2012. április 16., hétfő

42.rész- Hajnalban

Láttam,hogy Niall az asztalhoz fordul,ahol láttam egy nagy tányér epret.
-Pillanat. Mindjárt jövök-mondta.
Én féltem. Ez lesz az első... Izgulok. Niall visszajött egy tejszínhabos flakonnal.
-Ööö. Szereted a tejszínhabot,nem? -kérdezte.
-De. Jól tudtad.-mosolyogtam rá.
-Etethetlek,ugye? Mindig is ezt akartam.
-Mit? Etetni egy lányt eperrel? -nevettem.
-Hát igen... -nevetett ő is.
Az estét követően "etettük" egymást eperrel és tejszínhabbal. Aztán igen. Megtörtént aminek meg kellett. Nem bántam meg.
-Lehet mennem kéne...-szólaltam meg.
-Nem kell. Lezsíroztam anyuddal,hogy maradhatsz. -mondta Niall.
-Milyen előrelátó vagy. -kacsintottam rá.
-Éhes vagyok. -mondta.
Itt felnevettem. Persze, ő mindig éhes.
-Igen? És mégis mit szeretnél enni így hajnali 3 fele?
-Az mindegy.
-Akkor menjünk le a konyhába, összeütök neked valamit.
-Jee! -kiáltott fel.
Felvettem Niall egyik pólóját aztán ,ahogy kiléptünk az ajtón láttam,hogy a buli már véget ért. Befejezték azt nélkülem is. Mindenhol lufik, popcorn, édesség.
-Hú! Ezek akkor is itt voltak,amikor mi felmentünk? -nevettem el magam.
-Öööö.
-Inkább ne válaszolj. -mondtam.
Niall felült a konyhapultra, én pedig a hűtőben kutakodtam.
-Van tojás, szalámi, paradicsom,paprika és sajt is. -szólaltam meg.
-Akkor ezeket összerakhatnád egy szendvicsre. -mondta.
-Mi vagyok én? -kérdeztem.
-Jessica Mason.
-Helytelen. De mivel szeretlek és nem tudok neked nemet mondani, ezért kénytelen leszek megcsinálni azt a szendvicset.
-Tudom,hogy szeretsz. És köszönöm. -adott egy puszit.
Elkészítettem neki az óriás szendvicset.
-Wohoo! Ez isteni. -szólalt meg.
-Tudom. A szendvicsem is isteni, ja meg én is.
-Ego benned is benned van. Le se tagadhatnád.
-Azt is tudom.-nevettem.
Mindketten nevetni kezdtünk. Harry és Fruzsi álmosan jöttek ki a srác szobájából.
-Ti mit csináltok a konyhában hajnali 3 órakor? -kérdezték.
-Ti miért nem alszotok? -kérdeztem tőlük.
-Inkább ti miért nem alszotok? -nevetett Fruzsi.
-Mi azért nem alszunk,mert ti nem alszotok, és ha ti nem alszotok...-kezdtem bele.
-Jó jó. Értem. Inkább menjünk vissza aludni. -szólt Harry.
-Ezzel mindig elijesztem az embereket.-nevettem újra.
-Azt látom. Na gyere, menjünk vissza a szobámba. -mondta Niall.
-Menjünk. De most már csak aludni... -nevettem megint.
-Ahogy akarod. -kacsintott.
Visszaballagtunk a szobájába, ledőltem az ágyra és máris elnyomott az álom...

1 megjegyzés: