46.rész- Koncert lesz?

Amikor hazaértünk, Harry felhívott,hogy elintézte az ügyet. Már csak el kell hinniük. Rendeltem a családnak egy kis kínai kaját, megvacsoráztunk én pedig felmentem a szobámba. Bekapcsoltam a laptopomat és befeküdtem az ágyamba. Néztem a friss híreket. Harry tényleg lecsillapította a pletykát, szerencsére Niall is csak nevetett az egészen. Aztán megláttam egy másik hírt.
"Puskás Peti Londonba érkezik" Ez komoly? Imádom a srácot. Igaz,hogy kanadai vagyok, de szeretem a magyar zenészeket. Van egy barátnőm, aki Magyarországon él, ő mutatta meg nekem Petit. Rögtön beleszerettem a zenéjébe. Meg persze imádom a kék szemeit. Láttam,hogy azon a héten pénteken érkezik egy koncertre. Muszáj ott lennem. Le is ballagtam a lépcsőn, és odarohantam anyuhoz a laptoppal a kezemben.
-Anyu! Anyu! Anyu! Nézd! -mondtam.
-Mi az?
-Olvasd el.- szóltam.
-Jó, és?
-Anyu! Ne csináld ezt. Tudod ki ő?
-Puskás Peti?
-Igen ő.
-Mi van vele?
-Anyu! Kérlek! Pedig szereted azokat a zenéket,amit én hallgatok. Ez,hogy maradhatott ki? Nem is értem. -mondtam.
-Ismerem. De mi van vele?
-Londonba jön. Mondd,hogy elmehetek kérlek! -szólaltam meg újra.
-Persze,hogy elmehetsz. Nekem is menni kell? -kérdezte.
-Ha akarsz jöhetsz. Kellene egy fotós... -mosolyogtam.
-Ott leszek! Most péntek?
-Igen. -öleltem át és megköszöntem neki.
Visszamentem a szobámba, lezuhanyoztam és elnyomott az álom.
Reggel 6:30 van. "Ecca ecca eccavú imádom az eccavúút..." ébresztett a telefonom. Most komoly ez az ébresztőm? Igen. Csak erre az egyetlen egy számra kelek fel gyorsan. Kinyomtam az ébresztőt és lementem a konyhába valami reggeliért. Anyuék szokásosan már nem voltak otthon, reggeli se volt,úgyhogy csináltam magamnak vajas pirítóst barackos teával. Gyorsan befaltam, aztán felballagtam a szobámba, kivettem a szekrényemből egy farmert, egy Love me-s pólót és a pink tornacipőt. Megcsináltam a hajamat és már indultam is a suliba. Kedd van. Csak 5 órám lesz. Jeee! Ez a kedvenc napom. Olyan semmilyen. Végig ültem egy bioszt, kémiát, matekot, angolt és végül egy fizikát. Hamar eltelt ez a nap is. A fiúk ma nem jöttek iskolába, mert volt egy kisebb megbeszélésük... Nem is találkoztam velük. Hazafele menet felhívtam Niallt.
-Szia! Zavarok? -kérdeztem.
-Szia. Te sose. Hogy vagy? -kérdezte.
-Egész jól. És te?
-Én is. Ma sajnos nem tudunk találkozni.  Egész nap ezen a fránya megbeszélésen leszünk. Ne haragudj. -mondta.
-Semmi baj. Úgyis tanulnom kell holnapra. Csak annyit akartam kérdezni,hogy pénteken mit csinálsz/csináltok?
-Még nem tudom. Nincs tervünk.
-Akkor,ha addigra nem is lesz, eljönnétek velem egy koncertre?
-Milyen koncert?
-Az egyik kedvenc énekesem jön Londonba.
-Igen? Ki?
-Puskás Peti.
-Nem ismerem... -mondta.
-Majd most megismered. Lenne kedved?
-Persze! A lényeg,hogy együtt legyünk.-nevetett.
-Jeee!-ujjongtam a telefonba.
-Nyugi. -nevetett újra.
-Jó-jó. Abba hagytam az ugrálást.
-Helyes! Nehogy hülyének nézzenek.-nevetett újra.
-Na! Engem mindig hülyének néznek,úgyhogy teljesen mindegy. -kaptam röhögőgörcsöt.
-Úgy érzem ezt nem kellett volna mondanom.
-Jól érzed. -nevettem még mindig.
-Le kell raknom, visszajött a manager. Majd még beszélünk.
Amikor hazaértem, nem voltam éhes, felmentem fáradtan a szobámba, elővettem a könyveket. Leckét írtam. Igen leckét. Unatkoztam. Aztán pedig tanultam másnapra. Töri, matek, földrajz. Kedvenc óráim. Se... Mikor végeztem, rendeltem egy pizzát,mert kilyukadt a gyomrom, kaja pedig nem volt otthon. Fél órát vártam a sonkás pizzámra, aztán pedig leültem a tv elé pár Gossip Girl részt nézni.