47.rész- Csodálatos nap

Ez az unalmas hét is hamar elment. Csütörtökön anyu elmondta,hogy nem ér rá velem eljönni pénteken a koncertre,hogy ő legyen a "fotós". Túlélem. Mindegy is. Niall este felhívott,hogy reggel a suliban találkozunk és délutánra van egy kis meglepetése, aztán pedig koncert. Beleegyeztem. Miért is ne? Apu késő estig dolgozott, úgyhogy anyuval megnéztünk egy részt  a Gossip Girlből aztán mindketten lefeküdtünk aludni. Annyira vártam a holnapot,hogy izgatottan aludtam el. Reggel 6:30. Újra meghallottam az ébresztőórám. "Ecca ecca eccavú" . Meg kéne változtatni,nem? Felpattantam az ágyamból, lerohantam a konyhába. Nem volt otthon semmi ehető,ezért csináltam magamnak nutellás-banános kenyeret. Imádom. Ittam hozzá egy pohár narancslevet,aztán visszamentem a szobámba, kivettem a szekrényemből egy zöld csőgatyát  egy fekete pólóval. Megcsináltam a hajamat,felvettem az egyik tornacipőmet és indultam a suliba. Odamentem a szokásos padunkhoz és leültem a srácok/csajok mellé. Niall átölelt és ezt súgta a fülembe:
-Hiányoztál.
-Te is nekem. Szeretlek. -csókoltam meg.
Becsöngettek. Remek! Biológia.Egyik kedvencem... Se... Azt a fura lányt már napok óta nem láttam. Lehet beteg, vagy elköltöztek. Jobb is így. A bioszt követte egy kémia, egy angol aztán jött a kaja szünet.
-Hála az égnek,hogy kicsöngettek! -mondta Louis.
-Te is untad magad, mi? -kérdeztem.
-Szerintem az egész osztály végig unta ezt. -szólt Liam.
-Pontosan. -szólt Harry és Zayn is.
-Tudjátok mi az egyetlen jó dolog a mai napban? -kérdeztem.
-Na mi?
-Az,hogy veletek lehetek. -öleltem át őket.
-Jaj de édes vagy húgi. -szóltak.
-Tudom.
-Ego még mindig benned van. -bökött meg Harry.
-Azt is tudom. -nevettem el magam.
Ez a péntek délelőtt is hamar elment. Szerencsére. Zayn,Harry,Liam és Louis kocsival mentek haza, míg Niall hazakísért engem gyalog.
-Szóval, ha ott vagyok érted 4-re az úgy jó neked?-kérdezte mosolyogva.
-Persze! De hova fogunk menni?
-Titok.
-Naaa!
-Majd megtudod. 4-re itt vagyok. Addig öltözz fel úgy,ahogy a koncertre jössz majd. -mosolygott.
-Oké. Várni foglak. -adtam egy búcsúpuszit.
Rendeltem egy gyros tálat ebédre. Fél óra alatt kihozták. Felvettem a ma esti ruhámat a hozzá illő cipővel. Begöndörítettem a hajamat és kisminkeltem magam. Mindjárt 4 óra ,itt lesz Niall és megyünk egy titkos helyre. Mire leértem a lépcsőn már csöngettek is.
-Hölgyem. Indulhatunk? -kérdezett Niall.
-Persze uram. -mosolyogtam el magam.
Sétálni kezdtünk az utcákon a parkig. Amikor odaértünk Niall befogta a szemem.
-Hova megyünk?-kérdeztem aggodalmasan.
-Ne félj!  Csak egy kis meglepi.-ölelt át szorosan.
Pár métert sétáltunk még,aztán kinyithattam a szemem.
-Ez gyönyörű! -szóltam.
-Ahogy te is. -mosolygott.
-Köszönöm.-pirultam el.
Leültünk egy megterített asztalhoz, Niall elment egy percre, majd a kezében egy rózsával tért vissza.
-Ez  a tiéd.-nyújtotta át a vörös rózsát.
-Ez is gyönyörű. -mondtam majd köszöntem meg.-Mi történt,hogy ennyire kedves vagy velem most?
-Eddig is kedves voltam.-nevetett.
-De most még jobban, annyira aranyos vagy. Amit köszönök.-mosolyogtam.
