el mi volt a baj. Ha már nincs.
-De ígérd meg nem akadsz ki.
-Megígérem.
Megálltunk a házunk előtt én pedig félénken belekezdtem a mondandómba.
-Én csak annyit szerettem volna mondani....-kezdtem el.
-Jessica! Téged vártalak egész este! Hol voltál? -jött ki apu a házból.
Remek. Apu is mindig jókor tud időzíteni.
-Csak Bettiéknél voltunk.
-Ja akkor nincs semmi baj. Gyere be hamar! -utasított.
Besétált a házba, mi pedig újra kettesben maradtunk.
-Szóval? -kérdezte.
-Csak annyi,hogy...
-Mondd már!
-Egy pillanatra azt hittem,hogy terhes vagyok, de ne aggódj. Már nincs baj. Már tudom,hogy ez lehetetlen.
-Hála az égnek. Bár örültem volna neki. -mondta.
-Hát én még nem. Túl fiatalok vagyunk szerintem a gyerekvállalásra, úgyhogy én nagyon örülök neki,hogy nem vagyok terhes. -könnyeztem és nevettem egyszerre.
-Jaaaj! Ne sírj. Ez jó hír, nem rossz. Úgyhogy nyugi. -ölelt át.-Akkor ezért voltál feszült az elmúlt pár napban?
-Hát igen, emiatt.

*2 hónap múlva*
-Utolsó nap a suliban. Végre eljött ez a nap is! -sóhajtottunk egy nagyot a többiekkel.
-Figyelem gyerekek! -szólalt meg az igazgató.-A mai napot még bírjátok ki,amit gyereknapnak szervezünk meg. Ha hátra mentek a focipályához,találhattok különböző "játékokat". Érezzétek magatokat jól. 12:30-ig mindenkinek itt kell maradnia.
-Remek! Mit csinálunk mi addig? -nyögött egyet Louis.
-Majd kitalálunk valamit. -mondtam.
-Jessyyy! -futott oda hozzám Laura.
-Mi az? -kérdeztem.
-Mit szólnál ha idehívnám a tánccsoportot és előadnánk a Give your heart a break-es koreográfiát?
-Hmmm. Nem is rossz ötlet. Én benne vagyok. -kacsintottam.
-Jee! Akkor intézkedem. -futott el.
-Milyen aranyos lány. -nézett utána Liam.
-Az bizony. De neked van barátnőd.-nevettem.
-De nem úgy... Miért kell mindent félreértened? -kérdezte.
-Ja semmi csak úgy na...
-Nézzétek! Egy üres pad! -futott oda Harry.
-Ó hála az égnek. -ült le Zayn.
-Héééé! -kiáltottam.
-Na mi a baj édes? -kérdezték.
-Nekem nem maradt hely!
-Akkor ülj az ölembe. -tárta szét karjait Harry.
-Van egy jobb ötletem. -kacsintottam majd rájuk feküdtem.
-Nem azért,hogy bántsalak kedves Jessica, de ez így nekem nem kényelmes.-szólalt meg félénken Liam.
-Képzeld el kedves Liam, hogy nekem se, de mivel nincs más megoldás, ezért ez van. -nevettem.
-Akkor ide engedlek, csak engedj felkelni. -mondta.
Ő felállt én pedig leültem.
-Nézzétek! Menjünk tollasozni. -ugrott fel Harry.
-Héééé! -mondtam.
-Na mi a baj? -nevettek.
-Most ültem le és máris itt hagytok?
-Nem hagyunk itt, gyere te is. -húzott fel Zayn.
-Hát jó...
-Legyünk hármasával. -osztotta ki a csapatot Liam.
-Juhuuu!-kiáltottam.
-Niall, te Jessicával és velem leszel, Harry te Zaynnel és Louisval.
-Jee! Ez így elég jó lesz.-nevettem.
*40 perccel később*
-Miért vagyok ilyen béna? -kérdeztem.
-Nem vagy béna, csak tudatlan. -nevetett Harry.
-Köszi. Én is szeretlek.
-Tudom, engem mindenki szeret. -nevetett.
-Se... -húztam a számat.
-Héééé! -futott felém és fellökött a homokba.
-Naa! Ezt most mért csináltad? -köpködtem ki a homokot a számból.
-Csak poénból. Meg azért,mert azt mondtad,hogy nem szeret mindenki.
-Ja,hogy ezért. Köszike...
-Na gyertek! Szerezzünk valami kaját. -húzott fel a földről Niall.
-Ez egy jó ötlet.-indultunk el.
Odaértünk a szendvicses asztalhoz,de megjelent mögöttem Laura, és a fülembe súgta:
-Én a helyedben abból nem ennék. Láttam amikor csinálták, és pár szendvics a földön is landolt.
-Húú. Kösz,hogy szóltál. Srácok! Eldobni!
-Miéééééért? -kérdezték.
-Mert rossz.
-Jaj nemár.
-Komolyan mondtam.
-Jessica! Gyere! Fellépünk, itt a csapat.
-Jee! -kiáltottam és ott hagytam a srácokat.
Felmentünk a színpadra, az igazgató bejelentett minket,hogy mi következünk. Elindult a zene. "The day i first met you, You told me you'd never fall in love..."
-Woohooooo! -kiáltottak a srácok,mikor végeztünk.
-Arra gondoltunk, hogy mi lenne ha a nyári turnénkra ti jönnétek táncolni? -kérdezte Niall.
-Mi? Turnéra? Ez most komoly? -sikítozott Laura.
-Ahaa! Miért ne? Elég jók vagytok,úgyhogy várunk titeket sok szeretettel. -fejezte be Zayn.
-Juhuuu! Köszönjük szépen. -mosolyogtam.
-Gyerekek! 12:00 van, de hazamehettek már most.  Kit érdekel az a fél óra? -és az igazgató eldobta a menetrendet.
Nevetni kezdtünk. Ez tökéletes utolsó nap volt. A nyár elkezdődött. Ez a mi nyarunk lesz. Érzem,hogy tökéletes lesz.

