2012. március 19., hétfő

8.rész- A találkozás

Átöltöztem valami kényelmesebb ruhába és leültem a TV elé.
-Kicsim! Mindjárt kész a vacsi. Kérsz?
-Köszi,nem. Tele vagyok. Majd később eszek egy kis gyümölcs salátát.
-Oké. Amúgy ki volt az a helyes srác az ajtóban?
-Szóval láttad... Niall volt az. Ismered. Tudod, pár napja találkoztam vele.
-Ja igen. Boldognak látlak,úgyhogy örülök,hogy van barátod.
-Hát én is.
Megnéztem egy részt az egyik kedvenc sorozatomból a Pletykafészekből. Aztán felmentem a szobámba, lezuhanyoztam, felvettem a pizsim és lehunytam szemem. Reggel megint a telefonom csörgése ébresztett.
-Halo?-szóltam bele álmosan.
-Szia Jess! Azt ne mond,hogy megint felkeltettelek.
-De, felkeltettél.
-Hogy bírsz eddig aludni?
-Hajnali 11 van.
-Aha. Hajnali 11... Délután 1 óra van Jessica.
-Komolyan? Nemár! Hogy tudtam eddig aludni?
-Hát én azt nem tudom. -nevetett Niall.
-Azt akartam kérdezni,hogy akkor mikor megyünk szüleidhez?
-Pont emiatt hívtalak. Egy óra múlva elkészülsz vagy tegyük későbbre?
-Simán elkészülök. Mit hittél? -nevettem.
-Jó. Akkor kettő után ott vagyok.
-Várlak.
Kipattantam az ágyból és felöltöztem. Sokáig tanakodtam mit vegyek fel, amíg egy fekete rövidnadrág és egy lila top mellett döntöttem. Előkaptam a tornacipőmet aztán lementem reggelizni. Nem is volt az reggeli,mert már 1 óra múlt és csak egy almát ettem. Felszaladtam fogat mosni. Még maradt 20 percem 2 óráig ezért úgy döntöttem bekapcsolom a laptopom. Felnéztem twitterre, mert már rég voltam fent. Zajlott az élet elég rendesen. Gyorsan elrepült az idő,mert Niall már csöngetett is.
-Szia. -ugrottam a nyakába.
-Szia. Indulhatunk? A szüleim már nagyon várnak.
-Persze.
Beültünk a kocsijába és elfurikázott a házukig. Csodaszép házuk volt és hatalmas.
-Wohoo! -kiáltottam.
-Tetszik?-kérdezte.
-Még szép. Gyönyörű. -mosolyogtam rá.
Kézen fogva bementünk a lakásba.
-Sziasztok. -üvöltötte hangosan Niall.
-Sziasztok. -jött a válasz.
-Jó napot! Jessica Mason vagyok.
-Szia. Én Bobby. Örülök,hogy megismertelek.
-Szia. Én pedig Maura. És kérlek tegezz nyugodtan.
-Oké. Örülök,hogy megismertelek titeket.
-Mi is.
Sokat beszélgettünk a kanapén ülve. Jó fej szülei vannak a barátomnak. Úgy vettem észre,hogy kedvelnek. Ami jó. Nem is értem,hogy miért féltem ennyire.
-És amúgy,hogy találkoztatok? -kérdezte kedvesen Maura.
-Ez egy vicces történet.-kezdtem bele-Mert Niall épp futott a rajongói elöl, én pedig a boltból indultam ki,amikor fellökött.
-Ez tényleg vicces. -nevetett Bobby.
Ez a család annyira édes. Mindenen tudnak nevetni, mint az én családom. A beszélgetésünk közepén megcsörrent a telefonom. Egy elég váratlan személy hívott...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése