24.rész- A fura újságcikk

Niall elindult az ajtó felé. Még egy utolsó pillantást vetett rám egy széles mosollyal és elment. Unatkoztam. Dúdolgattam, már mindent csináltam, amikor benyitott anyu.

-Szia! -mondta.

-Szia anyu! -mosolyogtam rá.

-Hoztam neked pár újságot, a mostani pletykákkal, hírekkel. Meg hoztam narancslevet,gyümölcsöt és még...

-Anyu! -állítottam meg- már ma hazamehetek. Miért hoztál ennyi mindent?-kérdeztem.

-Gondoltam ne unatkozz.

-De ennyi minden. Húúú!

-Sajnos ma se tudok itt lenni veled egész nap. Lehet,hogy nem is tudok bejönni érted. Ez a munka. Annyira nem szeretem. Mindig akkor hívnak be dolgozni,amikor nagyon nem lenne jó... -panaszkodott.

-Nyugi anyu. Megoldom. Majd hazamegyek gyalog. Vagy majd meglátjuk.

-Nem, arról szó se lehet!

-Jó,akkor kitalálok valami mást...

Ekkor megcsörrent anyu telefonja. Hurrá!

-Kicsim...-kezdte.

-Menj csak. El leszek.-mondtam.

-Ne haragudj! -szólt.

-Semmi baj anyu. Menj. -mosolyogtam rá.

Ő kiment az ajtón én pedig elkezdtem olvasgatni az újságokat. Egyszer kétszer benézett egy nővér és egy orvos. Megnézték a papírjaimat és kb ennyi volt. Lapozgattam a második újságot egyszer csak megakadt a szemem valamin. "Niall Horan és az ismeretlen szőke lány". Ácsi. Én barna vagyok, tuti nem velem volt. Kézen fogva ezzel a lánnyal? Ki ez? És miért fogja a pasim kezét? Úristen! Mi történt amíg én kórházban voltam/vagyok? Én nem így ismertem meg Niallt. Sőt... Könnyezni kezdtem. Írtam neki egy smst, mert tudtam,hogy órán van.

"Niall! Beszélnünk kell... Suli után gyere a kórházba. Fontos!!" -írtam neki. Erősebben könnyeztem. Ez valami tévedés lehet. Nagyon remélem. Szeretem Niallt. Ő nem ilyen. De ki az a csaj? Én már semmit sem értek. Falhoz vágtam a magazint. 2 óra múlva találkozom Niallel. Ki kell faggatnom. De mégis hogy? Nincs rá erőm. Abban a 2 órában csak gondolkodni tudtam. Járkáltam a szobába, kinéztem az ablakon. Láttam egy szerelmes párt. Róluk is mi jutottunk eszembe. Visszafeküdtem az ágyba. Újra sírni kezdtem. Háttal ültem az ajtónak, amikor valaki benyitott. Hátranéztem.

-Jessica! Miért sírsz? -szaladt oda hozzám Niall.

-Még kérdezed,hogy miért sírok?!-mondtam kicsit felemelt hanggal...

-Most mi bajod van?!-kérdezte.

-Mi bajom van? -hozzávágtam az újságot.

-Jess! Ez nem az aminek látszik...-magyarázta.

-Akkor minek látszik? Megtudod magyarázni? -ordítottam.

-Hé!! Ne kiabálj! Ne itt..

-Akkor hol? -hozzávágtam még egy újságot.

-Majd otthon.

-Nem! Nem beszélünk meg semmit otthon.

-Miért nem?

-Tűnj innen!

Ekkor belépett az orvosom,hogy 1 óra múlva hazamehetek,csak még elkészítik a zárójelentésemet.

-Jó, akkor majd csörögj és jövök érted. -szólt Niall.

-Azt várhatod. Te ne gyere értem. Inkább hazamegyek taxival. -mondtam sírva.

-Jessica! -szólt hozzám.

-Niall! Menj innen! Most!! -kiabáltam vele és kiment az ajtón...