57.rész- Buli

A kocsiba táncoltunk, énekeltünk, csikiztük egymást. Igen,tudom,hogy kocsiba a csikizés nem ér, de nem lett baj. És Liamet, aki vezetett békén hagytuk.
-Engem még hazadobnátok? -kérdeztem.
-Miért?
-Mert tiszta víz vagyok és át kéne öltöznöm.
-Na jó. De tényleg csak egy gyors öltözés legyen és megyünk! -utasított Harry.
-Miért hova sietsz?
-Hát sehova.
-Akkor miért siettetsz?!-szóltam rá.
-Mert tudom,hogy órákig tudsz készülődni.
-De most csak felkapok valamit,hogy ne fázzak meg.
-Tudom,hogy nem így fog történni... -flegmázott.
-Harry! Mi bajod van?!
-Semmi...
-Akkor?! -kiáltottam rá.
-Semmi. Csak szórakozok.
-Szórakozz mással. Menjetek el. Én nem megyek Bettiékhez.-sírva rohantam be.
-Jessica! -rohant utánam Niall.-Mi a baj?
-Szerinted? -kérdeztem.
-Harry?
-Igen...
-Ne is figyelj rá. Csak hülyült. Változó korba van, ahogy te is. Ő hülyül mindenen, te meg mindenen felhúzod magad. -ölelt át.- De ez normális.
-Mikor lettél te pszichológus?
-Ja ezt csak úgy láttam az egyik újságba...
-Aha persze. -nevettem.
-Végre mosolyogsz! Gyere, menjünk fel,öltözz át és menjünk át arra a "partira".
-Nem megyek.
-Dehogynem!
-Nem.
-De!
-Nem megyek! Hagyjál! -löktem el magamtól.
-Jessica! Ne csináld ezt! -kiáltott utánam.
Én felrohantam a szobámba és gondolkodni kezdtem. Talán csak tényleg változó korban vagyunk és azért vagyunk mostanában ilyen "idegesek"? Pár perc múlva lépteket hallottam.
-Jessy! Bejöhetek? -kopogott Niall.
-Gyere. -válaszoltam.
Ő bejött, odalépett a szekrényemhez és kivett belőle egy kék csőgatyát, egy kék pólót és egy pulcsit. Aztán elvett az asztalomról egy karkötőt, amire az volt ráírva,hogy "Taken". Rám mosolygott és hozzám szólt.
-Öltözz fel, a karkötő meg csak azért,hogy tudják,hogy foglalt vagy. -nevetett.
-Köszönöm.-öleltem át.
-Ja és lent majd keresek neked egy cipőt is.
-Köszönöm,hogy tartod bennem a lelket. -nevettem.
-Nem fogok nélküled elmenni a buliba. Már ha az buli lesz. -mosolygott.
Gyorsan felöltöztem, megmostam az arcom, megfésülködtem és lementem Niallhoz,aki épp a kis kori fotóalbumot nézegette.
-Hééééé! -vettem el tőle.
-Naa! Ne már! Olyan cuki voltál. -mutatott az egyik képre.
-Ez nem igaz. Add ide .-vettem el újra.
-Jól van. Kész vagy? -kérdezte.
-Igen.
-Akkor mehetünk?
-Nem Niall. Azért jöttem le,mert nem mehetünk.
-Jól van na. Csak megkérdeztem.
-Ne haragudj... Most így minden összejött... És rajtad töltöm le. Ne haragudj kérlek. -csókoltam meg.
-Semmi baj. De majd elmondhatnád,hogy pontosan mi bánt.
-De nem bánt semmi...
-Jessica!
-Jó, de... De most nem akarom elrontani az estét...
-Ilyen súlyos?
-Csak egy kicsit.
-Biztos,hogy nem akarsz itthon maradni és elmondani?
-Nem. Menjünk!
Elindultunk Bettiékhez. Benyitottunk és láttuk,hogy mindannyian a földön és a kanapén fekszenek.
-Hát ti? -kérdeztem.
-Mi? Öööö csak lazulunk. Fruzsi feküdt a kanapén Bettivel. Liam Daniellel volt, Zayn Barbin feküdt és Louis pedig Eleanorral volt. A lányokat  még nem is ismertem,úgyhogy jó volt velük találkozni. Aztán pár perc múlva észre vettem valamit.
-Srácok, hol van Harry?-kérdeztem.
-Ez egy igazán jó kérdés. -mondta Liam.
-Kettőt és könnyebbet kérlek. -szólalt meg Louis.
Benéztem a konyhába.Harry az asztalon feküdt vagy ült ilyen meditálós pózba.
-Harry te mit csinálsz?
-Meditálok.
-Miért is?
-Kicsit ideges voltam a "veszekedésünk" után.
-Ne haragudj.-mondtam
-Te ne haragudj. Hülye voltam.
-Mindegy. Hagyjuk. Béke? -nyújtottam a kisujjam.
-Nem vagyunk már ovisok... -nevetett.
-Jó akkor ölelés?
-Úgy már oké. -mosolygott.
Felállt és odasétált hozzám. Megöleltük egymást, aztán kimentünk a többiekhez.
-Kibékültetek?-kérdezte Zayn.
-Össze se voltunk veszve.-feleltük egyszerre.
-Akkor most már kezdődhet a buli? -kérdezte Betti.
-Igeeeen! -feleltük mind a 10-en.
Juhuuu! Danielle-t és Eleanort jobban megismertem. Mindketten kedves csajok. Szerintem jó barátságban leszünk. Zayn beindította  a zenét,  egész este csak ezt ordította a mikrofonba "DJ Malik All Day All Night." Már átjött a szomszéd néni,hogy hagyjuk abba vagy kihívja a rendőrséget. Jaj igen! Elfelejtettünk szólni a szomszédoknak,hogy vagy elmennek otthonról vagy átjönnek. Hát most már teljesen mindegy. Hatalmas partit csaptunk aznap. Emlékszem még egy dologra. Amit,hát hogy is mondjam.... Elmentem a mosdóba megigazítani a sminkemet,mert Barbi véletlenül leöntött üdítővel. Véletlenül arcba, hát igen. Zayn meglökte. Amikor jöttem kifele, Louis várt az ajtó elé.
-Helloo Baby! -szólalt meg.
-Összekevertél Eleanorral?
-Nem! Én rád vártam.
-Louis! Részeg vagy.
-Dehogyis...Na jó csak egy ici-picit.
-Aha persze. Nagyon is. Szerintem hagyjál.
-Dehogy hagylak. Csak,csak,csak...
-Csak? -kérdeztem.
-Szeretnék elmondani valamit.
-Jaj! Kérlek csak ne azt,hogy szeretsz. Utálom,ha részeg vagy!
-De! Eltaláltad! Szeretlek.
-Louis! Kérlek! Menj vissza Eleanorhoz. Ő a barátnőd, én a bátyámként kezellek.
-Nem érdekel!
-Eleanor!!!-kiáltottam.
-Igen? -jött a hang és hallottam lépteit.
-Ezt most miért csináltad?! -kérdezte Lou.
-Azért mert részeg vagy, és csak ő tudja,hogy hogy tudnánk leállítani.
-Eleanor! Gyere ide kérlek! -szóltam hangosabban.
-Megyek már! Jött a válasz.
-Nee! Kérlek! Én téged szeretlek.
-Louis hagyd abba! -mondtam.
-Elenor megtennéd,hogy elvinnéd a pasidat a közelemből? Kicsit részeg és nem tudja miket beszél.
-Ó! Már megint? Ne haragudj...Gyere édesem. Hazaviszlek.-hurcolta el Louist.
-De,de.
-Nincs de. Pszt!
Hála az égnek nem történt más... Nem is értem Louist. Miért iszik ennyit,ha tudja,hogy részeg lesz? Vagyis na értitek... E kis történtek után visszasétáltam a srácokhoz...

56.rész- Megfagyunk!