-Nem kell köszönnöd. Szeretlek.
-Én is. És,hogyhogy ide szervezted ezt az egészet? Mármint a parkba.
-Lezsíroztam egy haverral,hogy ez a rész ma délutánra legyen lezárva. -mosolygott.
-Hmm. Okos.-nevettem.
Megettük a korai vacsorát, amit Niall rendelt a Nando's-ból. Hát persze,hogy a Nando'sból,honnan máshonnan? Megint csak isteni kaját választott.
-Wohoo! Ha jó helyet akarsz,akkor induljunk a koncertre! Elfogunk késni! -nevetett.
-Juj! Akkor induljuk! Jó,hogy szóltál.-mondtam.
Visszasétáltunk a házunkig, mert ott hagyta az autóját. Elindultunk kocsival a koncert helyszínére.
-Annyira izgulok! -mondtam.
-Mitől?
-Hát ettől az egésztől.
-De miért?
-Petit sose láttam még élőbe. És most olyan jó lesz végre látni. -mosolyogtam.
-Annyira jó látni,hogy örülsz. Kíváncsi vagyok erre a srácra. Nehogy elhódítson.
-Dehogyis. Nekem csak te vagy. -mondtam és mosolyogtam rá.
-Akkor jó! Helyes. -nevetett.
*Pár perccel később*
-Fuss Jessica! Fuss! -kiabált Niall.
-Nélküled nem megyek!-szóltam.
-Hé emberek! Mindenki csillapodjon le! Igen,itt van Niall Horan. És? Kit érdekel? Most nem neki lesz koncertje. Engedjék el! -kiáltott egy biztonsági őr.
A fiatal lányok lassan lecsillapodtak, mi pedig befáradtunk a terembe,ahol lesz a koncert.
-Juhuuu! Izgulok.
-Nyugiii! -ölelt át Niall.
20 perccel később elkezdődött a koncert. Mindenki sikítozott. Ahogy láttam Niallnak is tetszett a koncert. Dúdolni kezdte a dalok felénél. Én végig énekeltem vagyis próbáltam, mert nem ismerem rendesen a magyar nyelvet, de a dalait kívülről fújom. "Állítsuk meg még egy percre a világot..." Épp ez a szám pörgött, ugrált rá mindenki. Még ha nem is voltunk sokan.
-És akkor most következik egy meglepetés...-ordította a mikrofonba Puskás Peti.
-Még egy meglepetés? Mi jöhet még? -kérdeztem izgatottan.
-Kifogok választani egy rajongómat, akivel együtt fogom énekelni a Csillagokat.
-Wohooo! -kiáltottam el én is magam.
Láttam,ahogy Niall mutogat rám az ujjaival,hogy itt az egyik legnagyobb rajongód,válaszd őt! Egyelőre kevés sikerrel. Aztán rám mutatott a fény.
-Ezt nem hiszem el. -kiáltottam.
-Gratulálok. -ölelt meg Niall.
-Gyere! Várlak sok szeretettel! -szólt le a színpadról Peti.
Felmásztam a színpadra.
-Szia! Hogy hívnak? -kérdezte.
-Szia! Jessica Mason.
-Köszöntelek itt Jessica. Felkészültél az éneklésre?
-Ööö fogjuk rá,hogy igen. Bár a hangom nem a legjobb.-nevettem.
-Azt majd meglátjuk. Zene indul. -szólt és elindult a zongora hangja.
"Veled úgy szállnék, végtelen éjben,Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!Semmi se számít, csak a sorsomat átírd, Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!.." -énekeltük. Ránéztem Niallra és láttam,hogy mosolyog. Örül neki,hogy jöhetett egy ilyen lehetőség is nekem.
-Jessica! Gratulálok! Nagyon jó hangod van, nem is értem miért féltél az elején. Belevághatnál egy saját dalba is. Köszönöm,hogy kisegítettél. A közönség imádott téged. -ölelt meg.
-Köszönöm,hogy engem választottál. -mosolyogtam.
Lementünk a színpadról, majd Niall felé vettem az irányt.
-Csodás voltál! -futott oda hozzám.
-Ez nem igaz. Rémes voltam.
-Ne hazudj kérlek. -ölelt át.
-De tényleg...
-Igaza van Petinek, kéne neked egy saját dal...