7.rész- Nandos

Nem szólt egy szót sem, felém közeledett és megcsókolt.

-Ezt,ezt,ezt nem szabad...- dadogtam.

-Miért nem?

-Mert. Hát,hogy is mondjam. Több oka is van.

-Mondj párat...

-Például nem rég ismertelek meg, te híres vagy én nem és...

-És?

-Aj! Mindegy.

-Nem,nem mindegy.

-Hát szóval... Én kedvellek, meg minden. Sőt... Örülök,hogy fellöktél a boltnál,mert így sose találkoztunk volna, de.

-Nincs de. Szeretsz nem? Akkor meg?

-Nem akarom,hogy megtudja az egész világ. Mindenki utálna.

-Dehogy utálna. A mi rajongóink a legjobbak. Ők nem utálják a barátnőinket, hanem szeretik őket.

El se tudtam kezdeni a mondatomat ő újra megcsókolt.

-De Niall.

-Pszt!-suttogta.

Nem tagadom, élveztem a csókot. Éreztem,hogy szeretem Niallt. Őt ismertem meg először, kedves, intelligens, eléggé vicces is. Ő kell nekem. Rámosolyogtam. Amikor megszólalt.

-Hé. Nem megyünk el kajálni? Meghívlak.

-Mindig csak a hasadra tudsz gondolni.-nevettem.

-Ez nem igaz. Na, de most komolyan. Nandos jó lesz?

-Persze.-mosolyogtam.

Sétálni kezdtünk az étterem felé. Tényleg meg kell majd anyunak köszönnöm,hogy jó helyre költöztünk. Ez a kajálda is közel volt hozzánk. Nialler az egyik kedvenc ételét rendelte mindkettőnknek. Közös ízlésünk van. Isteni kaját választott Niall. Beszélgettünk, nevetgéltünk a késői ebéd közben. Végeztünk, kézen fogva sétálni kezdtünk. Egy lány megszólított minket.

-Sziasztok. Te vagy Niall Horan? -kérdezte félénken.

-Szia. Igen.

-Elnézést,hogy megzavarlak titeket. Kaphatnék egy közös képet?-nézett a nagy barna szemeivel Niallre.

-Hát persze.

Ők beálltak én pedig elkészítettem a képet.

-Köszönöm.Minden vágyam ez volt. És ha jártok, akkor sok boldogságot. Cukik vagytok együtt. -mosolyogva elment.

-Hát nem aranyos? -néztem rá Niallerre.

-De az.

A séta után hazaindultunk.

-Örülök,hogy végül igent mondtál. -nézett rám a kék szemeivel.

-Én is.

-Ööö lehetne arról szó,hogy holnap bemutathatnálak a szüleimnek?-kérdezte.

-Igen. Örülnék neki.

-Jó, akkor majd holnap hívlak.

Kaptam egy búcsúcsókot tőle és bementem a házunkba. A holnapi napról gondolkodtam. Vajon szimpatikus leszek a szüleinek?