Idegesen felmentem a szobámba. Mondjuk megértem aput. De tudok magamra vigyázni. Az este többi részén neteztem egy kicsit, és egy fura híren akadt meg a szemem. "Harry Styles megkérte barátnője kezét? És ki ez a lány?" Mivaaan? Harry megkérte Fruzsi kezét? Én erről miért nem tudok? Rögtön felhívtam Harryt.
-Te idióta! -szóltam bele a telefonba.
-Nyugi Jessy! Mi az?
-Te megkérted Fruzsi kezét?
-Igen,rögtön az első randin. Megőrültél?! -szólt rám.
-Akkor csak pletyka. Hála az égnek.
-Pletyka? Elmesélnéd nekem is,hogy miről van szó?
-Háááát...
-Igen?
-Szóval... Csak láttam a neten.
-Bővebben?
-Van egy kép rólatok a randiról.
-És?
-Fruzsin van egy gyűrű. És azt hitték,hogy megkérted a kezét.
-Ez hülyeség.
-Én is ezt mondtam.
-Hát akkor meg?!
-Ne velem kiabálj kérlek... -szólaltam meg félénken.
-Ne haragudj. Nem akartam, csak felidegesített...
-Megértelek.
-Most ha nem haragszol leteszem. Beszélek Fruzsival.
-Oké. Szia Harry.
-Szia Jess! -köszönt el.
Írtam a cikkhez,egy hozzászólást. "Hazugság. Miért kell mindent túl lihegni? Igen randiztak, de nem kérte meg a kezét... Hülyeség."  Kikapcsoltam a gépet, lezuhanyoztam és beugrottam az ágyba. Hamar elnyomott az álom. Reggel a telefonom csörgésére ébredtem.
-Halo? -szóltam bele.
-Szia! Láttad már a híreket?! -ordított bele egy hang.
-Kivel beszélek?
-Ne csináld már ezt Jessica! -szólt a hang.
-Ki vagy?
-Fruzsi...
-Ja,bocs.  Most keltettél és nem ismertem meg a hangod.
-Szóval... Láttad?
-Igen láttam. És hülyeség. Nem is értem...
-Amúgy nem is emiatt hívlak. Hanem,hogy elmehetnénk ma így 9-en egy nyugis helyre. Mondjuk valami hegyekbe.
-Hegyekbe? -nevettem.
-Aha, miért ne?
-És ki lenne az a 9 ember?
-Te,Niall,Harry,Zayn,Louis,Liam,Barbi,Betti és én.
-Benne vagyok. Mikor?
-1 óra múlva?
-1? Nem lehetne másfél?
-Oké. De csak a te kedvedért.
-Köszi.
Felpattantam az ágyból, megmostam a hajam, megszárítottam, felvettem egy csőgatyát egy pink pólóval és egy nagyon meleg pulcsival. Komolyan télen akarnak elvinni a hegyekbe? Megfogunk fagyni. Na de mindegy. Megreggeliztem és vártam a többieket. Alig vártam negyed órát máris duda szót hallottam.
-Megyek már! -ordítottam ki  a lakásból.
Felvettem a csizmámat, és még egy meleg kabátot. Beültem Niall mellé a kocsiba és elindultunk a "hegyekbe".
-Amúgy milyen hegyekbe megyünk? -kérdeztem.
-Vannak itt hegyek és átfúrjuk magunkat rajtuk Jessy. -nevettek a fiúk.
-Naa! Ne nevessetek ki! Hülyén mondtam,de ezt nem lehet másképp. -nevettem.
-És azért megyünk oda mert ott nincsenek rajongók. -szólt közbe Zayn.
-Nem mondod? -nevetett Liam.
-Csak felvilágosítottam Jessicát...-durcizott Zayn.
-Jól van na. Hagyjátok. -öleltem át Zaynt Liamen keresztül.
-Hééé! Ne ölelgesd,mert féltékeny leszek.-nevetett Niall.
-Csak megöleltem a bátyusomat. Már az is baj?
-Ja, az úgy más. -nevetett.
Kb. fél óra múlva megérkeztünk. Hideg volt és fáztunk. Mind a 9-en egymáshoz bújtunk és úgy melegítettük egymást.
-Rohadt hideg van. -vacogott Louis.
-Hova hoztatok minket?-vacogott Liam is.
-A hegyekbe.-mondtuk.
-Mondjátok,hogy hoztatok meleg teát. -mondtam.
-Hoztunk meleg teát. Se... -mondta Harry.
-Harold Edward Styles! Mondd,hogy hazudsz! -szóltam.
-Hazudok!
-Tényleg?
-Nem.
-Naaa! -toporzékoltam.
-Csak vicceltem. Hé Zayn! Ide dobnád azt a táskát? Abba vannak az italok.
Zayn odadobta Harrynek a táskát.
-O-ó.-mondta Harry.
-Mi az? -kérdezte Betti.
-Hááát...
-Hát? -kérdezett vissza Barbi.
-Hát szóval izé.
-Mond már! -ordítottam rá.
-Kiömlött a tea!
-Nemár! Komoly? -szaladt oda Louis.
-Ez most halál komoly.
-Neee! Megfogunk halni. -mondta Fruzsi.
-Jaj nemár! Csak megfogunk fagyni. Az nem ugyanaz. -mondtam.
-De! Ugyanaz.-nevettek.
-Akkor mi lenne,ha most hazamennénk, elmennénk hozzánk és ott folytatódna ez a "parti"? Ott egy kicsit melegebb van. -szólt Betti.
-Nem is rossz ötlet.
-Tudom. Nekem mindig jó ötleteim vannak. -húzta ki magát Betti.
-Ego ott van. -mondtam.
-Hol? -kérdezte komolyan.
-Na jól van. Inkább menjünk...

49.rész- Kerti parti

A szombati napom a stúdióban telt el. Annyira örülök a daloknak.
-Jövőhéten forgatjuk a videó klipet. Persze, ha csak megfelel. -ölelt át Niall.
-Persze,hogy megfelel! Mindent köszönök srácok.
-Nincs mit húgi. -öleltek át.
Kiindultunk a stúdióból. Láttam pár vakufényt.
-Most csak képzelődtem,vagy tényleg van itt pár paparazzi? -kérdeztem.
-Jól láttad. De ha énekes szeretnél lenni, akkor muszáj lesz megszoknod.
-Ácsi! Én nem szeretnék énekes lenni, csak csinálni pár számot.
-Ja, vagyis énekes szeretnél lenni. -nevetett Niall.
-Te nyertél... Veletek nem lehet veszekedni.
-Tudjuk! -nevettek.
Beültünk a kocsiba, és hazafurikáztunk. A fiúk kiraktak a házunk előtt, ők elhajtottak én pedig bementem a házunkba.
-Szia Anya! -köszöntem.
-Szia kicsim! Hol voltál?-kérdezte.
-A barátaimmal...
-És mit csináltatok?
-Stúdióztunk...
-Stúdióba voltatok? Hogyhogy? Elkísérted őket?
-Rosszabb.
-Rosszabb? Mi van? Mit csináltatok?
-Lesz egy saját számom.
-Neked?!
-Nem, a Maris néninek. Szerinted?!
-De miért?
-Anyu, miért ne?
-Most komolyan lesz egy saját számod?!
-Igen.
-A fiúk,hogy engedhették meg ezt?
-Ők akarták...
-Mi van? Komolyan?
-Igen. És velük is lesz egy duettem.
-Mondd azt,hogy hazudsz.
-Ez nem hazugság anya. -majd kiballagtam a nappaliba.
*15 perc múlva*
-Látod? Már a tv-ben is benne vagyok.
-Te?!
-Anyu ne csináld már ezt. Azt képzelted,hogy a lányodból nem lesz egyszer semmi?
-Neeem... Csak furcsálom ezt az egészet. Mit mondanak rólad? Hangosítsd fel! -utasított.
"A One Direction ma a stúdióban járt. De miért ezzel a lánnyal? Ez a lány,tudniillik Niall Horan barátnője. Csak elkísérte őket, vagy talán egy új énekest köszönhetünk az adásban? Mindent megtudhatunk a következő adásból..."
-Ez most komoly? -kérdezte.
-Hazudtam én neked valaha? -kérdeztem- Inkább ne válaszolj...-nevettem.
-Nehéz elhinni,hogy a kicsi lányom felnő és máris a tvben szerepel.
-18 vagyok anya.
-De olyan kicsi voltál még tegnap.
-Tegnap is 18 voltam.
-Az mindegy.-nevetett.
-Ez nem vicces. -mondtam.
-Jut eszembe, este kerti partizunk. Ne menj sehova, ha lehet.
-Talán megoldom.-nevettem.
Felmentem a szobámba, megírtam a leckémet, megtanultam a törit és a matekot. Aztán lementem a konyhába anyunak segíteni.
-Ki jön erre a kerti partira?
-Csak mi leszünk.
-Akkor nagy baj lenne, ha áthívnám a barátaimat? -kérdeztem.
-Hányan jönnének? -kérdezte apu.
-Hááát öö. Jönne Barbi,Fruzsi,Betti,Nicole,Liam,Louis,Zayn,Harry és Niall.
-Felőlem jöhetnek. -mondták.
-Jee! Akkor felhívom őket.
*Pár perccel később*
-Szóval akkor szólsz a srácoknak,hogy jöjjenek ők is? -kérdeztem Niallt.
-Persze!
-De ne felejtsd el!
-Nem fogom.
-Tudom,hogy elfogod...
-Jó,akkor most át is adom nekik,hogy halld,hogy átadtam. Így jó lesz?
-Igen! Köszönöm!
-Srácok! Ma parti Jessicánál. -hallottam az ordítását.
-Milyen parti? -hallottam egy hangot.
-Kerti parti. -válaszolt Niall.
-Ott leszünk! -hallottam Liam hangját.
Felhívtam Fruzsit,hogy szóljon Nicole-nak,hogy jöjjenek. Aztán felhívtam Bettit és Barbit is,hogy várok rájuk. Előkészítettük anyuval a húst és a zöldségeket. Nem sokkal később csöngettek.
-Vas Happenin'? -köszönt Zayn.
-Jaj de jó,hogy megérkeztetek. -megöleltem mindenkit, majd Niallt egy csókkal fogadtam.
-Mit eszünk? -kérdezte Niall.
-Kaját ember. Kaját! -vágta az orrához Liam.
-Tényleg?! Nem mondod?! -nevetett Niall.
Kimentünk a kertbe, mi lányok segítettünk anyunak a kajával kapcsolatban. Addig a fiúk fociztak, meg hülyültek. Amikor kész lett a kaja, leültünk egymás mellé az asztalhoz és elfalatoztuk ,közben apu régi történeteket mesélt rólam... Elég ciki volt, mit ne mondjak. De ilyenek a szülők. Vacsi után Niall előkapta a gitárját és énekelgetni kezdtünk. Énekeltünk pár nyári számot.
-Azta! Nem is lesz olyan rossz, hogy lesz saját dalod Jessica! Tényleg jó hangod van! -szólt anyu.
-Én megmondtam,hogy nem lesz mitől félned. -ölelt át Niall.
-Köszönök mindent...

48.rész-Saját dal?

Az este további része hamar elment. Annyira fáradt voltam,hogy bedőltem az ágyba és már aludtam is. Még a pizsamát se vettem át. Reggel egy üvöltésre ébredtem.
-Hahóóó! Ideje felkelni! -ordította a fülembe Louis.
-Hogy kerültél ide?
-Anyukád engedett be, aranyos nő.
-Ok hagyjál aludni.
-Dehogy hagylak.
-Hajnali 11 óra van.
-Ja persze.
-Meg szombat.-mondtam.
-Nem mondod?!
-Hagyjál már Louis!-mondtam.
Itt rám ugrott mind az 5 srác.
-Ti  is itt vagytok? -ugrottam fel az ágyból.
-Persze,hogy itt vagyunk. Na öltözz és menjünk!
-Várjatok. Hova megyünk? Meg először rendbe kéne raknom magam.
-És az kb mennyi idő?
-Fél óra.
-Fél óra? Mit csinálunk mi addig?
-Eszünk! -szólalt meg Niall.
-Helyes! Menjetek a konyhába kajálni ,vagy mit tudom én. Addig én lezuhanyozom, felöltözök. Jó?
-Nem maradhatnánk inkább itt? -szólalt meg édesen Harry.
-Jól kérdezted. Nem. -nevettem- Na hess.
A fiúkat leküldtem a konyhába, én befutottam a fürdőszobába lezuhanyozni. Aztán kerestem magamnak egy pink pulcsit egy farmer gatyával,mert ahogy elnéztem az időt nagyon hideg volt. Igen, jön a tél...
-Végre,hogy kész lettél...-mondta Zayn.
-Te szerintem ne szólj egy szót se, már előbb is jöhettünk volna,ha nem állsz ott a tükör előtt fél órát.-szólalt meg Harry.
-Hééé! Szerintem te is fogd be jó? Te is fél órát álltál ott előtte.-szólt vissza Zayn.
-Jó te nyertél...
-Ne veszekedjetek már. Szóval hova megyünk?
-A stúdióba.
-Miért?
-Miért ne?
-Na jó menjünk! -mondtam.
Elindultunk a stúdió felé.
-Miért is jöttünk ide?
-Már mondtuk... -szólalt meg Liam.
-Igen, ez egy stúdió. Akkor mit fogunk itt csinálni?
-Azt hittük kicsit okosabb vagy... -bökött meg Louis.
-Köszi. Én is szeretlek.
-Engem mindenki szeret. -ugrott rám.
-Aha persze.
-Hellooo Nicki. -szólt Liam.
-Sziasztok! -szólt vissza a lány.
-Jessica ő itt Nicki. Vele fogjuk felvenni az új számod.
-A számom?
-Ja igen....-kezdte Liam.
-Este írtam neked egy dalt...-mosolygott Niall.
-Ez komoly? -kérdeztem.
-Halál komoly. Na neki kezdünk? -kérdezték.
-Persze! Alig várom.
*1 óra múlva*
-Gyönyörű ez a dal. -öleltem át Niallt. -Köszönöm.
-Tudtam,hogy tetszeni fog. -ölelt vissza.
-Amúgy annyira jó hangod van! Nem is értem,miért nem hallottuk eddig... -bökött meg Liam.
-Köszönöm.
-Éééés most jön a másik meglepetés! -szólt Zayn.
-Mi az?-kérdeztem.
-Most 6-an csinálunk egy közös számot.
-Azt is én írtam. Hasonlít az Up All Night-hoz. -mondta Niall.
-Juhuuuu! Biztos az is ilyen szuper lesz. -kiáltottam el magam.
-Persze,hogy szuper lesz. -nevettek.
Elénekeltük azt a számot is.
-Ezt nem hiszem el. Ezek annyira jók .De,hogyhogy velem akartatok számot csinálni?-kérdeztem.
-Egy ilyen jó hangú csajjal mindenki akar duettet csinálni...-mondták.
-Jaaaj! Annyira édesek vagytok. Köszönöm.-öleltem meg őket.

44.rész- Vicc volt

-Nem lehetne ezt folytatni a szobátokban? Mint az előbb? -nevetett Louis.

-Rohadj meg. -könnyeztem újra.

-Nyugi Jess! Csak hülyülök.-szólt vissza.

-Hülyülj mással.

Berohantam a szobába.

-Most ezt muszáj volt?! -hallottam,ahogy Niall ordítozik.

Nem sokkal később kopogást hallottam.

-Akárki vagy hagyjál! -mondtam.

-Jessica... -nyitott be Louis.

-Nem meg mondtam,hogy hagyjál?! -vágtam hozzá egy párnát.

-Ne csináld már Jess.

-Mit?

-Ne durcizz. Bocsánatot akarok kérni,hogy elmondtam az egész csapatnak,amit láttam.

-Nem érdekel.

Összekuporodtam az ágyon. Hallottam,hogy közeledik hozzám. Erősen átölelt.

-Ne haragudj! -suttogta a fülembe- Megígérem,hogy többet nem csinálok ilyet.

-Első szabály,kopogj...-nevettem.

-Végre mosolyogni látlak. Szóval, kopogok, most kimegyek a srácokhoz,hogy megbeszéljem velük,hogy ezt a témát többször nem hozzuk fel. Senki nem hallott semmit,jó? -mosolygott.

-Köszönöm.

-Ugyan.-ölelt meg még egyszer.

Kisétált a szobából. Én már jobban éreztem magam. Gondolkodni kezdtem. Miért is ciki ez? Nincs ebbe semmi szégyellni való. Vagy mégis? Már tudja 4 pasi,hogy mi történt az este. Fognak még cikizni? Nem érdekel. Csak mosolygok majd és bólogatok. Menni fog? Muszáj. Újra lépteket hallottam az ajtó előtt.

-Megnyugodtál? -jött be Niall.

-Fogjuk rá.

-Akkor most már mehetünk kajálni?

-Mindig a kaján jár az eszed.-nevettem.

-Az előbb még a tiéd is azon járt.

-Igazad van.

-Akkor mehetünk?

-Hova?

-Hát a Nando'sba.

-Ez most komoly? Megint Nando's?- nevettem.

-Miért? Van jobb ötleted?

-Hát nincs.

-Akkor ne kötekedj. Öltözz és indulunk.-ölelt át.

-De nincs ruhám...

-Jöhetsz az enyémbe...-kacsintott.

-Ahogy akarod. -nevettem.

Odasétáltam a szekrényéhez, kivettem egy farmer gatyát, hozzá egy övet,hogy azért ne essen le rólam, és egy kék színű pólót.

-Egész jól áll. -mondta Niall.

-Tudom. Nekem minden jól áll.-nevettem.

-A kis egos. -nevetett ő is.

Ő is kivett egy farmert és egy pólót a szekrényből.

-Összeöltöztünk.-mondtam.

-Á igen. Most látom. Nem is tudom ki szekrényéből vannak a ruhák...

-Én se tudom. Találtam. De egész jó. -mosolyodtam el.

Kisétáltunk a szobából és indultunk abba a bizonyos étterembe. A srácok a kocsiba is úgy tettek,mintha semmi se történt volna. Louis tényleg beszélt velük. Kiszálltunk az autóból és besétáltunk az egyik hátsó padhoz.

-Mit hozhatok? -jött oda hozzánk a pincér.

Niall rendelt valami fura nevű ételt mindenkinek. Olyan gyorsan mondta,hogy nem is értettem. 10 perc múlva kihozták a kajánkat.

-Wohoo! Ez finom.-mondtam.

-Tudtam,hogy ízleni fog. -mosolygott Niall és közben falta be a kaját.

-Mi, mi, mi van ebben? Mogyoró?- kérdeztem és köhögni kezdtem.

-Igen. Baj van?-kérdezték.

-Allergiás vagyok rá.

-Ne csináld! Komoly? Miért nem tudtuk? -néztek rám komolyan.

-Nem ez a lényeg. Vigyük orvoshoz! -sietett Niall.

-Nyugi! Csak teszteltelek benneteket.-nevettem.

-Nem jó vicc volt! -aztán nevettek ők is.

43.rész- Kellemetlen pillanat

Összességébe véve,tán ez volt életem eddigi legjobb szülinapja,a 18asom,örökké emlékezni fogok rá.Igaz,hogy a buliban nem töltöttem sok időt,de ami történt,nem bántam meg.Az első,és egyben a legjobb is volt,eddig.Reggel,vagyis délután kettőkor arra keltem,hogy Niall adott egy puszit a homlokomra. Rögtön ki is pattantak a szemeim,amit ő rögtön észre is vett,majd lehelt egy apró csókot ajkaimra.Én egy mosollyal nyugtáztam,közelebb húzódtam hozzá,és arcomat mellkasába temettem.Éreztem,ahogy kezei fel-le járnak hátamon,s lassacskán benyúl a felsőm alá,és ott folytatja amit elkezdett.Felnéztem rá,s ezúttal én kezdeményeztem csókot. Több sem kellett neki,rögtön viszonyozta,majd a hátamra fordított és úgy csókolt tovább.Az egyik pillanatban vadul csókolóztunk,a másikban meg már csak azt vettem észre,hogy a köztünk lévő távolság,csak egy alsógatya.Nem állítottam le Niallt,hagytam,hagy tegye a dolgát.Apró csókokkal kényeztette testemet,végül visszatért ajkaimhoz,és méltó befejezést kerített a dolgoknak.Ámde, ekkora nyitott be Louis,aki szemlátomást nem vette észre mi is folyik az ágyban.Beugrott mellék,majd lerántotta rólunk a takarót.Eszméletlen ciki volt. Niallel próbáltuk magunkat valahogy eltakarni,nem sok sikerrel.Louis először csak bambult,majd felnevetett.Elrántottam tőle a takarót,odabújtam Niallhez,magunkra csavartam a takarót,és szépen lassan felálltunk,és elsétáltunk Niall szekrényéhez,hogy felvegyünk valamit. Én gyorsan kikaptam egy rövidnadrágot és egy pólót. Mire felöltöztünk,és megfordultunk,Louis már sehol sem volt.Arcomat Niall mellkasába fúrtam.

-Ez annyira ciki volt.-öleltem meg.

-Eléggé. De nyugi,nem lesz gáz,majd elfelejti. – ölelt meg ő is,majd nyomott egy puszit a hajamra.

-Remélem is.-mosolyodtam el.-Niall,éhes vagyok.-kezdtem nevetni.

-Büszke vagyok rád.-fogta meg a kezem,majd együtt lesétáltunk a konyhába valami kajáért.

Lesétáltunk a lépcsőn,és csodálkozva néztem,hogy mindenki lent van.

Szinte azonnal az összes szempár ránk szegeződött,és a srácok nem bírták megállni,hogy ne nevessenek.Szégyenemben Niall mögé bújtam,és elkezdtem sírni.

-Niall,most miért csinálják ezt? Annyira ciki.És úgy csinálnak,mintha ez velük nem történhetett volna meg…-motyogtam.

-Nyugi már édes.-fordult meg Niall,majd magához vont,és hogy elterelje a figyelmemet,megcsókolt…

41.rész-A buli

Elkocsikáztunk Barbi házáig.

-Mit keresünk itt?-kérdeztem.

-Most kicsit itt hagyunk a lányokkal. Tartsatok egy kisebb csajos délutánt. -mondta Harry.

-Szia Jessica! -ugrottak a nyakamba a lányok.

-Sziasztok! -mosolyogtam.

-Gyere be Jess! Hagy menjenek el a srácok. Majd később visszajönnek.-szólt Fruzsi.

-Hát jó. Akkor menjünk.

Mi a lányokkal bementünk a házba, a fiúk pedig elhajtottak.

-Jessica. Ma egy csajos délutánt fogunk tartani. -kezdte el Betti.

-Ami azt jelenti,hogy megcsináljuk egymás haját, kifestjük egymás körmét ja meg persze a smink.

-Wohoo! -kiáltottam el magam.

-Ez elég jó lesz,ugye? -mondta Nicole.

-Túl jó.-mondtam.

-Hogy jól kezdjük a délutánt, rakjunk be egy kis zenét. Mi legyen az? -kérdezte Barbi.

-Mi van? -kérdeztem vissza.

-Maroon5, Hot Chelle Rae, Demi Lovato esetleg egy kis Justin Bieber? -nevetett Barbi.

-Szerintem maradjunk Demi Lovato albumánál. Aztán meg ami jön. -mosolyogtam.

-Ahogy akarod. -mondták.

-Beraktuk az Unbroken lemezt. -sokáig pörgött. Imádom.

Mindannyian begöndörítettük egymás haját. Én megégettem Betti fülét. Ne nevessetek. Ilyen béna vagyok. Szerencsére nem lett nagy baja. Közben táncoltunk.

-Amúgy... -kezdtem bele.

-Igen? -kérdezték.

-Mit fogunk csinálni este? Hova megyünk? Mi a terv? Gondolom ti tudjátok...

-Titok. -mondták egyszerre.

-Jól van na. Csak megkérdeztem...-nevettem.

Folytattuk egymás "szépítését". Szinte mindannyiunknak egy kis laza smink lett feltéve. Magunkra vettük a szebbnél szebb ruhákat. Nekem egy lila ruha jutott, fehér magassarkúval. Elvettem egy hozzá illő lila karkötőt és egy nyakláncot is. A barátnőimen is remek ruhák voltak. Betti például egy zöld ruhát vett fel egy nagy fekete masnival. Barbin egy fekete ruha díszelgett. Fruzsin egy kék és Nicole-on pedig egy piros-fekete kockás ruha állt. Felvettünk a cipőinket is, és vártuk a fiúkat. A lányok tudták,hogy hova megyünk és pontosan mikorra jönnek. De nem mondták meg. Oké,hogy meglepetés. De nem szeretem a meglepetéseket. Mindig rosszul sülnek el. Még hallgattuk az utolsó számokat a Maroon5 lemezen,amikor csöngettek.

-Ezek a srácok lesznek! Nem késtek. Ilyen is ritkán van. -szólt Barbi.

Kinyitotta az ajtót. Szólt nekünk,hogy gyerünk. Előállt a kocsi,minden kész. Indulunk. Mindannyian kiballagtunk a kocsiig. Én Niall és Barbi közé kerültem. Barbi pedig Zayn vállára tette fejét. Olyan édesek együtt.

-Na akkor most már elmondjátok,hogy hova megyünk?

-Hozzám.-szólt Niall.

-Miért is?

-Szerintem sejted. De ha nem,akkor majd meglátod.-mosolygott.

Hamar megérkeztünk.

-Ti még maradjatok itt kicsit. -szólt Zayn.

-Miéééért? -húztam meg az 'é'-t.

-Mert csak. -nyújtotta ki rám a nyelvét.

-Kedves vagy...

Mi kint maradtunk Niallal.

-Mit terveztek? -kérdeztem.

Válaszolni se tudott,elindult a zene.

-Most már bejöhettek. -jött ki hozzánk Betti.

Besétáltunk. Mikor én beléptem elkezdték énekelni ezt:

"Happy Birthday to you..." Én mosolyogtam. Könnyezni is kezdtem.

-Annyira aranyosak vagytok. -öleltem meg mindenkit.

-Tudjuk. -szólt Harry.

-Ja igen,az ego még mindig ott van. -nevettem.

-DJ Malik in the house. -mondta a mikrofonba Zayn.

-Wohooo! -kiáltottam fel.

-Tanulsz. -jött oda hozzám Zayn.

Egy nagyot buliztunk. Legjobb szülinap. Legjobb 18. Nem lesz többet ilyen. Imádtam.

-Hé Jess! -ölelt át Niall.

-Igen? -néztem rá mosolyogva.

-Gyere velem. -mondta.

Felmentünk a lépcsőn, egyenesen a szobájába.

-Szóval...-kezdte-arra gondoltam,hogy mi lenne ha...-folytatta.

-Nyögd már ki.

-Megszeretnélek lepni valamivel...

-És mivel? -néztem rá.

-Birthday Sex? -nézett rám azzal az édes mosolyával.

-Nem is tudom. -nevettem rá.

-Nem muszáj, ha nem akarod...-mosolygott.

-De. Akarom...

40.rész- A nagy meglepetés

Beültünk a kocsiba és vagy fél órát autózhattunk,mire odaértünk egy csodaszép helyre.

-Megérkeztünk! -kiáltott fel Liam.

-Wohoo!

-Pétrus étterem? Ez komoly? Sose jártam még itt. -mondtam boldogan.

-Itt volt az ideje,hogy elgyere ide. Gondoltuk belefér.

-Annyira aranyosak vagytok. Köszönöm.

Besétáltunk az étterembe. Leültünk egy hátsó padhoz és nézegetni kezdtük az étlapot.

-Mit kérsz szülinapos?-kérdezte Zayn.

-Hm. Nem is tudom... Itt milyen a gyros tál?

-Isteni.

-Akkor szerintem azt. Imádom. És az a legszimpatikusabb is, így névről.

-Hát jó.

-Akkor együk mi is azt.-mondta Niall.

Kikértük az ételt. Személyesen a séf hozta ki nekünk.

-Marcus! -ugrott Lou a nyakába- Hát te,hogy kerülsz ide?

-Enyém ez az étterem.-szólt a főnök.

-Tényleg? Nem is tudtam.

Lerakta elénk az ételt,aztán elment.

-Ő ki volt? -kérdeztem.

-Marcus.

-Pontosabban?

-Egyik volt osztálytársam. Tök jó fej. Jól belehúzott az üzletbe. Sose gondoltam volna,hogy lesz egy igazi nagy étterme.

-Wohoo. Ez nagyon jó. Finom a kaja is.

-Finom? Túlságosan is finom. -szólt közbe Niall.

-Tényleg jó. -mondta Liam is.

-Többször is jöjjünk ide. -szólt Zayn és Harry.

Elfalatoztuk az ebédet,amikor Niall felszólalt:

-Hééé! Most már jöhet a desszert?

-Persze! -mondtam mosolyogva.

-Ez a csaj megtanult velünk enni! Emlékeztek arra,amikor először elvittük a Nando's-ba és cézár salátát akart enni? Most meg itt falta fel velünk a nagy tál gyrost. -nevetett Zayn.

-Emlékszünk-e? Jó hogy. Azt nem lehet elfelejteni. -mosolygott Niall és ölelt át.

-Szóval milyen desszertet rendeljünk? -kérdezte Louis.

-Válasszon a szülinapos.-szólt Harry.

-Hmmm. Nem is tudom. Annyi sok minden van itt.

-Ajánlom figyelmedbe a fekete erdő tortát. -nevetett Zayn.

-Igen? Akkor legyen az.

Kikértük a sütiket. Azt is sok nevetgéléssel elfogyasztottuk.

-És akkor most jöhet az ajándék?

-Ajándék? Nem kell ajándék. -mondtam.

-Dehogyis nem.

-Hallottuk,hogy szereted a One Directiont... Ezért vettünk neked pár jegyet. -mondta Harry.

Itt elnevették magukat.

-Csak vicceltünk.-mondta Liam.

-Tuti,hogy már így is kivagy tőlünk. Egész nap veled lógunk, úgyhogy csak hülyülünk. Mi ötletünk volt ez az ebéd.-mondták 4en.

-És most jön az én meglepetésem. -állt fel Niall.

Mögém állt és elkezdte birizgálni a hajamat. Pár pillanat múlva a nyakamban találtam egy nyakláncot.

-N mint Niall? -kérdeztem tőle mosolyogva.

-Öö hát igen. -pirult el.

-Köszönöm. Nagyon tetszik.-adtam neki egy puszit.

-Na jó. Abba hagytátok ezt a szerelmes percet? Mindjárt hányok tőletek.

-Elrontod a pillanatot Louis...-durciztam be.

-Ó bocsáss meg húgi! Nem volt szándékos. -nevetett.

-Aha,persze. -nevettem én is.

-Megyünk? -kérdezte Zayn.

-Hova? -kérdeztem.

-Haza kell még ugornunk.

-Miért is?

-Öööö. Az mindegy.

-Újabb meglepi?

-Foghatjuk arra is.

-Na indulunk már? -nyávogott Harry.

-Megyünk már.

Mi kézen fogva sétáltunk ki az étteremből Niallal. A többiek meg szépen követtek minket...

39.rész-A szülinap

Apu ott hagyott a szobámban én pedig felvettem a pizsim és elaludtam. Szombat van. Végre!! Még 2 nap pihenő nap,aztán újra suli. Hú de jó... Délelőtt 10 óra. Különleges nap a mai. Amit nem vártam, de így alakult. Ma 18 éves leszek. Este 18:46 perckor. Nagy nap a mai, én mégse érzem másnak a többitől. Felvettem a köntösömet és kócosan lementem a konyhába.

-Jó reggelt! Boldog szülinapot kicsim! -jött oda hozzám anyu és apu.

-Köszönöm. -mondtam mosolyogva.

-A-a! Oda nem mehetsz be!

-Miért nem?

-Anyád ott csinálja a tortádat.- de nem tőlem tudod.

-Jaj apu! Nem vagyok már óvodás. Csak tudjatok a saját szülinapi tortámról.

-Ahogy gondolod.

Bementem a konyhába.

-Jó reggelt anyu még egyszer.

-Te mit keresel itt? Megmondtam apádnak,hogy ne engedjen be.

-Tudod,hogy sose tudom azt csinálni,amit ő mond.

-Ezt előbb is mondhattad volna.

-Már mindegy. Milyen sütit csinálsz?

-A kedvencedet.

-Vagyis?

-Gesztenyetorta.

-Hmm. Finom lesz.

Visszaballagtam a szobámba felöltözni. Kiválasztottam az egyik farmerom egy pink felsővel. Csörgött a telefonom. *Rejtett szám*

-Halo?-szóltam bele.

-Halo? Ön Jessica Mason?

-Igen.

-Én a billiárd teremből telefonálok. És csak annyit szeretnék mondani,hogy boldog szülinapot.

-Ki vagy?-kérdeztem.

Itt felismertem Niall nevetését.

-Á, szóval ti vagytok. Honnan tudtátok,hogy ma van a szülinapom?

-Vannak forrásaink.

-Ó, igen? Ki?

-Az maradjon a mi titkunk. -mondta Liam.

-Szóval szülinapos lány. Mára ne tervezz programot.-kezdte el Zayn.

-Miért is?

-Az mindegy. Csak ne tervezz.

-Szóval készültök valamire.

-Mi? Dehogyis. Mi nem olyanok vagyunk.-mondta Louis.

-Louis ne hazudj kérlek. -nevettem el magam.

-Kb. 1 óra múlva elmegyünk érted. Vegyél fel valami csini rucit, rakj fel egy kis sminket. Vagy amit szoktál. 1 óra elég,nem? -kérdezte Harry.

-Simán. Akkor majd várlak titeket.

Megcsináltam a hajam, begöndörítettem. Felvettem a fehér ruhámat egy szürke masnival, kisminkeltem magam egy kicsit, kifestettem a körmöm feketére és felhúztam egy fekete magassarkút is. Lementem a nappaliba. Wohoo! Pontosan egy óra alatt készültem el. Rekord idő. Csöngettek.

-Sziasztok!- ugrottam a nyakukba.

-Indulhatunk? -kérdezte Zayn.

-Persze! -mondtam.

-Amúgy gyönyörű vagy. Ölelt át Niall.

-Hazudsz. Amúgy hova megyünk?

-Meglepetés.

-Nem szeretem a meglepetéseket.

-Majd most szeretni fogod...

28.rész- A turné

-Ugye,hogy finom volt a sütid Jess?-kérdezte mosolyogva Zayn.

-Igeen. Az volt. Köszi,hogy nem beszéltél le róla.

Zayn kihúzta magát és mosolyogni kezdett.

-Kezdek fáradni... Túlságosan is... -mondtam.

-Juj Jessy! Te még beteg vagy. Akkor most gyorsan irány haza és lefekszel.

20 perc alatt hazasétáltunk. Nagyon fáradt voltam. Ez a nap csodás volt. A fiúk hazamentek én pedig felballagtam a szobámba,gyorsan lezuhanyoztam és bedőltem az ágyba. Mélyen aludtam,amikor egy ajtónyitásra lettem figyelmes. A szememet még nem tudtam kinyitni... Elkezdődött egy nyugtató zene. Gondoltam biztos álmodom. Amikor a srácok ugrálni kezdtek az ágyamon változott a véleményem. "It's time to get up" -ordították.

-Ébren vagyok! Hagyjatok! -kiáltottam egyet.

-De olyan puha az ágyad! Hagy ugráljak még egy kicsit rajta! Kérleeek! -nézett rám kék szemeivel Louis.

-Na jó. De előbb hagy keljek fel belőle.

Gyorsan felálltam az ágyról és Lou máris ugrált rajta.

-Ennyire jó? -nevettem.

-Aha!

-Amúgy hány óra van?-kérdeztem álmosan.

-Reggel fél kilenc.

-Mi? Minek keltettetek fel ilyen korán?

-Mert holnap már nem biztos,hogy mi ébreszthetünk fel...

-Mi van? -néztem nagy szemekkel.

-Kisebb turné lesz a környéken. És még kiszeretnénk használni az utolsó napunkat itt. Aztán 4 hétig nem leszünk itthon. -mondta szomorkásan Liam.

-Pontosan. -ölelt át Niall.

-De... De...

-De vissza fogunk jönni Jessy! Ne aggódj. -öleltek át mind az öten.

-Hiányozni fogtok. Nagyon is! -mondtam nekik.

-Csak 4 hétről van szó.

-Az nekem 4 év. -nevettem.

-Nyugi Jess! Szóval mi legyen a mai program?

-Filmezés? -kérdezte Harry.

-Nekem jó. De ne valami nyálas ,hanem valami vicces. Adam Sandler-es film? Azokat imádom.

-Hát jó. Akkor hozok popcornt.-mondtam.

Amíg én a popcornt készítettem addig a fiúk berakták a Nagyfiúk című filmet.

-Hé! Várjatok meg! -szóltam ki a konyhából.

-Siess Jessica!

Pont elkezdődött a film mire ráugrottam a kanapéra a 3 tál popcornnal. Sokat nevettünk. Adam Sandler és a társai nagy arcok. Imádom őket. Már sírtunk a nevetéstől a filmen, amikor Louis felszólalt:

-Amúgy izé! Miből van a popcorn? -nagy komoly arccal kérdezte.

-Haver! Ez most nem komoly ugye?-kérdezte nevetve Niall.

-De! Halál komoly.

-Nemár haver! -már mindenki szakadt a röhögéstől.

-Naaa! Miért nevettek?

-Louis! Mondd,hogy csak vicceltél és tudod,hogy miből van a popcorn.-mondtam neki nevetve.

-Vicceltem! És tudom,hogy miből van. Legalábbis azt hiszem...

Már mindenki nevetett. Ez egy életre megmaradt poén marad Louistól.

Megnéztük ezt a filmet. Mindenki jól szórakozott.

-Jessica! Most már sajnos mennünk kell. Még össze kell pakolnunk.

-Aj. -mondtam szomorkásan.

-Ne légy szomorú. Minden nap hívunk és majd beszélünk neten. -mosolyogtak rám és megöleltek.

-Hiányozni fogtok! Nagyon! -egy könnycsepp jött ki a szememen, ők pedig kiléptek az ajtón...

27.rész- A hatalmas "lakoma"

Elsétáltunk a Nando'sba. Leültünk egy messze lévő padhoz és rendeltünk. Odajött a pincér.

-Helo! A szokásosat? -kérdezte.

-Aha. -mondták egyszerre a srácok.

-És a hölgynek? -kérdezte.

-Hát nem is tudom. Talán egy cézár salátát kérnék. -válaszoltam.

-Mi? Nemár Jess!-mondta Zayn.

-Most mi van? -néztem rá furán.

-Cézár saláta? Ez most komoly? Hé! Ne is figyelj a rendelésére. Hozd neki azt,amit nekünk is. -kacsintott Zayn a pincérre.

A lány elindult a konyha felé.

-Most ezt miért kellett?-kérdeztem.

-Mert tudom,hogy az a saláta kevés lenne neked...

-Kevés?

-Ja. Baj?

-Hát öö nem...

Negyed óra múlva kihozták a kajánkat. Ami nem tudom milyen húsból, sült krumpliból, valami fura öntetből és egy üdítőből állt.

-Wohoo! Srácok én ezt nem fogom tudni megenni. -mondtam.

-Dehogynem! -válaszolták mind az öten.

Elkezdtük enni a hatalmas adagot. A felét bírtam megenni, miközben Niall csak tömte magába a kaját.

-Te hogy bírsz ennyit enni? -kérdeztem.

-Nézd csak. Így. -nevette el magát és bevett még egy sült krumplit a szájába. Mindenki megevett mindent, amikor Harry szólt fel.

-Ki kér fagyit? Elmehetnénk egy cukrászdába.

-Én!-szólt Zayn.

-Én én én én. -mondta Louis is.

-Engem se felejts ki! -válaszolt Liam.

-És te Niall? -kérdezte Harry.

-Jó lenne. -szólt.

-Na és te Jessica?

-Most csak viccelsz ugye? Már így is tele vagyok.

-Komolyan kérdeztem.

-Most inkább kihagyom,ha nem baj.

-Á nem baj. Akkor induljunk.-mondta.

Elmentünk a Nando'sból egyenesen egy cukrászdába. Ott is leültünk egy elhagyatott asztalhoz ,a fiúk pedig kértek pár gombóc fagyit. Csoki,eper, citrom. Mindenféle íz. Annyit tudnak enni. Jó, oké, pasiból vannak. Na de ennyire... Gondoltam magamba. Én csak szürcsölgettem az üdítőmet, amikor jött a pincér.

-Szóval hozhatom a szokásos süti adagot? -kérdezte a pincér.

-Persze! Hozd csak! -mondták a fiúk.

-És a lánynak mit hozzak?

Meg se tudtam szólalni, már rendeltek is helyettem.

-Valami újabb gyümölcstortát ha lehet.

A pincér elment,amikor Niall megkérdezte:

-Szereted a gyümölcstortát nem? Mert látom kicsit furán néztél,mikor kikértük.

-Jaaa.. Szeretem. Csak hát nem kértem volna...

-Tudom,hogy kértél volna, csak nem merted. -mondta Zayn.

-Jaaaj! Inkább hagyj. Mindig te nyersz... -nevettem el magam.

19.rész-A focimeccs

Megettem az ebédet és úgy gondoltam találkozhatnánk a fiúkkal. Felhívtam Niallt.

-Szia Niall.

-Szia édes. Pont most akartalak hívni.

-Igen? Miért?

-Megakartalak hívni egy focimeccsünkre délután.Találtunk egy kihalt focipályát. Alig járnak arra emberek. Eljössz, ugye? Zayn már meghívta Barbit,gondolom tudsz a kapcsolatukról. Harry felhívja Fruzsit, Louis pedig Bettit.

-Benne vagyok.

-Jó,akkor majd felveszünk kocsival. Legyél kész 3 óra fele.

-Oké, várlak titeket.

Leraktam a telefont. 3 óráig még volt 2 óra. Mit csináljak addig? Úgy döntöttem,hogy megnézek egy részt az egyik kedvenc sorozatomból,a Pletykafészekből. Eltelt 45 perc. Felmentem a szobámba, vettem fel egy rózsaszín sportos gatyát egy Nike felsővel és egy ugyanolyan cipővel. Mivel focimeccsre megyek ezért nem raktam fel sminket. Jobban szeretem magam natúran. Még mindig csak negyed óra telt el ezzel. Ezért megnéztem még egy részt a sorozatomból. Imádom. Nem tudom megunni. Érdekes,vicces és valamikor idegesítő. Eltelt újabb 45 perc. Aztán bekapcsoltam a zene csatornát és táncolni kezdtem. Cher Lloydtól ment a Want U Back. Szeretem azt a számot. Elkezdtem "rappelni" Aston szövegét. Hát nem jött jól össze. El is nevettem magam. Aztán megszólalt egy hang mögöttem.

-Jessica. Most őszintén, te mit csinálsz? -nevetett Liam.

-Ö izé. Táncoltam, meg rappeltem.

-Ami nem jött össze ugye?-bökött meg Zayn.

-Haha röhög a vakbelem. Tényleg...

-Jól van na. Csak vicceltünk. -ölelt át Niall.

-Én meg viccből bedurciztam. Örülsz? -mosolyogtam.

-Hát nem. Szóval,abbahagynád a durcit és beülnél a kocsiba? Még el kell mennünk Fruzsiért és Bettiért. Barbi meg kint ül az autóba.

-Mi? Miért nem jött be?

-Fura környéken laksz. Nem fogom ott hagyni egyedül a drága autómat. -tette össze karját Louis.

-Á. Már értem. Akkor induljunk. Ne legyen egyedül.

Elköszöntem aputól és anyutól,akik épp tv-t néztek és a közös estéjüket szervezték.

-Sziasztok! Majd jövök. Megyek focimeccsre.

-Szia. Vigyázz magadra és ne gyere későn! -mondták.

Elindultunk Fruzsiékért.

-Na végre! -jöttek ki az ajtón-Azt hittem, sose jöttök.

-Bocs a késésért. -mondta Harry.

-El van nézve. -kacsintott Fruzsi.

Elindultunk arra az elhagyatott focipályára. Kb.20 perces volt az út.

-Wohooo!-kiáltottam.

-Majd mi is focizhatunk ugye? -kérdezte Betti.

-Neeem! Az lehetetlen! Hogy képzelted? Most őszintén. -komoly arcra váltott Louis.

-Naaa! Ne csináld már. -mondta Betti.

-Tudod,hogy csak vicceltem. Persze,hogy játszhattok. -nevetett.

A fiúk elkezdték a meccset. Voltak esések, gólok, elég jó védések. Annyira jól játszottak. Jó volt nézni. Majd negyed óra múlva megszólal Fruzsi.

-Na jó! Most már mi jövünk.

-Hé kislány! Nyugi! Majd eljön a ti időtök is. Most a profik vannak a pályán. -mondta Harry.

-Harry Edward Styles! Mit mondtál? -indult el felé Betti.

-Hogy én? Én semmit.Gyertek csak nyugodtan. Itt a labda is.

Bettitől "féltek" a fiúk. Vagyis nem féltek. Csak tudták,hogy nagyot üt,ha valami nem oké. És jól tették. Szóval na, értitek. Két csapatba álltunk, fiúk és lányok. Sokat nevettünk meccs közbe.

-Nyertünk!! -ordítottam el magam.

-Dehogy kislány! Csak hagytunk titeket nyerni.-szólt oda Liam.

-Ez nem igaz. Túl jól játsszunk. Valld be.

-Hát ööö. -nyekegett Zayn.

-Most komoly hagytatok minket nyerni?-mondta Barbi.

-Csak egy kicsit rásegítettünk...

-Jó,akkor legyen visszavágó. És most ne hagyjatok nyerni. Simán játsszatok. -mondtam.

-Hát jó... Ti akartátok. -nyögte ki Niall.

A visszavágó végén is elkiáltottam magam:

-Na ki nem tud focizni? Most is kik nyertek?-nevettem.

-Ez így nem igazság. Átvágtatok. -szomorkodott Louis.

-És mégis mivel kedves "bátyus"? -kérdeztem.

-Csak úgy,hogy...

-Hogy?

-Á mindegy.

-Oké, te tudod.-nevettem-Csak nem tudod elfogadni,hogy jobbak vagyunk nálatok.

-Jó, ez is benne van.

-Na látod?-nevettem megint.

Ez a délután annyira jól telt. Szórakoztunk, a lányok nyertek két focimeccset is...